2018. október 23. kedd Gyöngyi

Riasztó jelentés: ilyen nyomorban él 1,5 millió magyar


Magyarok milliói élnek nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban, és pénzük sincs a felújításra. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, vagyis a magyarok többsége él a lakásszegénység különböző formáiban, amelyből nincs kiút: a lakhatási szegénység részproblémái egymással összefonódva olyan ördögi kört alkotnak, amelyet lakásszegénységi csapdának nevezhetünk és aminek minden dimenziójában hátrányt szenvednek az alacsony jövedelmű háztartások.

A lakhatási problémák korántsem csak a hajléktalan embereket és a Budapesstől távoli szegénytelepeken élőket érintik. A Habitat for Humanity Magyarország idén hetedik alkalommal mutatta be éves jelentését a magyarországi lakhatási szegénységről.

Kiderült,  kettő- és hárommillió közé tehető azoknak a száma, akik a lakásszegénység különböző formáiban élnek ma Magyarországon és különösen bizonytalan az albérlők helyzete.

Ma Magyaroszágon 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amellyel súlyos lakásminőségi problémák vannak. Az ilyen zsúfolt, nedves lakásokban élő embereknek a legtöbb esetben nincs pénzük felújítani a lakásukat. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői.

Minden harmadik háztartás lakhatással összefüggő megfizethetőségi problémákkal küzd, tehát jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy lakáshitelek törlesztőrészleteire. A jelentős kiadások pedig eladósodáshoz vezetnek. Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak (a háztartások harmadának) van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13 százalékának pedig 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban az éves GDP 7 százalékának az értékében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében már érthető, hogy miért jut minden napra nagyjából tucatnyi kilakoltatás, és hogy miért nem mondható megoldottnak a (deviza)hitelválság - hangzott el a jelentés bemutatóján.

A Habitat for Humanity jelentésében azokat tekinti lakhatási szegénységgel érintett háztartásoknak, akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek. Egy lakásszegénységben élő háztartás a fentiek közül nagy eséllyel több csoportba is beleesik, ezért óvatos becsléseink szerint országosan 2-3 millió ember él lakásszegénységben, vagyis tapasztalja a négy lakhatási probléma valamelyikét.

Nincs kiút az ördögi körből

A 2018-as lakhatási jelentés egyik legfontosabb megállapítása - az utóbbi évekhez hasonlóan -, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság. Ezzel együtt a hazai lakásállomány minősége is nagyon alacsony, az energiaszegénység és a rezsivel kapcsolatos költségek terhe pedig ezzel összefüggésben is az egyik legnagyobb problémát jelenti. Bár a kormányzat az elmúlt években többet költött lakáscélokra, mint korábban, de ez főleg a középosztály és a felsőbb osztályok lakhatásának támogatására ment: a rászorultsági alapon nem célzott kiadások kilencszer akkora összeget tesznek ki, mint a szociális alapon célzottak.

Fontos látni, hogy a lakhatási szegénység részproblémái egymással összefonódva olyan ördögi kört alkotnak, amelyet lakásszegénységi csapdának nevezhetünk. Aki beleszületik vagy belekerül a lakásszegénységi csapdába, annak nagyon nehéz kikerülnie onnan.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, azaz szegényebb háztartások valamennyi dimenzióban hátrányokat szenvednek: jobban érintik őket az energiahatékonysági problémák, sokkal nagyobb valószínűséggel élnek az ország olyan területein, ahol nem érhetők el alapvető szolgáltatások, illetve jogilag is sokkal kiszolgáltatottabb a lakhatási helyzetük.

Ezzel együtt a lakásszegénységi csapda térben is jól beazonosítható mintázatokat hoz létre. Míg Budapest és a nagyobb városok belső területeinek, illetve a kiemelt nyaralóövezeteknek a felértékelődését tapasztalhatjuk, addig országszerte tízezrek szorulnak ki periférikus lakóhelyekre, további százezrek pedig a perifériákra "szorulnak be", például külterületi, zártkerti, aprófalvas területekre.

A 2017-es és 2018 első félévére vonatkozó adatok, valamint a munkánk során szerzett tapasztalatok nem mutatnak pozitív változást a lakhatással összefüggő problémák kormányzati kezelésében. Továbbra sem látható szándék egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika megalkotására, a jelenlegi széttagolt, több minisztérium alá tartozó lakhatási ügyek megfelelő koordinálására

- mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igzgatója.

Nincs jele a lakhatásba áramló állami források rászorultsági, szociális alapon történő elosztásának növelésére, a hajléktalansághoz vezető folyamatok kezelésére. Az országos szintű, preventív megoldások és a szociális védőháló hiánya azt eredményezi, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetén 2018-ban még könnyebben vezethet egy felhalmozódó adósság, válás, akár átmeneti betegség, esetleg állásvesztés ahhoz, hogy családok és egyének elveszítsék lakhatásukat, amit főleg a nagyobb városokban vagy Budapesten az ő anyagi helyzetükben szinte lehetetlen visszaszerezni

- tette hozzá.

