A számok azt mutatják, hogy a töredékrésze folyt be a várt különadónak. Az arra kötelezettek 40 százaléka nem nyújtotta be az adóhatóságnak a 98 százalékos különadóra vonatkozó bevallását - derül ki a Pénzcentrum.hu érdeklődésére készített összesítésből.
KATTINTS! Dupla fricska: másodszor is elbukott a különadó-törvény
Mivel
az Ab határozatát megelőzően beérkezett bevallások között is vannak
olyanok, amelyek a 2010. évtől megszerzett jövedelmekre vonatkoznak, a
különadóval ténylegesen érintett magánszemélyek száma 800 körülire
tehető - válaszolta érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
530-an szabotálták az adóbevallást
Az adóhatóság korábban szintén a Pénzcentrum.hu kérdésére azt közölte, hogy az összesen 286 munkáltatótól kapott adatszolgáltatás alapján 1331 magánszemélynek kellett volna különadó-bevallást benyújtania. Ebből az derül ki, hogy megközelítően 530-an, vagyis az arra kötelezettek 40 százaléka nem számolt el a különadós jövedelmével, és nem fizette be utána a 98 százalékos adót.
Még Angyal József okleveles
adószakértőt is meglepte, hogy ilyen nagy az aránya azoknak, akik nem
készítették el a bevallásukat, noha ő folyamatosan azt hangoztatta, hogy
az adózók a rendelkezésükre álló iratok alapján nem lehet jogszerűen
bevallani a különadós jövedelmeket. A munkáltatóktól kapott
adatszolgáltatásokból ugyanis nem derül ki, hogy mennyi volt az adózó
különadós jövedelme, csak az, hogy összességében mekkora adóalap után
kell a 98 százalékos adót megfizetnie. Egy adóellenőrzés során a
munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen
jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt.
KATTINTS! Különadó: vallani vagy nem vallani?
Az
adóhatóság egyelőre nem tudta megmondani, hogy a 2010. évre benyújtott
bevallások szerint összesen mekkora adóalap után kellett volna
megfizetni a 98 százalékos adót. A beérkezett bevallások feldolgozása
ugyanis még folyamatban van.
A korábbi tájékoztatás szerint az említett 1331 magánszemély a múlt évben összesen 5,2 milliárd forint különadó-alapot képező bevételben részesült. Ez után összesen 3 milliárd forint különadót
kellett volna befizetniük. (A kétmilliárdos különbözet abból adódhat,
hogy a fizetendő adót csökkenti a korábban már levont személyi
jövedelemadó, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási
járulék - magyarázta Angyal József.) Ebből az derült ki, hogy átlagosan
2,25 millió forint különadó terhelte az érintetteket.
Töredékrésze folyt be a várt különadónak
Ehhez képest június 10-ig összességében 1,38 milliárd forint
folyt be a magánszemélyek különadójából. Különösen alacsony ez az
összeg, ha azt nézzük, hogy ebben benne van annak a 655 magánszemélynek a
befizetése is, akik a 2005-2009. években kapott juttatások után
adóztak, amit az Alkotmánybíróság döntése nyomán vissza kell fizetni az
adóhatóságnak. Ez átlagosan 948 ezer forintos befizetés, szemben az
eredetileg várt 2,25 millió forintos átlaggal.
Vagy a nagy jövedelműek szabotálnak, vagy késésben az adóhatóság
Az adóhatóságnak június 13-ig kellett volna visszafizetnie az érintetteknek az alkotmányellenesen beszedett adót. A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint június 10-ig viszont összesen 230 millió 377 ezer 122 forintot utaltak vissza. Ez viszont átlagosan csak 351 720 forint, ami mindössze a 15 százaléka a 2,25 millió forintnak, ami a korábbi közlés szerint az átlagos adófizetési kötelezettség lett volna.
Tehát
vagy az óriási végkielégítést kapók nem nyújtották be a
különadó-köteles jövedelmükre vonatkozó bevallást, vagy az adóhatóság
csak a töredékét utalta vissza a befizetett adónak - magyarázta a
Pénzcentrum.hu-nak Angyal József. Utóbbi esetben viszont a jegybanki
alapkamat kétszeresével növelt összeget kell az adóhatóságnak
kifizetnie.
Kamatköteles vagy sem a visszatérítés?
