2020. augusztus 5. szerda Krisztina

Ide rakják pénzüket a profi hozamvadászok


Aligha tartható fenn hosszú távon az, hogy a befektetési alapokban kezelt állomány majdnem 50 százalékát teszik ki jelenleg a pénzpiaci és kötvényalapok - véli Kadocsa Péter. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az viszont még kérdéses, hogy a prémium állampapírok felé mozdulnak-e el a befektetők, vagy más banki termékben, esetleg nagyobb hozzáadott értéket képviselő befektetési alapban keresik majd a helyüket. Interjú


Tapasztalataink szerint a lakosság befektetési döntéseit jelenleg két érzelem vezérli: a félelem és a mohóság. Ez a pszichológiai tény viszont csak nagyon nehezen összeegyeztethető az alapkezelők termékpalettájával. Mit gondol erről?

Hasonlóan látjuk. Ha ezt meg kellene bontani, azt mondanám, hogy a többség a biztonságot keresi, egy kisebb rész pedig a nagy hozamot. Mindkét esetben többnyire a pénzügyi ismeretek hiánya áll a háttérben, így az ügyfél nem szívesen hoz pénzügyi döntést, ha pedig mégis, akkor azt kizárólag valami nagyon attraktív hozam reményében teszi. Ez számunkra jókora hátrányt jelent, hiszen mi nagyon transzparens piaci szereplőként működünk, tehát minden kockázatot feltárunk a termékeinkkel kapcsolatban, illetve a forgalmazóinknak is kötelességük, hogy részletesen tájékoztassák az ügyfeleket. Emiatt a termékeink esetében mindenképp megalapozottabb befektetési döntésre van szükség, amitől sokszor megijednek az ügyfelek, és maradnak a biztonságos, megszokott termékeknél.

A brókerbotrányokban érintett vállalkozások extra kamattal csábították a lakossági ügyfeleket (is). Egy alapkezelő termékpalettája ehhez képest mire képes? Mi ma a reálisan elvárható hozamszint?

Mi ezt úgy szoktuk megfogalmazni, hogy mindig van egy kockázatmentesen elérhető hozamszint, és ehhez képesti többletkockázattal arányosan várhatunk el többlethozamot. Ebben a pillanatban a piaci körülmények között kockázatmentesen elérhető rövid hozamok 1 százalék alatt vannak. Ehhez képest egy abszolút hozamú alap, viszonylag kulturált kockázatvállalás mellett is képes 2-3 százalék többlethozamot realizálni. Ennél picit több kockázatvállalással pedig még ennél is magasabb hozammal számolhatunk, de a 2-3 évvel ezelőtt reálisnak számító, kétszámjegyű eredményeket ma már csak extra kockázatvállalás mellett lehetséges elérni. Éppen ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy a többlethozam jellemzően csak hosszabb távon érhető el, tehát rövidtávon nem jelent garanciát a többlethozamra a többletkockázat.

Nem nagyon beszélhetünk jelentős hozamemelkedésről a világpiacon, így az alapkezelőknek is nehéz dolguk van, ha tartani akarják az ügyfelek hozamelvárásait. Várható az alapkezelői díjak jelentős csökkentése?

Ma a befektetési alapok piacának jelentős részét hasítják ki a pénzpiaci, illetve kötvény típusú termékek, ezen belül is jellemzően a relatív rövid kötvény típusú alapok. Emiatt nagyon releváns az a felvetés, hogy az alapkezelési díj szoros, sőt ilyen hozamkörnyezetben meghatározó mértékben járul hozzá az elérhető hozamhoz. Nem véletlen, hogy a piacon elsőként mi már januárban jelentős díjcsökkentést hajtottunk végre. Most pedig azt látjuk, hogy a piac is jön utánunk.

További díjcsökkentésre lehet még számítani, vagy ne essünk túlzásokba?

Bizonyos szereplők még adósak ezzel a csökkentéssel, ezért szükség lesz rá. Mi olyan árakat alakítottunk ki, amelyek már Nyugat-Európában is versenyképesek lennének, így nálunk erre már nem lesz szükség.

