Időtöltés változása a veszélyhelyzet alatt

A kutatásról:

2020. május 5-én indított felmérést a Pénzcentrum azzal kapcsolatban, hogy hogyan teltek a magyarok mindennapjai a veszélyhelyzet alatt a négy fal között, milyen új szokásokat alakítottak ki, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a "karanténidőszak" alatt.

Összesen a feltett kérdésekre 643-an adtak választ. A felméréshez kapcsolódó kérdőívünket 41,5-58,5 százalékban töltötték ki férfiak és nők, a 18-24 éves korosztály 4%-ban, a 25-34 évesek 9,6 %-ban, a 35-49 évesek 27,1%-ban, az 50-64 évesek 25,5%-ban és a 65 év felettiek 24%-ban képviseltették magukat. A válaszadók 39,5 százaléka budapesti, 43,3 százaléka megyeszékhelyen vagy egyéb városban él, és csak 17,2 százalékuk él faluban, községben vagy egyéb településen.

A válaszadóknak nagyjából egyharmada él együtt 18 év alatti gyermekeivel, tehát a veszélyhelyzet alatt elrendelt digitális tanrend minden bizonnyal átalakította a család életvitelét. Ezekben a családokban 30 százalékban él egy gyermek, 23,5 százalékban két gyermek és csaknem 10 százalékban 3 gyermek is, 1 százalékban pedig háromnál is több 18 év alatti gyermek.

A kutatás eredményei:

A válaszadók több mint 87 százaléka úgy nyilatkozott, több időt töltött otthon a veszélyhelyzet elrendelése óta, 10 százalék töltött otthon ugyanannyi időt a kijárási korlátozások ellenére, és azoknak az aránya, akik a járvány alatt kevesebb időt töltöttek otthon, mint korábban mindössze 2 százalék.

Csaknem 74 százalék válaszolta, hogy többet használja a digitális eszközöket, és több mint 70 százalék töltött több időt internetezéssel a négy fal között, mint korábban. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ez a kényszerhelyzet hozott-e olyan változást, hogy emiatt a válaszadók újonnan fizettek-e elő valamilyen szolgáltatásra, vagy például internet- vagy mobilcsomagot váltottak-e emiatt. A legtöbben, a válaszadók 83 százaléka nem kötött új előfizetést a felmérés szerint.

Azt is megkérdeztük olvasóinktól, hogy változtak-e a szolgáltatásokra fordított kiadásaik a karanténidőszak alatt. 60 százaléknak nem változtak a költségei, és 10 százalék nyilatkozta az, hogy csökkentek, míg minden negyedik válaszadónak azonban nőttek a kiadásai kisebb-nagyobb mértékben.