Na ezért nem rakja ki a kirakatba a béreket a SPAR Magyarországon
Ezek voltak a 25. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb hírei a Pénzcentrumon.
Legfrissebb híreink karrier témában: munka, iskola, állás, karrier. Mik ma Magyarországon a legjobban fizetett szakmák? Mekkora az átlagfizetés? Mi a helyzet a hazai oktatással? Tőlünk megtudhatod!
Ezek voltak a 25. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb hírei a Pénzcentrumon.
Csath Magdolna közgazdász szerint némi kiegyenlítődést tapasztaltak a béreknél: csökkent a különbség a legkisebb és a legnagyobb keresetűek fizetése között.
Kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott a boltokban áprilisban, mint év elején. Pedig a boltos bérek is emelkedtek. A létszám a kisebb boltokban zsugorodott. Egyébként a kis- és közepes boltos vállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős, mint a nagyláncoknál, és hát ez is munkaerőforrás.
Egy friss kutatás szerint az informatika területén újonnan elhelyezkedők 2018-ban akár már fél milliós bruttó fizetést is zsebre tehettek kezdőként.
Több százezer magyar munkakereső önéletrajzához férhet hozzá nagyjából bárki. Bár a kíváncsiskodónak ehhez előzőleg regisztrálnia kell magát mint munkaadót, azt senki sem ellenőrzi, hogy valós adatokkal teszi-e mindezt.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma azonnali összehívását indítványozza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy a cafetéria kapcsán tervezett változásokról érdemi konzultáció folyhasson.
Egy új törvényjavaslatnak köszönhetően, a miniszterek az eddigi maximum bruttó 1,3 milliós fizetés helyett a jövőben akár 5 milliót is kereshetnek majd.
Mint arról itt, a Pénzcentrumon is beszámoltunk, a kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslatban foglaltak szerint - többek között - változik a cafeteria-rendszer is. A legfontosabb, munkáltatókat és munkavállalókat érintő tudnivalókról tegnap a Pénzcentrum Facebook-oldalán beszélgettünk élő videóban Fata László cafeteria szakértővel. Mutatjuk annak az exkluzív felmérésnek az eredményeit is, amelyet a szakember készített 446 hazai munkáltató körében arról, hogyan alakítják majd várhatóan át 2019-től a cafeteria rendszerüket, ha elfogadják a benyújtott javaslatot.
A 15 és 64 év közötti EU-s munkavállalók mindössze 5 százaléka dolgozott általában otthonról 2017-ben. Bár ez az arányszám rendkívül alacsony, a magyar adat még ettől is jócskán elmarad a maga 2,5 százalékával. Ez azt jelenti, hogy hazánkban jelenleg, alig több mint 100 ezer olyan munkavállaló van, aki otthonról, azaz homeoffice-ból tevékenykedik.
A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. Emiatt jelentős változások lesznek jövőre, melyek közül az egyik legfontosabb a cafeteria-rendszer átalakulása.
Sokszor hallani a hírekből, hogy a rendőrség akár milliós nyomravezetői díjakat is felajánl bizonyos ügyek kapcsán a használható információkért. Ezek statisztikai sikerességéről azonban az Országos Rendőr-főkapitányság nem vezet listát, ráadásul nagyon szűk azoknak az egyéneknek is a köre, akik törvényes keretek között, akár csak adatgyűjtésre is jogosultak. A rendőrség kötelekén kívül ilyenek lehetnének például a magánnyomozók, őket azonban csak megbízási szerződéssel lehet felbérelni, amit a rendőrség nem tesz meg, így a különböző bűnügyekben csak a sértett családja, illetve hozzátartozói élhetnek ezzel. A magánnyomoztatás ugyanakkor egyáltalán nem tartozik az olcsó szolgáltatások közé, ezenfelül mint minden szakmában, ebben is sok a kókler.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete felmondja a Metró Kereskedelmi Kft.-vel kötött 2017. decemberi bérmegállapodást, mivel szerintük olyan folyamatok indultak be a kereskedelmi szektorban, ami eltüntette a dolgozók eddig meglévő bérigényét. 10-ből 8 dolgozó venne részt nyomásgyakorlási kezdeményezésben.
A Szép-kártyákra két évvel ezelőtt feltöltött keret nagyjából 98 százalékát elköltötték a kedvezményezettek a május végi határidő lejártáig, az OTP Bank, az MKB Bank és a K&H Bank által kibocsátott kártyákon összesen nagyjából 2 milliárd forint maradt a béren kívüli juttatásból.
"Van üzletünk, ahol 8 alkalmazott dolgozik, és van, ahol 140. (...) Ezek más és más felelősségi szintekkel járnak az ott dolgozóknak, és ennek tükröződnie kell valamilyen szinten a jövedelmekben is" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Szijjné Kállai Ildikó arra a kérdésre, hogy a SPAR miért nem vesz részt a kereskedelmi szektorban tapasztalható bérfejlesztési licitháborúban. A SPAR nemrég kinevezett Személyzetfejlesztési és HR-vezetőjével a kiskereskedelemben (is) fennálló általános munkaerőhiányról; a cégcsoportnál alkalmazott toborzási és beillesztési praktikákról; illetve arról beszélgettünk, hogy kell-e félnie az eladóknak attól, hogy az önkiszolgáló kasszák előbb-utóbb elveszik a munkájukat.
Elmondta, hogy érinti, hogy mások gazdagabbak.
Szakértők szerint a munka világában érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani az 50-es éveikben járó munkavállalókra, mert szemléletmódváltásukból kifolyólag és tapasztalatuk miatt felértékelődnek a munkaerőpiacon.
Egy friss kutatás során azt vizsgálták, hogy mik a magyar dolgozók legnagyobb félelmei. A kutatás adataiból kiderült, hogy a 40-59 éves korosztály tart a leginkább a jövőtől.
Egy friss felmérés szerint az első néhány hónap igen nehéz az ingatlanértékesítők munkájában, de 1 éven belül már elegendő pénzt lehet keresni a megélhetéshez. Ugyanakkor a legsikeresebb közvetítők már a magyar átlagbér sokszorosát is hazavihetik egy-egy hónapban.
A tavalyinál kisebb, de még így is jelentős mértékű béremelkedésre számítanak mind az idei, mind a jövő évre vonatkozóan.
Az Európai Unióban alkalmazottak mintegy ötöde dolgozott részmunkaidőben 2017-ben. Az egyes országok között azonban jelentősek a különbségek: a hollandok fele, míg a bolgároknak csak a 2 százaléka dolgozott nem teljes munkaidőben.
A betanított munkásoknál tapasztalható a legnagyobb mértékű fluktuáció. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fiatalok közül vállalnak a legkevesebben gyártó vállalatoknál munkát.
Sok szó esik arról, hogy a technológiai fejlődés következtében számos munkahely szűnik meg. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy eközben számos új is létrejön.
A kérdés csak az, megérett-e már a magyar munkaerőpiac erre a lépésre?
A legnagyobb magyar sztárok is így csinálják.