Munka Törvénykönyve felmondási idő 2021: a felmondási idő kijátszása, mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén, a felmondási idő mikor kezdődik, mennyi felmondási idő jár?
Bármilyen munkát is vállalunk, érdemes észben tartanunk, hogy nem vagyunk egy életre ahhoz a pozícióhoz kötve. Munkahelyi konfliktus, kellemetlen munkakörülmények, pénzügyi elégedetlenség hatására könnyen előfordul, hogy betelik a pohár és ideje új munkahelyet keresnünk. Ezesetben minden munkavállalónak jogában áll a munkaviszony megszüntetését kérni, illetve a munkáltató is felbonthatja a szerződést fordított esetben, ha a dolgozó nem felel meg a munkaszerződésben foglalt követeléseknek, nem teljesít megfelelőképpen.
Cikkünkben leírjuk, pontosan hogyan történik a munkaviszony megszüntetése, mit ír a Munka Törvénykönyve felmondási idő gyanánt és mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén és egyoldalú helyzetekben. Azt is eláruljuk, hogy kinek mennyi felmondási idő jár a munkaviszonyától függően, a felmondási idő mikor kezdődik és konfliktusos helyzetben hogyan történhetne a felmondási idő kijátszása!
Magyarországon a Munka Törvénykönyve a következőképpen rendelkezik egy munkaviszony megszüntetéséről, vagyis a felmondás körülményeiről bejelentett, alkalmazott viszony esetén (ide nem értve a vállalkozók, megbízottak munkaköreit). A munkaviszony megszüntethető:
A felsorolt esetek között a felmondási idő kérdése leginkább akkor jön elő, ha a felmondás közös megegyezés alapján valósul meg, emellett a rendes felmondás esetén van jelentősebb szerepe. A felmondási idő meghatározásának rendkívüli felmondásnál vagy a próbaidő alatti felmondásnál nincs szerepe, a határozott idejű munkaszerződést pedig csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal lehet megszüntetni.
A felmondási idő munkahelytől és pozíciótól függően más és más hosszúságú időintervallum, ez általában 30 és 90 nap között ingadozik attól függően, hogy az állásra való jelentkezéskor milyen ajánlatot kapunk a munkáltatótól, milyen munkaszerződési feltételekbe megyünk bele. A felmondási idő hossza egy viszonylag rugalmas dolognak számít, így a megadottól eltérő hosszúságú felmondási időbe is bármikor belefuthatunk. Érdemes tudnunk, hogy akkor járunk a legjobban, ha határozatlan idejű munkaszerződés esetén minél rövidebb felmondási időt írunk alá, hogy a munkahelyváltás adott esetben minél könnyebben menjen. A hosszú, 90 napos vagy akár még hosszabb felmondási idő nagyon erős megkötés és megnehezíti a munkahelyváltást, ugyanis arányában kevés új pozíció vár több hónapot a betöltésre.
Mind munkáltatói, mind munkavállalói rendes felmondásnál van felmondási idő. A felmondási idő időtartama a Munka Törvénykönyve szerint minimum 30 nap. Fontos tudni, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött:
Tehát: minél régebbi motorosok vagyunk egy munkahelyen, munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő időarányosan meghosszabbodik, ezzel jobb lehetőségeket teremtve a továbblépésre.
Természetesen nem. Rendes felmondás esetén, amikor egy határozatlan idejű munkaszerződést bontunk fel, a felmondási idő hosszát általában az befolyásolja, hogy mennyire könnyű vagy nehéz a helyünkre másik embert találni, illetve mennyire baráti az elválás a vezetőnkkel. Békés elválás vagy közös megegyezés alapú elválás esetén a felmondási idő lehet rövid, ám konfliktushelyzetben vagy nehezen pótolható munkaerő felmondásakor számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy a munkáltató az utolsó munkanapig kihasználja a bennünk rejlő potenciált. Ezzel szemben az is előfordulhat, hogy hiába van 90 napos felmondási időnk, már a felmondás benyújtását követő órákban el is küldhetnek.
A felmondási idő teljesítése legkorábban a felmondás benyújtását követő napon kezdődik, de kivételes esetek felülírhatják azt. Ilyen eset a betegség / beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség és a hozzátartozó ápolása céljából kivett fizetés nélküli szabadság - ilyenkor a szabadság, távolléttel töltött idő lejártát követő naptól kezdődik a felmondási idő.
Ha a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezés alapján mond fel, a felmondásról való tárgyalás felülírja a munkaszerződésben megállapított felmondási időt. A közös megegyezés alapú felmondás bármilyen okból történhet - például a dolgozó nem érzi jól magát az adott területen, csapatban vagy egy cégen belül területet vált - békés körülmények között a felmondási idő lehet kellemesen rövid is.
Attól függ, mennyire nehéz új munkaerőt találni a helyére. Ez esetben is annyit tudunk mondani, hogy a felmondási idő hossza függ a munkahelyünktől, a munkaszerződésünktől és a vezetőséggel kiépített viszonyunktól. A felmondási idő hosszabb nem lehet a szerződésben megállapítottnál, viszont rövidebb igen.
