Így spórol most rengeteg magyar: nem tehetnek mást, további horrordrágulásra számítanak

Az infláció az élet minden területére begyűrűzött, hatását a 18 és 70 év közöttiek leginkább a háztartási kiadásaik növekedésén keresztül érzékelik. Az áremelkedések hatására a lakosság 76 százalékának jelentősen, 19 százaléknak pedig enyhén nőttek a költései e területen. Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy nem történt változás a költségeiben – derült ki az OTP Bank reprezentatív felméréséből. A háztartási kiadások közül leginkább az élelmiszer, az energia és rezsi, valamint az üzemanyag és közlekedés áraiban tűnik fel az embereknek a változás, de jelentős azoknak is a száma, akik a vendéglátószektor, az építőanyag vagy éppen az elektronikai, műszaki cikkek árai terén tapasztalják az áremelkedést.

A lakosság nagy része szinte az összes vizsgált területen további jelentős áremelkedésre számít a kutatás szerint, melynek köszönhetően a háztartások már tavaly elkezdték visszafogni a fogyasztásukat: tízből nyolcan az élelmiszereken, az emberek háromnegyede a rezsin, míg 65 százalék a tartós fogyasztási cikkeken igyekszik spórolni. De igen magas azoknak is az aránya, akik a szórakozás és a vendéglátóhelyek látogatásának csökkentésével (64 százalék) vagy éppen az üzemanyag és a közlekedési költségek visszafogásával igyekeznek félretenni.

A KSH 2023 márciusi, kiskereskedelmi forgalom volumenére vonatkozó, naptárhatástól megtisztított adatai szerint 13,1 százalékkal kevesebbet vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul úgy, hogy az infláció mértéke miatt jóval több pénzt hagytak a kasszáknál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A 2023. január–március közötti időszakban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,5 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

A kiadások növekedésével párhuzamosan, illetve az infláció hatására erősödött a megtakarítási hajlandóság, a biztonság megteremtése iránti igény.

A tavalyi év rendkívül sok és váratlan változást hozott az élet számos területén, amely az öngondoskodással, megtakarítással kapcsolatos szokásokra is nagy hatással volt. Sokakban született meg az igény az eddigieknél tudatosabb kiadástervezésre, felértékelődött az öngondoskodás jelentősége, illetve az, hogy a váratlan helyzetekben is biztonságban érezhessék jövőjüket az emberek. 

A legtöbbeket érintő területen, az élelmiszervásárlásnál tízből heten bizonyos élelmiszereket inkább elhagynak vagy csökkentenek, illetve olcsóbb élelmiszer alapanyagokat vásárolnak, hogy ezekkel is spóroljanak. De jelentős számban vannak azok is, akik a megtakarítás növelése érdekében hosszabb lejáratú élelmiszerekből nagyobb mennyiségben halmoznak fel, valamint kevesebbet járnak étterembe vagy ritkábban rendelnek ételt és inkább otthon főznek. Sokan pedig a saját zöldség és gyümölcstermesztésbe belevágva igyekeznek kímélni a pénztárcájukat.