Így győzheted le az inflációt: ide menekítik most pénzüket a profi hozamvadászok

Ha befektetésre gondolunk, akkor gyakran álmodozunk egy jó ötletből született gazdagságról, ám alapvetően minden befektetés elsődleges célja a pénz értékének megtartása, és csak ezt követően annak gyarapítása. Ez sosem egyszerű, manapság pedig a csúcsra járatott infláció időszakában különösen nehéz. A megfelelő konstrukciókban el nem helyezett, ahogy mondani szokás, a „párnacihában tartott” pénzt még kiegyensúlyozottabb időkben is folyamatosan erodálja a fizetőeszköz romlása, a jelenlegi inflációs környezetben pedig minden rohamtempóban történik.

Hogy egy szemléletes példával, és egy – elnagyolt – számítással érzékeltessük mindezt: az októberi 6,5 százalékos inflációs ütem mellett az egy évvel korábbi árakhoz mérten egy tízmillió forintos megtakarítás 650 ezer forintot veszített az értékéből – még ha nominálisan a 10 millió forint meg is maradt. Ezért a pénzért még a jobban kereső szerencsések is egy teljes hónapot dolgoznak, magyar viszonyok között pedig sokaknak ez több havi keresménye. Ezt az árat fizeti meg mindenki, aki lekötetlenül, vagy befektetés nélkül hagyja a pénzét pihenni ahelyett, hogy munkára fogná.

A gyenge forint csak ront a helyzeten

Az inflációt számos dolog fűti a kínálati súrlódások és az ennek nyomán kielégítetlen keresleti piac mellett is, ezek közül az egyik legfontosabb tényező a forintárfolyam. A napjainkban rekordgyenge forint nem csak akkor okoz problémát, ha nyaralni megyünk. A termeléshez szükséges anyagok és eszközök árát rendre euróban tartják számon, a műtrágyától kezdve az alkatrészeken át a haszonjárművekig, vagyis a gyenge forint óhatatlanul is beszivárog az árakba – ahogy azzal a boltokban nap mint nap szembesülünk.

Jobb időkben az olyan nagyon alacsony kockázatú befektetési formák, mint a bankbetét, az állampapír vagy egy pénzpiaci alap is elegendő arra, hogy legalább megközelítőleg megtartsa a pénzünk értékét. Jelenleg viszont már évek óta egyre jellemzőbb, hogy nem csupán a reálhozamért, hanem a megtakarításunk szinten tartásáért is némi kockázatot kell vállalnunk.

Nem szívleljük a kockázatot

A magyar átlagbefektető azonban meglehetősen konzervatív, és nehezen vált a korábban megszokott bankbetétről vagy pénzpiaci alapokról. Igaz, a realitások miatt ma már minimális elmozdulás tapasztalható a kockázatosabb befektetések irányába, de alapvetően elmondható, hogy még ma is a kiszámítható, biztonságos termékeket keresik a magyarok, és annak érdekében, hogy nyugodtan aludjanak, még az érdemi nyereségről is lemondanak.

Mindez olyan legitim befektetési stratégia, amely különböző arányokban ugyan, de az egész világon jellemző egy pénzügyileg konzervatívabb körre. Számukra azonban mára nagyon nehéz feladattá vált a pénz kezelése, ha legalább az inflációt le szeretnék győzni, mégis ódzkodnak a kockázatvállalástól.

Az időtáv jelentősége

Fontos szempont a hozamok és a kockázatok közötti egyensúlyozás során, hogy meghatározzuk a befektetési céljainkat. Különítsük el azt a pénzt, amire bármikor szükségünk lehet attól, amire 5-10 év múlva, vagy akár évtizedek múltán számítanánk majd – hangsúlyozta a Pénzcentrumnak a Diófa Alapkezelő. A rövidtávra tervezett megtakarítások esetén a kockázat minimalizálása lehet a jó döntés, hosszabb távon a kifejezetten konzervatív befektető is vállalhat némi kockázatot, hiszen 10-20 év távlatában ez a rizikó rengeteget olvad.

Az a jó befektetési stratégia, ha rövid-, közép- és hosszútávon is rendelkezünk megtakarításokkal, az időtáv növekedésével pedig vérmérséklettől függően vállalhatunk némileg nagyobb kockázatot is.

Mindezt árnyalja ugyanakkor a hosszú távú kötvényalapok eredményessége az emelkedő kötvényhozamok tükrében. Különösen a hosszabb futamidejű kötvényalapok esetében leginkább akkor jár jól a befektető, ha a kötvényalap jókor tudott beszállni az emelkedő hozamú kötvényekbe.

Nagyon fontos tanulsága minden megtakarításnak és befektetésnek, hogy soha ne tegyük a pénzünket olyan termékbe, amelynek a működését, lényegét nem értjük – hívta fel a figyelmet a Diófa Alapkezelő. Értsük meg, milyen termékbe fektetünk és mindig óvakodjunk a túl jól hangzó ajánlatoktól. Például ha 10-15 százalékos kockázatmentes hozamot kínálnak, az egészen biztosan átverés, ilyen eredményeket ugyanis csak kockázatvállalás mellett lehet elérni.

Mindenből egy kicsit

Mindazok számára, akik nem rendelkeznek kellően mély befektetési szakértelemmel, vagy nem szeretnének rendszeresen foglalkozni a befektetéseikkel, jó megoldást jelenthetnek a befektetési alapok, amelyeket szakértők kezelnek. Ráadásul a jól összeállított és megfelelően menedzselt vegyes alapok kellően diverz befektetést is biztosítanak, már aránylag kisebb összegek esetében is.

Ezek az alapok egyszerre tartalmaznak likvid, pénzpiaci termékeket és kötvényeket, amelyek biztosítják a betett pénz stabilitását, és van bennük némi részvénykitettség is, amelyek hozamot jelentenek a befektetőnek. A képet színesítik egyes nyersanyagok is, amelyek értékpapírokon keresztül szintén a vegyes alapok részét képezhetik.

Ezek változó aránya minden befektetőnek megoldást jelenthet, hiszen léteznek likvidebb, valamint kötvénytúlsúlyos és inkább a részvényekből összeállított alapok is. Az egyes alapok befektetési politikája határozza meg, hogy például a kockázatosabb részvényeszközökből mennyit tarthatnak, a határokon belül pedig szakértő alapkezelők a piaci fejlemények és napi változások figyelembevételével módosíthatnak az alap összetételén. A céljuk minden esetben a vonatkozó referenciahozamok és mindenekelőtt az infláció legyőzése az előre meghatározott kockázatvállalási mérték mellett

– fogalmazott a Diófa Alapkezelő.