Mégis mire számít a következő 1-2 évben az alapkezelői piacon?

A befektetési alapokban kezelt állomány majdnem 50 százalékát teszik ki jelenleg a pénzpiaci és kötvényalapok. Mivel ebben a hozamkörnyezetben ezeknél a termékekben nehezen érhető el majd pozitív eredmény, így ez az állapot aligha tartható fenn. Innen tehát egy jelentős kiáramlást várunk. Az egyelőre viszont még kérdéses, hogy az állam által kínált, hozamelőnnyel rendelkező prémium állampapírok felé mozdulnak-e el a befektetők, vagy más banki termékben, esetleg nagyobb hozzáadott értéket képviselő befektetési alapban keresik majd a helyüket.

A piacon már jól látható, hogy az értékesítésben lassan előtérbe kerülnek a vegyes alapok. Az Aegonnál mi a helyzet?

Látunk erre érdeklődést, el is indultunk ilyen termékekkel. Azt viszont tudni kell, hogy nincs könnyű dolgunk, hiszen az ügyfelek jellemzően ma még igen bizonytalanok a tekintetben, hogy a vegyes alap skálán milyen kockázati szint illik a személyes kockázatviselési hajlandóságukhoz, valamint az általuk megcélzott befektetési célhoz. Ehhez tehát érdemi segítséget kell nyújtani.

Az alapkezelői díjakat nehéz lenne tartani, ha humánerőforrás oldalon kellene erősíteni. Konkrétan milyen segítségről beszélünk?

Próbálunk olyan online eszközöket fejleszteni a közeljövőben, amelyek az ügyfelek segítségére lehetnek befektetési döntéseikben. Nyilván nem beszélhetünk világújdonságról, de Magyarországon kevés helyen nyújtanak olyan online típusú szolgáltatást, amelyik próbálja felmérni az ügyfél kockázatvállalási képességét, a futamidőt és a befektetési célt. Mi ezt valamilyen könnyen érthető, vizuálisan szemléltethető módon próbáljuk az ügyfelek számára megadni.

Augusztusban 14 milliárd forint vándorolt ki az abszolút hozamú alapokból. Mire számítanak, folytatódik ez a trend?

Valóban azt láthatjuk, hogy az utóbbi időszakban egy picit megtorpant az abszolút hozamú alapok népszerűsége. Ez valamilyen szinten várható is volt, hiszen azonos kockázati szint mellett az elért hozamszint mérséklődött. Ez rövidtávon ugyan kedvezhet a vegyes alapoknak, ugyanakkor kizárólag a visszatekintő hozamokra alapozni félrevezető lehet a jövőre nézve. Közben ráadásul az elérhető banki kamatok is tovább csökkentek, ezért az ügyfelek egy jelentős részének az abszolút hozamú alapok továbbra is attraktívak maradhatnak. Persze elképzelhető még további kiáramlás, hiszen azok, akik csak az extrahozam reményében választották korábban az abszolút hozamú alapokat, valószínűleg otthagyhatják majd ezt az eszközosztályt.

Az elmúlt időszakban többször is felreppent a híre, hogy az alapkezelőket ismét beengednék a lakossági állampapírok piacára. Mit gondol erről?

A felvetést én is hallottam, bár nem tudom, mennyire komoly ez a szándék. Egyrészt véleményem szerint mesterségesen beleavatkozni a piaci folyamatokba nem szerencsés. Annak ellenére sem, hogy a alapkezelési piac szereplőinek ez a lépés lehetőséget jelentene arra, hogy pénzpiaci alapjaik továbbra is tűrhető hozamokat tudjanak generálni. Egy ilyen forgatókönyv esetén könnyedén visszatérhetünk ahhoz a korábban megszokott magyar befektetői attitűdhöz, amely mindig a kockázatmentes irányt választotta, hiszen kockázat nélkül is viszonylag jó hozamokat lehetett elérni. Másrészt jelentősen drágíthatja az állam finanszírozását is. Ráadásul nemcsak azért, mert a pénzpiaci alapokban jelenleg található diszkont kincstárjegyeknél ezek a lakossági állampapírok durván 2 százalékkal magasabb hozammal kerülnek értékesítésre, hanem azért is, mert ez áttételes hatások után olyan folyamatokhoz vezethet, ami jelentősen megemelheti a hozamgörbe rövid végét, ami nyilvánvalóan finanszírozási többletköltséget jelent az állam számára.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint ez úgy lenne lehetséges, ha csak a lakossági alapokba vehetnék az alapkezelők a lakossági papírokat. Mit gondol erről?

