Felejtsd el, hogy olcsón megúszod a húsvéti családi kirándulást: ezek a programok is luxussá váltak

Holnap kezdődik a négynapos hosszú hétvége, amely a bel- és kültéri látógatóhelyek felkeresésére is bőven ad lehetőséget. Csakhogy az utóbbi években sok minden más mellett a különböző jegyárak is emelkedést mutattak. Ráadásul családi program esetén értelemszerűen több embernek kell megvenni a belépőjegyet, így a költségek számszerűleg nézve igen jelentős emelkedést mutathatnak a múlt homályába vesző békeévekhez képest.

Azt nyilván senkinek sem kell mondanunk, hogy az utóbbi években igen jelentős inflációs sokkon esett át Magyarország, azzal azonban talán kevesebben vannak tisztában, hogy a szolgáltatások inflációja még tavaly is igen magas, 8,9%-os volt, miközben az összesített fogyasztóiár-index 2024-ben már 3,7%-ra csökkent. Sőt mi több, az idei év eddig eltelt részében sem jobb a helyzet – míg az összesített fogyasztóiár-index 5,5%, 5,6% és 4,7% volt január-február-márciusban, addig a szolgáltatások 8,5%-kal, 9,2%-kal és 7,5%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.

Hosszú évek óta vágtató árak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai szolgáltatások éves árindexe 2014-tól kezdődően egészen 2019-ig 2% alatt maradt, majd 2019-2021-ben 3% körül mozgott. 2022-ben azonban már 7,1%-kal, 2023-ban 13,2%-kal, míg 2024-ben 8,9%-kal nőtt a szolgáltatások átlagára. Összességében a 2014 óta eltelt időszakban a szolgáltatások átlagára 56,3%-kal emelkedett.

Ez természetesen csak egy átlag, szóval most nézzük meg azt is, hogy mi a helyzet konkrétan a jegyárakkal? A KSH honlapján három belépőjegy árának alakulásáról találhatunk adatokat, ezek

• Multiplex mozijegy, szombat este, helyszíni vétel,db,
• múzeumba belépőjegy, db
• állatkert belépőjegy, 1 gyerek részére, vasárnap, db.

Némileg talán meglepő módon a konkrét termékek szintjén még jelentősebb a drágulás, mint a fent említett 56,3%. Egy darab mozijegy átlagára 2014-ben még csak 1 410 forint volt, míg tavaly már 2 670 forint, idén márciusban pedig már 2 870 forint. Ez tehát 103,5%-os áremelkedést jelent, lényegesen magasabbat az átlagos áremelkedésnél.

A múzeumi belépőjegyek esetében sem jobb a helyzet – míg ezek 2014-ben 786 forintba, addig 2024 végén már 1 750 forintba, idén márciusban pedig 1 920 forintba kerültek. Ez tehát még az előzőnél is jelentősebb, 144,3%-os áremelkedést jelent.

Végül lássuk az állatkerti belépőjegyeket – ezek 2014-ben 1 080 forintba, míg 2024-ben már 3 120 forintba, idén márciusban pedig már 3 370 forintba kerültek átlagosan, ami 212%-os áremelkedést jelent.

Mindez pedig jelentős kiadásnövekedést jelent, hiszen egy négytagú család 2014-ben még 5 640 forintból, idén márciusban viszont már 11 480 forintból tudott beülni egy moziba. Múzeum esetén a 2014-es 3 144 forintról idén márciusra 7 680 forintra nőtt a családi kiadás összege, míg az állatkerti látogatás esetén 4 320 forintról 13 480 forintra. És akkor utóbbi esetben azt még figyelembe sem vettük, hogy a KSH a gyerekjegyek árait közli, tehát a felnőttek esetében minden bizonnyal még magasabbak az árak.

Hogyan viszonyul mindez a fizetésekhez?

Természetesen az elmúlt évtizedben nem csak az árak, hanem a fizetések is sokat emelkedtek, így összességében korántsem biztos, hogy annyira rossz a helyzet, mint azt a fenti számok sejtetni engednék.

A KSH adatai szerint 2014-ben 155 689 forint volt a havi nettó átlagkereset, aminek a fenti kiadások a 3,6%-át (mozi), 2%-át (múzeum) illetve 2,8%-át (állatkert) tették ki. Ezzel szemben a legfrissebb adatok szerint idén januárban már 459 ezer forintra emelkedett a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset, aminek a fenti összegek a 2,5%-át (mozi), az 1,7%-át (múzeum) illetve a 2,9%-át tették ki.

Valamennyivel rosszabb a helyzet persze, ha az árakat a kedvezmények figyelembevétele nélkül számolt 444 300 forintos átlagkeresethez viszonyítjuk - ebben az esetben az egyhavi bér 2,6%-át, 1,7%-át illetve 3%-át kellene 4 db mozijegyre/múzeumi belépőre/állatkerti belépőre költeni.

Ugyanakkor a nettó keresetek mediánértéke mindössze 373 600 forint volt januárban, aminek már 3,1%-át, 2,1%-át illetve 3,6%-át teszik ki a fenti értékek, tehát a bérből és fizetésből élők felének továbbra is a keresetük szemmel látható részét vinné el a tárgyalt programok valamelyike.

Akárhogy is, a fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedben végbement jelentős mértékű áremelkedés ellenére az átlag magyar számára moziba, múzeumba vagy állatkertbe menni nem jelent nagyobb terhet, mint amekkorát tíz évvel ezelőtt jelentett. Ugyanakkor az is tagadhatatlan tény, hogy a kérdéses látógatóhelyek jegyárai igen jelentős mértékben drágultak az utóbbi évek folyamán.

Mindehhez pedig azt is hozzátehetjük, hogy mi most csak a jegyárakat tárgyaltuk, miközben egy-egy ilyen programnak jellemzően egyéb költségei is vannak - evés, ivás, egyebek -, így a végösszeg minden bizonnyal jóval magasabb is lehet a fent felsoroltaknál.