Nyakunkon az egészségügyi összeomlás: már az érettségizőknek is ezt sulykolják

Ma reggel 9 órától 68 ezren vizsgáztak matematikából középszinten, és több mint ötezren emelt szinten. A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tartott, a diákok először az I. (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg. A 10-12 feladatot tartalmazó I. lap az alapfogalmak, a definíciók, az egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. Így a 7. feladatban az érettségizőknek egy egyszerű százalékszámítást kellett elvégezniük. A szöveges feladatban egy egészségpénztári számlára beérkező összegből, és a levonásból kellett kiszámolni a tényleges jóváírást. Pofonegyszerű, nem igaz?

A feladat szövege pontosan így szólt:

Ha egy egészségpénztári számlára befizetünk egy összeget, akkor abból először levonnak 6% működési költséget, és a fennmaradó összeget írják jóvá a számlán. Hány forintot írnak jóvá a számlán 150 000 Ft befizetése esetén?

A feladat megoldásához nem volt szükség rá, hogy a diákok tisztában legyenek az egészségpénztárak működésével, azonban a "nagybetűs életben" ezzel a tudással többre is mehetnek, mint pusztán a százalékszámítás alapjaival. (Természetesen a százalékszámítás is rendkívül fontos készség, ezt nem vitatjuk!) Ugyan miért is érné meg befizetni 150 ezer forintot egy számlára, amiből aztán még le is vonnak, és csak egészségügyi kiadásokra lehet fordítani a megmaradt összeget?

Az egészségpénztári számláról egy kártya segítségével fizethetik a tagok az egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások és önsegélyező tevékenységek (pl.: bérkiegészítés) költségeit. Amiért viszont az esetleges kedvezményeken (pl. születési vagy jelzálog-törlesztési támogatás) túl megéri tagnak lenni, az az, hogy az állam 20% adóvisszatérítést biztosít a befizetések után, melyek maximum 150 ezer forintot tehetnek ki. Bármelyik érettségiző megmondja, hogy így a maximális támogatás kihasználásához egy évben 750 ezer forintot lehetne befizetni.

Az adókedvezmény miatt az egészségpénztárak kiváló megtakarítási lehetőséget jelentenek (hasonlóan a nyugdíjpénztárakhoz). Viszont ahogy a legtöbb pénzügyi szolgáltatásnak, ennek is vannak költségei. Magyarországon legalább 12 egészségpénztár működik, és bár a 20%-os adóvisszatérítést az állam garantálja, a számlavezetési és egyéb költségekről a pénztárak maguk döntenek.

Így lehet, hogy a matematika érettségi feladatban 150 000 forintos befizetésből a 6%-os levonás után 141 000 forint marad - ez a két pontot érő megoldás. Az adóvisszatérítés mértéke viszont 30 000 forint ebben az esetben, bár ezt a feladat már nem kérdezte.

Így, igaz a pénztár levon 9 ezer forintot, viszont az állam visszaad 30 ezret. Tehát 150 ezer forintot befizetve 21 ezer forint pluszban lesz a pénztártag (vagyis 14 százalékot nyert rajta). 150 ezer forintot pedig egy évben könnyen el lehet költeni, akár csak gyógyszerekre is.

Aki ez alapján elgondolkodott egészségpénztári számla nyitáson, annak azt javasoljuk, jól nézzen körül a pénztárak ajánlatai között, mert nem mindenhol ugyanannyi a levonás, és az egyéb díjak. Érdemes megkeresni a legjobb ajánlatot, nem biztos, hogy az elsőként szembejövő, kézenfekvő megoldás a leggazdaságosabb is.

Egyre népszerűbbek az egészségpénztárak, és egyre több kiadást fedezhetnek

Egyre többen szereznek tudomást róla, és vágnak bele ebbe a megtakarítási tevékenységben. Az OTP Egészségpénztár tagjai tavaly például 12 százalékkal költöttek többet egészségükre, mint egy évvel korábban. A költések összegét tekintve a korábbi évekhez hasonlóan a pénztártagok a gyógyszervásárlás mellett gyógyászati segédeszközökre és magánegészségügyi szolgáltatásokra költöttek.

A magánegészségügyi szolgáltatásokon belül a fogorvosi kezelésekre fordították a legnagyobb összeget, valamint a 2019-es évhez képest 18%-kal többet fordítottak szülészet-nőgyógyászati szolgáltatásokra is. A bőrgyógyászat pedig a harmadik legnépszerűbb terület a magánszolgáltatások között, amit egészségpénztári számláról fizettek.

A családi (önsegélyező) támogatásokat a tavalyi év során 23%-kal több alkalommal vettek igénybe, összesen 70%-kal nagyobb összegben, mint egy évvel korábban. A legtöbb esetben lakáscélú jelzáloghitel-törlesztési támogatást, gyermekgondozási támogatást (CSED, GYED) és gyermeknevelési támogatást (GYES, GYÉT) vettek igénybe a pénztártagok. A kifizetések összegét tekintve pedig az első helyen a születési támogatás áll, ezt több mint kétszer annyian igényelték, mint egy évvel korábban, és a kifizetett összeg is több mint a duplájára emelkedett. Ezt követik a sorban a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztési és a gyermekgondozási támogatások.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért gyógyul a magyar elit: ezzel a trükkel neked is összejöhet a VIP orvosi ellátás

Így használhatod ki a támogatás maximális összegét.