Az
adóhatóság nem fizet kamatot a visszatérítések után. Érvelésük szerint a
legújabb különadó-törvénymódosítás nem írja elő a kamatfizetési
kötelezettséget.
Angyal József szerint viszont téves ez az
értelmezés. A legutolsó törvénymódosítás ugyanis csak arról rendelkezik,
hogy a 2005-2009. évekre bevallott és megfizetett különadót az állami
adóhatóságnak a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül vissza
kell térítenie. Arról nincs szó, hogy kamatot nem kell fizetnie. A
különadó törvényben nem szabályozott kérdésekben az art. rendelkezései
az irányadóak.
Márpedig a különadó-törvénymódosítás nem írja
felül az adózás rendjéről szóló törvény 124/C paragrafusának a
kamatfizetésre vonatkozó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság döntése
alapján is azt a passzust kell alkalmazni a visszatérítéseknél.
Eszerint, ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az
adóhatóságnak az adó megfizetésének napjától a visszatérítés
teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a
jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot kell fizetnie.
Az
adószakértő szerint ebből egyértelműen az következik, hogy kamatostól
kell visszaadni a pénzt az érintetteknek. Ha valaki például egyéni
vállalkozóként február 15-ig megfizetett 2,5 millió forint adót, akkor
arra már körülbelül 50 ezer forint kamatot kellene megfizetni.
OLVASD TOVÁBB, nagyon fontos!
Felülbírálja magát az adóhatóság
A
NAV elismerte a Pénzcentrum.hu kérdésére, hogy a több évre elhúzódó
juttatások esetében a saját kárára tévedhetett az, aki a munkáltatói
adatszolgáltatás alapján töltötte ki a bevallását, és fizette meg az
adóját.
Az alkotmánybírósági döntés nyomán speciális esetet
képeznek a különadó szempontjából azok a magánszemélyek, akiket 2010-ben
szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben felmentették őket a
munkavégzés alól, és abban az évben is kaptak ehhez kötődő juttatásokat
(szabadságmegváltás, munkavégzés nélküli felmentési időre vonatkozó
kifizetés, végkielégítés). A munkáltatóknak viszont - az adóhatóság
által előírt nyomtatvány szerint - nem kellett tételesen leírniuk, hogy
melyik évben, milyen jogcímen, mennyi különadós jövedelmet szerzett az
érintett magánszemély, hanem ömlesztve kellett megadniuk, hogy mekkora
adóalap után kell az adót megfizetni.
Ebből az következett, hogy
az említett példában szereplő magánszemély nem tudta megállapítani,
hogy mekkora adókötelezettsége keletkezik a 2010. évre. Angyal József
szerint hitelesen csak a munkáltatótól elkért, pecséttel ellátott
bérjegyzék alapján lehetett ezt megtenni.
Az adóhatóság a
Pénzcentrum.hu kérdésére elismerte, hogy a fentiekből adódóan bizonyos
esetekben az adatszolgáltatásban szereplő 2010. évi adókötelezettség
magasabb, mint a magánszemély tényleges adókötelezettsége. Viszont
tévesen tájékoztatott, amikor azt írta a levelében, hogy a munkáltatók a
különadó alapot képező jövedelemről adtak ki igazolásokat.
Éppen az okozta az egyik súlyos problémát, hogy a munkáltatóknak nem kellett évekre lebontva tételesen megadniuk a munkaviszony megszűnése esetén járó jövedelmeket. A nyomtatványon is csak egy év szerepelt. A NAV hibás adatszolgáltatást kért a munkáltatóktól, akik szabályszerűen jártak el - magyarázza Angyal József.
Sürgősen nézzék át a bevallásokat!
Több
százezer forintot is tévedhettek a saját kárukra az említett cipőben
járó adózók, ha a munkáltatói adatszolgáltatás alapján automatikusan
befizették az adót, így sürgősen vizsgálják át a bevallásukat! -
tanácsolja Angyal József. Amennyiben hibát találnak, önellenőrzéssel
kérhetik vissza a pénzt az adóhatóságtól. Az említett esetben ugyanis a
NAV sem tudja megállapítani, hogy mennyi pénz jár vissza, lévén, hogy
ugyanazokból a hibás munkáltatói igazolásokból tud csak tájékozódni,
amelyeken nincsenek megosztva a különadó alapját képező jövedelmek.
