Ezekre az ingatlanokra főnyeremény lehet felvenni a CSOK Pluszt: nagyon jól járhat, aki belevág

Hazánkban az épületek fogyasztják a legtöbb energiát, megelőzve az ipari és a közlekedési szektort is: Magyarország energiafogyasztásának 40%-a az épületekhez, 33%-a a háztartásokhoz kötődik. A hazai lakásállomány átlagos energiateljesítménye az energiatanúsítványok átlaga alapján az „FF” kategóriába esik, vagyis ezek az ingatlanok legalább kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint egy korszerű épület. Ez lehet az oka annak is, hogy Magyarországon 1,6-szor több energiát fordítunk otthonunk fűtésére, mint az EU-s átlag – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet adataiból.

A megoldást azonban nem feltétlenül az újabb ingatlanok építése, mint inkább a már meglévő ingatlanállomány korszerűsítése jelentheti. A KPMG Global Construction Survey 2023-as kutatása alapján a megkérdezett magyar építési piaci szakértők egyetértettek abban, hogy többek között a meglévő épületállomány felújítása, a retrofit lesz az új irány az építészetben, ez fog igazán értéket teremteni a jövőben. A két lakáscélra, vásárlásra és bővítésre is felhasználható CSOK+ is ezt ösztönzi azzal, hogy a lakástámogatás fordítható például tetőtérbeépítésre, ami a már meglévő ingatlanok bővítésének egy fenntarthatósági és anyagi szempontból is kedvező alternatívája.

800 ezer Kádár-kocka vár felújításra

Alapanyagot ehhez nem lesz nehéz itthon találni: a Lechner Tudásközpont szerint településeink csaknem felében még mindig az 1946 előtti lakásállomány a meghatározó, az 1961-1970 közötti évtized építkezései a mai napig településeink kb. 8%-át uralják. A régi ingatlanok közül is kiemelkedő a Kádár-kockák aránya, amelyek a hazai házak egyharmadát teszik ki, mintegy 800 ezer lakóingatlant.

A rossz hír, hogy ezek az épületek energetikai szempontból különösen elavultak. A Magyar Energiahatékonysági Intézet RenoHUb projekt kutatása szerint egy átlagos, 2001 után épült családi vagy sorház primer energiafelhasználása Magyarországon 173 kWh/nm/év, ezzel szemben egy Kádár-kockáé 410 kWh/nm/év, így az ingatlanok energetikai besorolásakor egy nem felújított Kádár-kocka jellemzően az utolsó előtti kategóriába kerül.

A Kádár-kockák relatíve alacsony piaci árában megláthatják a lehetőséget azok, akik olcsón szeretnének felújítandó családi házhoz jutni. Egy 2023-as kutatásból kiderül, hogy az eladó Kádár-kockáknak mindössze 7%-a van szigetelve, a nem felújított kockaházakért pedig nem tolonganak a vevők: az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt eladósorba került felújítatlan Kádár-kockáknak mindössze egyötöde kelt el a téli hónapok során, és ezek is a meghirdetettnél jellemzően 13–30 százalékkal alacsonyabb áron találtak új gazdára

– mondta el Kovács Gábor, a VELUX Public Affairs vezetője.

A jó hír, hogy átgondolt korszerűsítéssel jelentősen javítható ezeknek az ingatlanoknak az energiahatékonysága, és sokkal fenntarthatóbb, egészségesebb otthonokat lehet kialaktani a klasszikus Kádár-kockákból. Erre a leghatékonyabb módszer a szigetelés, amely révén - korszerű nyílászárók és a megváltozott hőigényeket lekövetni képes kazán megléte esetén - akár 40-50 százalékkal is csökkenthető egy 60-as, 70-es években épült magyar családi ház energiafelhasználása7.

A Kádár-kockák bővítésre is tökéletesek, mivel tetőszerkezetük jó kiindulópontot kínál a tetőtér beépítéséhez. A tetőtér beépítése a hagyományos bővítéshez képest zöldebb és költséghatékonyabb megoldás lehet, hiszen nem kell újabb falakat felhúzni, az otthon élettere mégis majdnem a duplájára növelhető.