Ezt tényleg ne hagyd ki: vadonatúj útvonalon túrázhatunk Buda és a Dunakanyar között

A XIII. század közepén megszervezett, egyetlen magyarországi alapítású, máig létező férfi szerzetesrend, a pálosok története szorosan összekapcsolódik a Pilissel és a Visegrádi-hegységgel. A rendet a Kesztölchöz közeli, a Pilis vakító mészkő-sziklafalai alatt megbúvó Klastrompusztán alapította Boldog Özséb esztergomi kanonok. A rend tagjai innen kiindulva alapítottak újabb kolostorokat, melyek magával ragadó fekvésű romjai számos helyen megtalálhatók a Budapest környéki hegyekben. A legfontosabb ezek közül a Pilisszentlélek felett, illetve Budapesten a Szépjuhásznénál, azaz az egykori Budaszentlőrincen látható – érdekesség, hogy mindhárom a Pilisi Parkerdő által kezelt területen fekszik.

Pálos utak

A Pálos rend és a Pilis szoros kapcsolatának hagyományát hordozza a teljesítménytúraként is létező híres Pálos70 erdei zarándokút, amely a két legismertebb Budapest környéki kolostort, a márianosztrait és a Gellért-hegy oldalában található Sziklatemplomot köti össze. És erre a hagyományra támaszkodik a most létrehozott-felújított pálos úthálózat is.

A mostani – később országossá bővíteni tervezett – szakaszban három útvonal készült el. Budapesten a 14 kilométeres Források útja (Budapest, pálos Sziklatemplom – Szépjuhászné, budaszentlőrinci pálos emlékhely), a Pilis-hegységben a 24 kilométer hosszú Remeték útja (Pilisszentkereszt – Klastrompuszta – Pilisszentlélek – Két-bükkfa-nyereg – Pilisszentkereszt), illetve a Visegrádi-hegységben a 27 kilométeres Szeretet útja (Visegrád – Pilisszentlászló – Spartacus ösvény – Visegrád).

Az útvonalakon 2-4 kilométereként egy-egy lelki impulzussal, újszerű ismeretszerzési és elmélyülési lehetőséget kínálva, természeti, történelmi, hitéleti tartalommal találkozhat a vándor. Az utak kialakításában fontos szempont volt a hagyományőrzés, a szakrális jelenlét és az aktivitás összekapcsolása, a pálos kultúrtörténeti helyek bemutatása, de a zarándokok megszólítása mellett lényeges elem volt a nem vallásos kirándulók bevonása is. A látványos tájakon futó gyalogos ösvények, változatos szakaszhosszok mentén alternatív be- és kilépési pontok találhatók, figyelembe véve a megközelíthetőséget és a parkolási lehetőségeket.

A Pilisi Parkerdő és a pálos hagyományok

A Pilisi Parkerdő számára mindig is fontos volt a rá bízott terület kulturális és szellemi értékeinek, hagyományainak – köztük a pálos tradíciók – megőrzése és ápolása. Ennek bizonyítéka például a Pilis-tetőn néhány évvel ezelőtt átadott, a rendalapítóról elnevezett Boldog Özséb kilátó, vagy a területén fekvő egykori kolostorok romjainak tiszteletteljes gondozása, annál is inkább, mivel a budaszentlőrinci kolostor-romkert a társaság Budapesti Erdészetének tőszomszédságában van.

Tévednek azok, akik azt hangoztatják, hogy az erdei javak hasznosítása elnyomja vagy éppen lehetetlenné teszi az egyéb értékek megőrzését. Pont a mai nap, a pálos tematikus útvonal átadása az egyik bizonyítéka, hogy az erdők fenntartható kezelése magában hordozza a kulturális és a természetvédelmi értékek érvényesülését is. Ennek a holisztikus erdőgazdálkodási szemléletnek a megvalósításában élen jár az a Pilisi Parkerdő, amely a jelen útvonal kialakításában is partnere volt a Pálos Rendnek. De nemcsak a Pilisi Parkerdő, hanem az ország erdővagyonának több mint felét kezelő állami erdőgazdasági cégcsoport egésze eszerint a szemlélet szerint gondozza a rábízott területeket

– mondta avatóbeszédében Klastrompusztán Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, aki korábban hosszú időn át volt a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.