Beintettek az időseknek a fiatalok: ebben lenne szerintük nagyon fontos változtatni

Az ország számos sarkából érkeztek résztvevők vitázni, szurkolni, és az itthoni vitapedagógia tapasztalt alakjaitól tanulni az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Engame Akadémia által közösen rendezett eseményre. Hallhattunk előadásokat a vitakészség-fejlesztésről, a dispután keresztüli közösségépítésről, és korábbi diákvitázók karrierútjairól is.

A jelenlegi világban alapkészség az információtudatosság és a kritikai gondolkodás. Egy gyakorlott vitázónak nemcsak az információ megszűrésében lesz tapasztalata, hanem abban is, hogy ezt hogyan használja fel akár rögtönözve, nyomás alatt is. Emellett az, aki rendszeresen gyakorol vitázni, megtanulja, hogyan lehet megérteni rettentő távolinak tűnő nézőpontokat is, ami az egészséges közélet alapja. A vitázó fiatalok kritikus, empatikus, aktív tagjaivá válnak a társadalomnak és a környezetüknek.

Az ősszel elindult vitaversenyünknek az volt a célja, hogy országszerte minél több fiatalnak adjunk lehetőséget az őket is érintő, fontos közéleti témák megvitatására. Egy-egy ilyen vitában a témák mindkét oldalát fontos megismerni, megérteni, majd csapatban, meggyőzően előadni. Ennek során fejlődik a kritikai gondolkodás, az önbizalom, a csapatmunka, és a rendszerezőképesség is. Ezek kulcsfontosságú készségek, amik minden magyar középiskolás diáknak segítenek felkészülni a 21. századra  

 - mondta el a Pénzcentrumnak Dezsényi Balázs, az Engame Akadémia oktatási vezetője. Az első fordulókban 20 csapatból 76 vitázó és 23 bíró vett részt, Budapest mellett Érdről, Kecskemétről, Balatonfüredről, Debrecenből, Szegedről, Pápáról és Budaörsről. Közülük a legjobb 8 csapat találkozott a személyesen megrendezett döntőhétvégén az Európa Pontban, ahol további érdeklődőkkel kiegészülve 80 fő vett részt a vitákon, workshopokon és beszélgetéseken.

„Az ilyen rendezvények azért is fontosak, mert a közönséget a vitákon keresztül közelebb hozzák az európai ügyekhez” – emelte ki a nyitóbeszédében Lővei Andrea, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője, aki zárszóként azt kérte a vitázóktól, hogy érezzék magukat nagyon jól az országos vitahétvégén. „A vita közösségeket épít; különböző véleményeket és nézőpontokat ismerhetünk meg segítségével. Használjátok a vitát készségeitek fejlesztésére és közösségek ápolására!” – üzente a résztvevőknek.

A döntőhétvége tételmondatai körbejárták az EU-s ifjúsági részvétel, a nemi esélyegyenlőség, illetve a szakképzés és egyetemi oktatás dilemmáinak témáit is. Több mint 50 vitázó, bíró, felkészítő és érdeklődő gyűlt össze az Európa Pontban. A 20 versenyző csapat Budapest mellett Érdről, Kecskemétről, Balatonfüredről, Debrecenből, Szegedről, Pápáról és Budaörsről érkezett. A döntőbe az ELTE Radnóti Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Debreceni Ady Endre Gimnázium, a Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium, a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium, a budapesti Engame Akadémia és a Milestone Intézet csapatai jutottak.

Az Európai Parlament nagykövet iskolája, az Debreceni Ady Endre Gimnázium diákja szerint: „A vita egyik legnagyobb előnye, hogy a felkészülési idő alatt nagyon sokat tanulhat az ember és sok szempontból megvizsgálhat egy adott témát. Ez alatt a verseny alatt rengeteget tanulhattam az Európai Unióról is. Illetve a vitázás nagy értéke, hogy fejleszti a vitakultúrát. Megtanulhatjuk higgadtan és összeszedetten kifejezni, ha nem értünk egyet. Minden szempontból nagyon örülök, hogy részt vehettem a vitaversenyen” – fogalmazott Demeter Zsuzsa vitázó.

A győztes csapat, a „Thishousedoesn'tbelieve” egy Interrail-bérletet nyert, amellyel beutazhatja Európát. A nyertes vitázók Somogyi Nikoletta, Zelenyánszky Lőrinc, Nagy Renáta és Hamaker Sarah, az Engame Akadémia diákjai. Egyik nyitó gondolatuk „A fiatal generáció jövőjéről ne az idősebb döntsön” volt. A legjobb egyéni vitázó Telek Johanna lett a Milestone Gold csapatból.

A bírók értékelése szerint a döntő leginkább azokat a kérdéseket járta körül, hogy mi vezetne egy jobb Európai Unióhoz, amelyikben nagyobb a demokratikus részvétel. A bírói panel úgy találta, nem lett elégségesen bizonyítva, hogy a 16-17 évesek kevésbé racionálisan döntenek, és hogy túlságosan a szülői befolyás alá kerülnének. Ugyanakkor a tételmondatot támogató csapat érvelése alátámasztotta, hogy az indítvány több szavazóhoz, és hosszútávon nagyobb, tájékozottabb demokratikus részvételhez vezet majd.