Aggasztó számok: tovább folytatódott a zuhanás

A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (35%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak közel fele a használatba vett lakások száma. Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol 3 százalékkal több, 1127 lakás, az összes új lakás több mint egynegyede épült. A budapesti növekedés jelentős része mindössze néhány nagyobb beruházáshoz köthető. Az összes használatba vett lakás közel felét Budapesten és Pest megyében adták át, emellett csak Győr-Moson-Sopron megyében épült számottevő mennyiségű, több mint 400 új lakás.

A tárgyidőszakban kiadott új lakásépítési engedélyek szerint a fővárosban 812 lakás építését tervezik, ami 53 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott új engedélyek száma a községekben az országos átlagot meghaladó arányban (38%-kal) csökkent, a városokban 26, a megyei jogú városokban 11 százalékkal esett vissza. Az év első kilenc hónapjában az új engedélyek száma 31 százalékkal meghaladta a használatba vett lakásokét. Az egy évvel korábban kiadott engedélyekhez viszonyítva az ország szinte minden térségében visszaesés tapasztalható.

Győr-Moson-Sopron megye az egyedüli terület, ahol a korábbi viszonylag magas értékhez viszonyítva is emelkedett mind az engedélyezett lakóépületek száma, mind azok hasznos alapterülete (126, illetve 114%).

Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek túlsúlya jellemzi, bár az általuk épített lakások aránya 66-ról 57 százalékra csökkent egy év alatt. A vállalkozások által épített lakások aránya ugyanekkor 32-ről 40 százalékra emelkedett. Budapesten, ahol korábban a vállalkozói lakásépítés csak 48 százalékot ért el, most 68 százalékot tesz ki (2013 első kilenc hónapjában 761 lakást építettek vállalkozások a fővárosban, szemben az egy évvel korábbi 522 lakással). 2013 első három negyedévében mindössze 47 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban csökkent a saját használatra épített lakások aránya (62-ről 53%-ra), míg az értékesítésre épített lakásoké nőtt (35-ről 42%-ra). Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült, akárcsak egy évvel korábban.

A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása is változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 63 százalékát, az egyéni vállalkozások a lakások 26 százalékát építették (2012 első kilenc hónapjában 51, illetve 33 százalék volt a megfelelő arány). Az új lakások 7 százaléka (egy évvel korábban 12%-a) lakossági kivitelezésben készült el.

Az újonnan épült lakóépületekben 62-ről 57 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nőtt (28-ról 38%-ra). Az új lakóparki lakások aránya 2 százalékos (egy évvel korábban 3%-os volt).

A tárgyidőszakban a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 nm volt, ez 4 nm-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 45-ről 42 százalékra csökkent.

2013 első három negyedévében 584 lakás szűnt meg, 62 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 135 üdülőépületben 158 üdülőegységet építettek, és 159 üdülőépületben 189 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 56, az engedélyezetteké 52 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 88 nm, 8 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3387 lakóépület és 3828 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 24, a nem lakóépületeknél 9 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül 3 százalékkal csökkent az ipari, 10 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, az engedélyezett mezőgazdasági épületeké 7 százalékkal nőtt.