Korszerűsítésre, fűtésre sem telik

Becslések szerint a teljes magyar energiafogyasztás hatoda megspórolható lenne a lakóépületek energiahatékony felújításával - hangzott el a jelentés bemutatóján.  Az energiahatékonysági problémák egyik sarokköve, hogy a magyar háztartások 42 százaléka, a kistelepüléseken élők háromnegyede fával fűt (ez az arány az elmúlt években emelkedett), nagy részük elavult berendezésekkel.

Az egyebek mellett a nem megfelelő fűtéstechnológia által is okozott légszennyezés szakértői becslések szerint a GDP 19 százalékának megfelelő veszteséget okoz Magyarországon különböző egészségügyi problémákon keresztül. A fűtés jelentős megfizethetőségi problémát is okoz: a rezsiköltségek legnagyobb részét ez teszi ki, melynek kifizetése sokak számára nehézséget okoz (például a tűzifa ára az elmúlt években meredeken nőtt).

Egekben az albérletárak: kinek van erre pénze?

Az idei jelentés kiemelt témája a hazai bérlakásszektor alsó szegmense. Hazánkban az albérletárak 2010 és 2016 között országos átlagban 75 százalékal nőttek, az árak emelkedése pedig azóta sem állt meg.

A kisebb lakások átlagára még magasabb, ezért míg 2010-ben egy 30 négyzetméteres garzonlakást 45 870 forintért lehetett kibérelni, ma már átlagosan majdnem 85 ezer forintba kerül ugyanaz.

Eközben a legalsó jövedelmi tized, vagyis a népesség legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka háztartásainak átlagjövedelme azonban nem növekedett ekkora mértékben.

A legalsó jövedelmi tizedben ugyanis az egy főre jutó éves átlagjövedelem 2010 és 2016 között 11,4 százalékal, míg az átlagos albérletárak ebben az időszakban 75 százalékkal nőttek.

Ezek azok a háztartások, akiknek a piaci alapú albérlet helyett megfizethető és tartós lakhatási megoldásra lenne szükségük. Ennek hiányában azonban a piaci albérletekből kiszorulva ezek az emberek vagy az átmeneti szállást jelentő intézményekbe, vagy a piacon az utóbbi időben egyre hangsúlyosabb, piaci, kizsákmányoló lakhatási formákba, például “uzsoraalbérletekbe" kényszerülnek. Egyre inkább elterjedtek ugyanis azok a kizsákmányoló lakhatási formák, amelyek elsődlegesen a szegényebb rétegeket célozzák meg: sok pénzt kérnek a tulajdonosok a relatíve kis szobáért.

A legális albérletekből kiszorulók 45-105 ezer forintot fizetnek egy ágyért vagy szobáért az ún. uzsoraalbérletekben és munkásszállókon

- mondta Ámon Kata, az Éves jelentés egyik szerzője, aki újságírói kérdére válaszolva elmondta, aki uzsoraalbérletre kényszerül, nagyjából nettó 95 ezer forintos bevételből gazdálkodik. Vagyis a bevételének közel fele megy el a lakhatásra, ha a 45 ezres díjjal számolunk. Azt is elmondta, interjúk alapján tud összegeket mondani, tehát általános bérleti díjakról nem tud beszélni, azt tudja elmondani, ő a személyes interjúk során milyen példákkal találkozott.

A sokszor élhetetlen, nem megfelelő minőségű és gyakran kiszolgáltatott helyzetet jelentő alternatívák helyett a Habitat for Humanity szerint a célzott albérlettámogatás és a szociális bérlakásrendszer fejlesztése lenne a hosszú távon is élhető és fenntartható megoldás a hazai bérlakásszektorban élők és az onnan kiszorulók számára. Mindezek mellett szükségesnek látják a szociális tüzelőanyag támogatásának reformjára, valamint arra, hogy az állam segítse a kisebb összegű adósságok rendezését.

Az eseti megoldások helyett komplex kezelésre van szükség

 - mondta Pósfai Zsuzsanna, az Éves jelentés szerkesztője.

Kihúzna a bajból 1 000 000 forint?

Padlón vannak a kamatok, most fillérekért vehetsz fel személyi kölcsönt. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum kalkulátora szerint a Cofidisnél 1 millió forintot, 3 éves futamidőre már havi 30 788 forintos törlesztővel hazavihetsz. De nem jársz sokkal rosszabbul a K&H Banknál sem, ahol havi 31 102 forintos törlesztővel kalkulálhatsz, a CIB Banknál 31 280 forintos, míg az MKB Banknál 31 292 forintos törlesztőt ígér ugyanez a konstrukció. Érdemes persze megnézni a többi bank ajánlatát is – ehhez keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát!

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Pénz kéne, de azonnal? Brutál akciókat hoz a bankok kamatháborúja
Rengeteget spórolhatsz egy jó ajánlattal idén ősszel.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Spar

10.18-10.24
Országos

Interspar

10.18-10.24
Országos

Lidl

10.18-10.24
Országos

Aldi

10.18-10.24
Országos

Auchan

10.18-10.24
Országos

Tesco

10.18-10.24
Országos

Aldi

Bor katalógus
09.01-11.30
Országos