Ezek miatt az eladók miatt van óriási bajban a magyar ingatlanpiac: semmiből nem tanulnak?

Lassan indult be az ingatlanpiac a XIX., XX. és XXIII. kerületekben, ugyanis mint Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan kerületi irodájának szakmai vezetője rámutatott, a 2023-as erős visszaesés után még a 2024-es év elején is további gyengülés volt érezhető, mely aztán csak március környékén váltott növekedésbe: ekkor tapasztalták először az érdeklődés fokozódását.

Véleménye szerint a kamatok csökkenése, így a nagyobb hitelfelvételi kedv is közrejátszhatott a piac élénkülésében, ugyanakkor az állami támogatások igénybevétele minimális. Utóbbi oka az lehet, hogy egyrészt sokan nem jogosultak a támogatásokra, másrészt akik jogosultak lennének, azok egy jelentős része sem annyira “kockázatvállaló”, hogy a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket elfogadja.

A hitelre vásárlók aránya növekedett a tavalyi szinthez képest, de mivel a kamatoknál további esésre már nem lehet számítani - sőt néhány bank májusban emelésbe kezdett -, így a hitelezés további lendületet már nem igazán ad a piacnak.

Az értékesítési árak sem sarkallják vásárlásra a vevőket, bár az elmúlt hónapok során változatos mozgásokat lehetett megfigyelni az egyes ingatlanpiaci kategóriákban. A keresett ingatlantípusok esetében ugyanis némi emelkedés következett be, miközben a nagy, felújítandó, illetve a jogilag problémás ingatlanoknál csak az árak stagnálásáról beszélhettünk.

A hirdetési árakat tekintve is változatos a kép, ugyanis sok tulajdonosnál erős az eladási szándék, így ők hallgatnak az ingatlanközvetítő szakemberekre az árképzésnél, ami miatt ezekben az esetekben nincs jelentősebb különbség a hirdetési és az eladási árak között.

Ugyanakkor még mindig gyakori jelenség, hogy az eladók a piac törvényei helyett a saját elképzeléseik alapján árazzák be ingatlanjaikat. Ilyenkor, ha nem sürgős az eladás, akkor a tulajdonos egy idő után sokszor inkább lemond eladási szándékáról, de az árat nem hajlandó mérsékelni - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Azt is megjegyezte, hogy az alku mértéke az előbbiekkel összefüggésben csökkent, ugyanis amikor jobb egy ingatlan árazása, akkor a vevők sem próbálnak nagy alkukba bocsátkozni, hiszen tisztában vannak a valós helyzettel.

Az értékesítési idő jelenleg a kisebb és a felújított lakások esetében átlagosan két hónap körül alakul, de akadnak ingatlanok, melyek két hét alatt kelnek el. Ugyanakkor a felújítandó ingatlanok, valamint a családi házak esetében már 9-12 hónapos átlagos értékesítési időről beszélhetünk, de ennél lényegesen hosszabb eladási folyamattal is gyakran lehet találkozni.

Leginkább tehát még mindig a felújított lakásokat keresik a vevők - gyakorlatilag helyszíntől függetlenül -, melyeknél a XIX., XX. és XXIII. kerületben 600 ezer forintos átlagos négyzetméterárról beszélhetünk. Ha csak a lakásokat tekintjük, akkor 670 ezres négyzetméterár jellemző, míg a házak, házrészek esetében 550 ezres értékesítési árakra számíthatunk.

Ez azonban csak az átlag, a felújítás mértékétől függően ennél lényegesen magasabb eladási árakkal is lehet találkozni - hangsúlyozta Rencsevics Mária, aki azt is hozzátette, hogy az újépítésű ingatlanok viszont nem igazán keresettek, ráadásul kevés is van belőlük az érintett területen.

A piacot egyébként a befektetők sem igazán pörgetik, mert nem jellemző a befektetési célú vásárlás a három kerületben, habár akad néhány olyan befektető-vásárlója az irodának, akik visszatérő ügyfélnek számítanak. Pedig a kiadó lakások iránt nagy a kereslet, így magasan járnak a bérleti díjak: egy 60 négyzetméteres panellakás esetében például reális a 200 ezer forintos havi bérleti díj, ugyanakkor lokációtól és állapottól függően változik ez az összeg.

Ami pedig a jövőt illeti, Rencsevics Mária várakozásai szerint az elkövetkező hónapokban nagy valószínűséggel tovább növekedhetnek a tranzakciószámok, azt ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy reálértéken emelkednének az ingatlanárak.