Speciális esetek a rendkívüli felmondás és a próbaidő alatti felmondási idő. A próbaidős munka körülményei egyszerűen tisztázhatók: az első 2-3 hónap azt szolgálja, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató kölcsönösen felmérjék egymást - ez idő alatt úgymond bármikor "el lehet menekülni". A rendkívüli felmondás, másnéven azonnali hatályú felmondás már kényesebb folyamat: csak akkor lehet felmondási idő nélkül, azonnal felmondani, ha a munkáltató bizonyítottan, súlyos gondatlanságból vagy szándékosan megszegi a munkaszerződést, a munkaviszony fenntartását ellehetetleníti.
A Munka Törvénykönyve rendelkezik olyan esetekről, amikor a munkáltató nem mondhatja fel a munkaszerződést, ugyanis ezekben a szituációkban a dolgozó - habár ideiglenesen nem hasznos a szervezet számára - kiszolgáltatott állapotban van. Munkáltatói oldalról a munkaszerződés nem mondható fel:
Csoportos leépítések esetén a felmondási idő a munkavállalót védi meg az azonnali elbocsájtástól. Ilyen esetekben a felmondási idő minimum 30 nap, amit a csoportos leépítés bejelentésétől számolunk. Erre az esetre is vonatkoznak a felmondási idő kezdetét befolyásoló csúszások és a munkahelyen töltött idő hosszúságára vonatkozó felmondási idő meghosszabbítások is. Fontos kiemelnünk, hogy csak az az eset minősül csoportos leépítésnek, ha a munkáltató a felmondásokat a működésével hozza kapcsolatba.
A felmondási idő kitöltése sokaknak okozhat bosszúságot, főleg, ha nem szeretik előző munkahelyüket, vagy már az új munkáltatónak akarnak dolgozni. Rengeteg felmondott alkalmazottban merül föl a kérdés, hogy hogyan lehetséges a felmondási idő kijátszása. A Munka Törvénykönyve a felmondási időt naptári napokban határozza meg, tehát betegszabadság, táppénz és más okból kifolyólagos keresőképtelenség esetén nem nő a felmondási idő időtartama - azonban nem ilyen egyszerű a felmondási idő kijátszása!
A munkáltatónak "gyanús esetekben" jogában áll a keresőképtelenség felülvizsgálása, tehát nem érdemes ezzel packázni. Még kockázatosabb helyzet az, amikor úgy kezdünk el dolgozni az új munkahelyen, hogy az előző munkáltatónál még él a munkaszerződésünk és a felmondási időt töltjük, keresőképtelen személyként.
A felmondási idő kijátszása arányában megoldható lehetősége a hátralévő fel nem használt fizetett szabadságaink kivétele - ám ezesetben is ütközhetünk akadályokba, ugyanis a munkáltató rendelkezik a szabadságaink nagyobb részével, illetve a szabadság kivételét 15 nappal korábban kell jelentenünk.
Ahogy fent leírtuk, a felmondási idő alól csak akkor mentesülhetünk, ha próbaidő alatt mondtunk fel, rendkívüli körülményekről van szó, vagy megegyeztünk a munkáltatóval a felmondási idő hosszáról, a felmondás körülményeiről. Bármilyen más esetben a munkaszerződésben megfogalmazott felmondási idő be nem tartása a Munka Törvénykönyve szerint jogellenes tevékenység. Ha csak részben is, de megtagadjuk a felmondási idő letöltését, a munkáltató kártérítést követelhet - mondanunk sem kell, érdemes egyszerűen letölteni a felmondási idő hosszát ahelyett, hogy ilyen jogi vitákba belemennénk.
A mai felgyorsult világban a munkahelyek jönnek, mennek: nem ritka már sem a fiataloknál, sem az idősebbeknél a munkahelyváltás igénye, ezért gyakran találkozhatunk a felmondási idő kérdéskörével. Azt javasoljuk, hogy minden esetben tekintsük át részletesen a munkaszerződésünket, hogy a munkáltató mennyi felmondási idő letöltését kérheti rajtunk számon, ugyanis a munkaviszony megszüntetése esetén az utolsó napig elvárhatja tőlünk a felmondási idő letöltését. Nincs felmondási idő próbaidő alatt és rendkívüli felmondás esetén, illetve a munkáltatóval megbeszélhetjük, hogy mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén. A felmondási idő elméletben kijátszható, gyakorlatban azonban nem érdemes vele próbálkoznunk, ugyanis többet veszíthetünk általa, mint néhány kellemetlen hét az előző munkáltaónknál.
Címlapkép: Getty Images
A személyi jövedelemadó törvény 13. számú melléklete a kisvállalkozások adókedvezményére...
Természetes jelenség, hogy a COVID-19 járvány során aggódunk saját és szeretteink egészségéért....
Az alcím friss könyvélményemre utal. És arra, amin sokat gondolkodom mostanában. Miért is annyira...
Oberfrank Zoltán blog-posztjához (“Miért vesznek fel a cégek munkatársakat”) a Linkedin terjedelmi...
Az nem kérdés, hogy a diverzitás témaköre mára már nagy népszerűségnek örvend a csapatok...
2020-12-21 00:05 "„Ahogy a visszajelzéseknek, úgy az érdemek elismerésének is nagy szerepe van...
2016-ban az egyik kereskedelmi tévé híradójában látta meg először a Liferay cég vezetése...
 |
Private Investor Day 2021Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked |
Csoportos beszedési megbízás