Jelenleg nincsenek olyan alapok, amelyek csak a lakosság számára értékesíthetők, ezért egy ilyen megoldás időigényesebb folyamat. Az, hogy az alapok csak egy behatárolt köre vásárolhatna lakossági állampapírokat az választ jelenthet a finanszírozási költségek emelkedésére, ugyanakkor mivel a mögöttes terméknek nem lenne valós piaca számos likviditási, ill. beértékelési problémát vethet fel ez a megoldás is.

Egy évvel ezelőtt a vagyonkezelők többsége az abszolút hozamú és vegyes alapok mellett tette le a voksát. Most melyik befektetést mondaná a jövő slágertermékének?

Vannak bizonytalanságok. Amennyiben a szabályozás úgy alakulna, hogy az alapkezelőket beengednék a lakossági állampapírok piacára, akkor nyilván a lakossági rövid kötvény és pénzpiaci alapok termékfejlesztése lenne a meghatározó. Ha ezzel nem számolunk, akkor pedig a FED várható lépése határozza majd meg, hogy a vegyes alapok, vagy az abszolút hozamú alapok tudnak-e majd sikeresebbek lenni. Amennyiben FED kamatemelés következne be, vagy hamarabb következne be, mint ahogy azt a piac gondolja, és ezt negatív piaci tendenciák követnék, ez valószínűleg rontaná az attraktivitását a vegyes alapoknak. Természetesen ez egy hibás hozzáállás, hiszen nem a pillanatnyi, esetlegesen rosszabb teljesítményéből kellene kiindulni egy vegyes alap választásakor, hanem pontosan abból, hogy milyen időtávra szeretne megtakarítani az ügyfél. 

Nagyon pozitív hírek érkeznek az ingatlanpiacról. Kedvezhet ez a trend az ingatlanalapoknak?

Az ingatlanalapoknak természetesen meglesz a szerepük, viszont korlátozott likviditásuk miatt jó darabig nem fog visszatérni korábbi népszerűségük.

Na és melyik piacban látja a legnagyobb potenciált? Oroszország, Törökország, Ázsia, Afrika, stb.?

Most nagyon nagy a bizonytalanság a piacon, jelenleg mi óvatos állásponton vagyunk, a stratégiánk jellemzően semleges. Ez elsősorban a FED által közvetített bizonytalanságból fakad, jelenleg a FED sokkal megosztottabb a korábbiaknál, sokkal ellentmondásosabb üzeneteket közvetít a piacok felé, aminek következtében a piac viszonylag hevesen reagál bármilyen makrogazdasági adatra. Ebben a helyzetben az óvatosság indokolt, sokkal rövidebb távú pozíciókat vállalunk mi is. Ez az időszak kimondottan az abszolút hozamú alapoknak kedvez, ahol a portfóliómenedzser percről percre tudja figyelni az eseményeket. Összegezve, most nem igazán érdemes egy-egy piacra fókuszálni.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Durva lehúzás az M7-esen: ezzel a trükkel megmentheted a pénzed
Muszáj előre tervezni, ha a Balcsira, Horvátországba indulsz!


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

08.06-08.12
Országos

Aldi

08.06-08.12
Országos

Auchan

08.06-08.12
Országos

Spar

07.30-08.05
Országos

Interspar

07.30-08.05
Országos

Tesco

07.30-08.05
Országos

Lidl

07.30-08.05
Országos

Aldi

07.30-08.05
Országos