Ugyanez
a helyzet azoknál, akik még 2010 előtt szűnt meg jogtalanul a
munkaviszonyuk, de bíróság megítélt javukra a felmentéshez kötődő
juttatásokat, amelyeket 2010-ben kaptak meg. Nekik nem kellett
bevallaniuk a különadót annak ellenére, hogy tavaly fizették ki nekik,
lévén, hogy a megszerzés időpontja számít. Ha mégis bevallották, és
megfizették a különadót, akkor sürgősen nyújtsanak be önellenőrzést,
mert az adóhatóság nem fogja tudni megállapítani, hogy ők ténylegesen
mikor szerezték a jövedelmüket!
És még csak most jön a feketeleves, OLVASD TOVÁBB!
Milliókat bukhatott az állam: elismerte az adóhatóság
A
kitöltési útmutatóban még az szerepel, hogy ha valakinek két évre,
például 2009-2010-re oszlik meg a különadós jövedelme, akkor azt arra az
évre kell bevallani, amelyik évben meghaladja a 2, illetve a 3,5 millió
forintos jövedelmi határt. Eszerint ha valaki mondjuk 10 millió
forintból 4 milliót 2009-ben kapott meg, akkor - a kitöltési útmutató
szerint - a munkáltatói igazolásában az szerepel, hogy a teljes 10
millió forintot 2009-ben szerezte meg, tehát az Ab döntése szerint nem
kell különadót fizetnie.
Ezzel szemben a NAV a Pénzcentrum.hu-nak elküldött válaszlevelében a következőt írja szó szerint:
"...egy
állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője a
munkaviszonyának 2010. évben történő megszűnésekor 10 millió forintot
kapott...
4 millió forintot 2009-ben, 6 millió forintot 2010-ben
szerzett meg, akkor az adatszolgáltatás adatai szerint a magánszemélynek
2009 re 2 millió, 2010-re 6 millió forint, összesen 8 millió forint
adóalapja keletkezett.
Ebből úgy tűnik, mintha a
jogszabályváltozás után - azaz kizárólag a 2010. évre vonatkozóan - a
magánszemély különadójának alapja 6 millió forint lenne. Ugyanakkor a
helyes számítás az, hogy e második esetben a magánszemély 2010-ben 6
millió forintot szerzett a munkaviszonyának megszűnésére tekintettel,
melyből csak a 2 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó
alapját.
Azaz - szemben az adatszolgáltatás tartalmával - a
magánszemély tényleges adókötelezettsége csak 4 millió forintra rúg, és
ennek az összegnek kell szerepelnie a magánszemély bevallásában is".
No, elismerjük: adózó legyen a talpán, aki kiigazodik ezen. Segítünk!
A
NAV a fent idézett válaszával elismerte, hogy hibás volt a kitöltési
útmutatója. Az útmutató szerint ugyanis a példában említett
magánszemélynek egyáltalán nem kellett volna különadót fizetnie, mert
már 2009-ben meghaladta a munkaviszonya megszűnése miatt kapott
jövedelme az - állami gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire
vonatkozó - 2 millió forintos határt, tehát a teljes 10 millió forintot
2009-re kellett volna elszámolni.
Az idézett példa szerint
viszont az említett magánszemélynek 4 millió forint adót be kellett
volna fizetnie, amit - ha volt sütnivalója - nem tett meg, mondván, hogy
a kitöltési útmutató szerint rá nem vonatkozik a törvény.
Következtetés: az adóhatóság az állam kárára tévedett! - mondja Angyal József, aki már több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy hibás a kitöltési útmutató.
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla
mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően
bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a
pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád
valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
Mindennapi notion-jaink, beszélgetéseink/reagálásaink egyértelműen besorolják az önzést a rossz...
04115002 számú Vállalkozási mérlegképes könyvelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére...
Sajog, szorít, görcsöl vagy lüktet a homlok mögött, a halántékon vagy a tarkótájon? Az emberek...
Meglepő, hogy a csapatnak is van érzelmi intelligenciája, ugye? Pedig bizony van. De hogy pontosan...
Ha meg kellene röviden fogalmazni, mi a legfontosabb, amit megtanultam eddigi karrierem során (közgazdászi...
2020-12-21 00:05 "„Ahogy a visszajelzéseknek, úgy az érdemek elismerésének is nagy szerepe van...
2016-ban az egyik kereskedelmi tévé híradójában látta meg először a Liferay cég vezetése...
![]() |
Private Investor Day 2021Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked |