Nem csak duma: felkészületlenül érné a magyarokat a nyugdíjkatasztrófa

A magyarok 53 százalékát tölti el aggodalommal az állami nyugdíjak értékének csökkenése - ez derül ki az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérésben a megkérdezettek kétharmada (67%) szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. Ennél is pesszimistábbak maguk a nyugdíjasok: az ő körükben ugyanez az arány 75 százalék - derült ki az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.

Mik lehetnek a kapaszkodók?

A többség (57%) továbbra is az állami nyugdíjakban bízik - akkor is, ha ezek értéke, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 000 munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatásából ugyanakkor kiviláglik, hogy világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46%) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Azt, hogy valaki milyen mértékben van felkészülve a nyugdíjas éveire nem csupán az határozza meg, hogy mennyire támaszkodik az államra. Az Aegon nyugdíjfelkészültségi szintet mérő indexe lényegesen összetettebb képet mutat. A mutatóhoz hat témakör válaszait összegzik: rákérdeznek arra, hogy van-e megtakarítása az illetőnek, létezik-e terve a kieső jövedelmek pótlására, milyen szintű tudatosság jellemzi a tervezését, milyen részt képvisel ebben a személyes felelősségvállalás, és azt is firtatják, mennyire ért a válaszadó a pénzügyekhez. A válaszokat egy tízes skálán értékelik, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pontszám pedig alacsony felkészültséget jelent. Az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a rangsorban - csak Spanyolországban és Japánban rosszabb valamivel a helyzet, mint nálunk. 

A tavalyi nyugdíjfelkészültségi kutatásban ennél is alacsonyabb, 5,1 pont jött ki, tehát csekély javulás azért tapasztalható. Árnyalja a képet, hogy világviszonylatban sem mondhatók igazán felkészültnek az emberek: az átlagérték csupán 5,9 pont. 

Az alacsony nyugdíjfelkészültséget mutatja, hogy nálunk a legtöbben (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartását tartanák helyes intézkedésnek a problémák kezelésére. Ennek érdekében adóemelést is támogatnának, miközben világszerte a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb nálunk a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés három kérdést alkalmazott a pénzügyi műveltség felmérése: tudják-e a megkérdezettek, hogy mi az az infláció, a kamatos kamat, és hogy miként lehet diverzifikálni a kockázatokat. Bár az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál is jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre a kérdésre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), ám a másik két kérdésben lemaradtunk. Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25%) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők egyébként a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.