Az önkormányzatnak sem kell az eladósodottak lakása

A bajba került lakások kivásárlásához kedvezményes, 6,5 százalékos kamatra nyújtott állami hitelt vehetnek fel a helyhatóságok. Mindent összevetve tehát jó üzlet lenne az önkormányzatoknak a bajba jutott adósok ingatlanainak megvásárlása, hiszen viszonylag olcsón juthatnak hozzájuk, s gyarapodik a vagyonuk - idézte Molnár Gyula (MSZP) XI. kerületi polgármestert a Népszabadság. Molnár szerint az önkormányzatok ebben az esetben előbb panaszkodtak, minthogy végiggondolták volna a dolgot.

Ráadásul nincs is más választásuk. A törvény ugyan nem teszi kötelezővé az önkormányzatoknak az elővásárlási jog gyakorlását, ám akkor is rájuk hárul a megoldás, ha nem élnek vele. A kilakoltatott adós ugyanis náluk kopogtat majd lakhatást - önkormányzati bérlakást -, szociális és gyermekvédelmi segélyt kérve. Ez évi több százezer forintos kiadással járhat, ami csaknem annyi, mint a lakásvásárláshoz felvett önkormányzati hitel törlesztőrészlete.

A bérlővé váló tulajdonosoknak költségalapú bérleti díjat kell majd fizetniük, ami a XI. kerületben jelenleg négyzetméterenként 300 forint havonta. Ez átlagos lakásnagyság esetén meg sem közelíti a hiteltörlesztés havi részletét. A bedőlt hiteles ugyan elveszíti lakása tulajdonjogát, de benne maradhat élete végéig. Az önkormányzatnál jobb "háziúr" pedig aligha akad ma Magyarországon - teszi hozzá Molnár Gyula. - Az önkormányzat nem emeli egekig a bérleti díjat, nem teszi ki a bérlőket az utcára, sőt gyermekeik számára is biztosítja a bérleti jogviszony folytatását.

Több hiba is csúszott a fenti számításokba - veti e koncepció ellen Bús Balázs (Fidesz) Óbuda-Békásmegyer polgármestere. - Az önkormányzatok nem fillérekért, hanem a legmagasabb kikiáltási áron vehetik meg az ingatlanokat. Ez néhány ügyes állicit révén akár a piaci ár közelébe tornázhatja a vételárat. Tévedés, hogy később az önkormányzatok jó áron adhatnak túl az ingatlanokon. A lakottan megvett lakások ugyanis csak korlátozottan forgalomképesek. Ha a bérlő később megvásárolná ingatlanát, akkor a vételárat a lakástörvény alapján kell meghatározni. Így legfeljebb húsz százalékot kell kifizetnie, a többire 15 éves részletfizetést kérhet. Ha egy összegben fizet, a helyi rendeletben meghatározott engedmény adható, ami helyenként akár a vételár fele is lehet. A vagyongyarapodás mértéke tehát erősen kérdéses. Ráadásul az önkormányzatoknak most - a bejelentett 120 milliárd forintos elvonás mellett - egyáltalán nincs pénze erre a célra, és a hiteltörlesztésre sem.

Március végén a jelzáloggal terhelt lakossági hitelállomány az országban meghaladta a 6,6 milliárd forintot. A mintegy 830 ezer lakáshitel-szerződés 62 százaléka devizaalapú. Az átlagos hitelösszeg ötmillió forint. A 90 napot meghaladóan nem fizetők aránya 1,6 százalék, ami körülbelül 30-35 ezer adóst jelent. A legvészesebb forgatókönyvek becslései szerint évente körülbelül 5-6 ezer végrehajtásra kell majd számítani. A Pénzügyminisztérium kimutatása alapján a lakáshitel-állomány június végén, a forint erősödése miatt, 12 százalékkal csökkent, ugyanakkor a jelzáloghitel-adósok helyzete - kis mértékben ugyan -, de romlott. A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban felmérést készített a legnagyobb árverezők között, ennek alapján a tavaly szeptember és idén május között az árverésre felkínált ingatlanok száma nem haladta meg a háromezret, ugyanakkor az eljárásoknak csak a 10-15 százaléka volt sikeres. A felmérés szerint korábban csak elvétve fordultak elő ilyen árverések.