Kereset és munkaszeretet: így választja ki a többség, merre tanuljon tovább

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 10 163 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet. A járványhelyzetből adódóan, a korábbi évektől eltérően az MKIK GVI pályaorientációs felmérésének 2020. évi adatfelvételre nem a tavaszi, hanem az őszi félévben, és nem a hetedik, hanem a nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulók körében került sor. 

Erős a szülői befolyás

A nyolcadik osztályos tanulók túlnyomó többsége, 92 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdéseivel. Tízből kilenc gyermek a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 56 százaléka osztályfőnöki órán, 55 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg tízből három diák használja az internetet, mint pályaválasztással kapcsolatos információforrást. A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre is rányomta bélyegét, a korábbi évekhez képest visszaesés tapasztalható. Az általános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 15 százaléka, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon nyolc százalékuk, kamarai rendezvényeken a tanulók négy százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.

Ugyanakkor a nyolcadik évfolyamos tanulók 12 százaléka még nem gondolkozott a továbbtanuláson. A diákok 34 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni. 31 százalékuk szakmát és érettségit, 12 százalékuknak a szakmaszerzés, 8% százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja. A tanulók 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei nem változtak jelentősen az elmúlt évek során: 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya. 

Szeressük a munkánkat

A fiatalokat idén is megkérdezték arról, milyen tevékenységben a legjobbak. A legtöbb diák csapatsportban, rajzolásban és festésben, informatikában, sütésben és főzésben, valamint az emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban találta magát a legtehetségesebbnek. A jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a művészeti ágak, az informatika és a vendéglátás a legnépszerűbb a diákok körében, továbbá az állatokkal való foglalkozást is sokan megjelölték. Az elmúlt évek felmérései szerint nem változott jelentős mértékben ez a sorrend, míg idén is a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés a legkevésbé népszerű.

Az előző évek felméréseiben is tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan a munkával, hivatással kapcsolatos tervek jelentős - megyék, településtípus és nemek szerinti - eltéréseket mutatnak, továbbá a szülők iskolai végzettsége is fontos befolyásoló tényező. Az elmúlt évekhez hasonlóan az látható, hogy a tanulók általában olyan foglalkozásokat szeretnének űzni, amelyhez olyan szintű iskolai végzettség szükséges, ami igazodik a családjukban tapasztalható legmagasabb szülői végzettséghez. A szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikai foglalkozásokat az alacsonyabb végzettségűeké. Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek: 55 százalékuk ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. Ez jelentős változás a tavalyi évhez képest, amikor a most ezüstérmes tényező, a magas kereset tízből hét diáknál első helyen állt. A harmadik idén 33 százalékkal a munkatársakkal való jó kapcsolat.

A tanulók több mint kétötödének, 43 százalékának pedig azt javasolták szülei, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni. Az adatok arra is rámutatnak, hogy minél magasabb a családban tapasztalt legmagasabb szülői iskolai végzettség, annál valószínűbb, hogy a szülők a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntés meghozatalát.

A humánszolgáltatás, a fehérgalléros munkakörök, illetve a művészet és szórakoztatás területét a stabil családi háttérrel rendelkező, az iskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban. A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé szerencsés körülmények közül érkező, az iskolában rosszabb eredményeket elérő tanulók számára vonzóbbak. Az építészet, tervezés, faipar foglalkozásterületre többféle szempontból tekintenek a tanulók és szüleik, ezzel összefüggésben elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jó kulturális családi háttérrel rendelkezők látnak benne nagyobb perspektívát. A mezőgazdasági területet választók csoportja mind a családi háttér, mind az iskolai teljesítmény tekintetében közepesen jó helyzetűnek tekinthető. Az adatok alapján összességében kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolhatják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.