Eltűntek a különadós milliárdok, szabotálják a bevallást

A számok azt mutatják, hogy a töredékrésze folyt be a várt különadónak. Az arra kötelezettek 40 százaléka nem nyújtotta be az adóhatóságnak a 98 százalékos különadóra vonatkozó bevallását - derül ki a Pénzcentrum.hu érdeklődésére készített összesítésből.

Június 13-ig összesen 1455 különadó-bevallás érkezett az adóhatósághoz a magánszemélyektől. Ebből 633-at már az Alkotmánybíróság (Ab) döntése és a legújabb különadó-törvénymódosítás figyelembevételével készült nyomtatványon nyújtották be. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság május 6-án úgy döntött, hogy a 2005-2009. adóévekre nem lehet visszamenőlegesen különadót kivetni, csak csak a 2010. évben megszerzett jövedelmeket terhelheti ez a kötelezettség.

KATTINTS! Dupla fricska: másodszor is elbukott a különadó-törvény

Mivel az Ab határozatát megelőzően beérkezett bevallások között is vannak olyanok, amelyek a 2010. évtől megszerzett jövedelmekre vonatkoznak, a különadóval ténylegesen érintett magánszemélyek száma 800 körülire tehető - válaszolta érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

530-an szabotálták az adóbevallást

Az adóhatóság korábban szintén a Pénzcentrum.hu kérdésére azt közölte, hogy az összesen 286 munkáltatótól kapott adatszolgáltatás alapján 1331 magánszemélynek kellett volna különadó-bevallást benyújtania. Ebből az derül ki, hogy megközelítően 530-an, vagyis az arra kötelezettek 40 százaléka nem számolt el a különadós jövedelmével, és nem fizette be utána a 98 százalékos adót.

Még Angyal József okleveles adószakértőt is meglepte, hogy ilyen nagy az aránya azoknak, akik nem készítették el a bevallásukat, noha ő folyamatosan azt hangoztatta, hogy az adózók a rendelkezésükre álló iratok alapján nem lehet jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket. A munkáltatóktól kapott adatszolgáltatásokból ugyanis nem derül ki, hogy mennyi volt az adózó különadós jövedelme, csak az, hogy összességében mekkora adóalap után kell a 98 százalékos adót megfizetnie. Egy adóellenőrzés során a munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt.

KATTINTS! Különadó: vallani vagy nem vallani?

Az adóhatóság egyelőre nem tudta megmondani, hogy a 2010. évre benyújtott bevallások szerint összesen mekkora adóalap után kellett volna megfizetni a 98 százalékos adót. A beérkezett bevallások feldolgozása ugyanis még folyamatban van.

A korábbi tájékoztatás szerint az említett 1331 magánszemély a múlt évben összesen 5,2 milliárd forint különadó-alapot képező bevételben részesült. Ez után összesen 3 milliárd forint különadót kellett volna befizetniük. (A kétmilliárdos különbözet abból adódhat, hogy a fizetendő adót csökkenti a korábban már levont személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék - magyarázta Angyal József.) Ebből az derült ki, hogy átlagosan 2,25 millió forint különadó terhelte az érintetteket.

Töredékrésze folyt be a várt különadónak

Ehhez képest június 10-ig összességében 1,38 milliárd forint folyt be a magánszemélyek különadójából. Különösen alacsony ez az összeg, ha azt nézzük, hogy ebben benne van annak a 655 magánszemélynek a befizetése is, akik a 2005-2009. években kapott juttatások után adóztak, amit az Alkotmánybíróság döntése nyomán vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Ez átlagosan 948 ezer forintos befizetés, szemben az eredetileg várt 2,25 millió forintos átlaggal.

Vagy a nagy jövedelműek szabotálnak, vagy késésben az adóhatóság

Az adóhatóságnak június 13-ig kellett volna visszafizetnie az érintetteknek az alkotmányellenesen beszedett adót. A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint június 10-ig viszont összesen 230 millió 377 ezer 122 forintot utaltak vissza. Ez viszont átlagosan csak 351 720 forint, ami mindössze a 15 százaléka a 2,25 millió forintnak, ami a korábbi közlés szerint az átlagos adófizetési kötelezettség lett volna.

Tehát vagy az óriási végkielégítést kapók nem nyújtották be a különadó-köteles jövedelmükre vonatkozó bevallást, vagy az adóhatóság csak a töredékét utalta vissza a befizetett adónak - magyarázta a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József. Utóbbi esetben viszont a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeget kell az adóhatóságnak kifizetnie.

Kamatköteles vagy sem a visszatérítés?

Az adóhatóság nem fizet kamatot a visszatérítések után. Érvelésük szerint a legújabb különadó-törvénymódosítás nem írja elő a kamatfizetési kötelezettséget.

Angyal József szerint viszont téves ez az értelmezés. A legutolsó törvénymódosítás ugyanis csak arról rendelkezik, hogy a 2005-2009. évekre bevallott és megfizetett különadót az állami adóhatóságnak a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül vissza kell térítenie. Arról nincs szó, hogy kamatot nem kell fizetnie. A különadó törvényben nem szabályozott kérdésekben az art. rendelkezései az irányadóak.

Márpedig a különadó-törvénymódosítás nem írja felül az adózás rendjéről szóló törvény 124/C paragrafusának a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság döntése alapján is azt a passzust kell alkalmazni a visszatérítéseknél. Eszerint, ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóságnak az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot kell fizetnie.

Az adószakértő szerint ebből egyértelműen az következik, hogy kamatostól kell visszaadni a pénzt az érintetteknek. Ha valaki például egyéni vállalkozóként február 15-ig megfizetett 2,5 millió forint adót, akkor arra már körülbelül 50 ezer forint kamatot kellene megfizetni.

OLVASD TOVÁBB, nagyon fontos!

Felülbírálja magát az adóhatóság

A NAV elismerte a Pénzcentrum.hu kérdésére, hogy a több évre elhúzódó juttatások esetében a saját kárára tévedhetett az, aki a munkáltatói adatszolgáltatás alapján töltötte ki a bevallását, és fizette meg az adóját.

Az alkotmánybírósági döntés nyomán speciális esetet képeznek a különadó szempontjából azok a magánszemélyek, akiket 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben felmentették őket a munkavégzés alól, és abban az évben is kaptak ehhez kötődő juttatásokat (szabadságmegváltás, munkavégzés nélküli felmentési időre vonatkozó kifizetés, végkielégítés). A munkáltatóknak viszont - az adóhatóság által előírt nyomtatvány szerint - nem kellett tételesen leírniuk, hogy melyik évben, milyen jogcímen, mennyi különadós jövedelmet szerzett az érintett magánszemély, hanem ömlesztve kellett megadniuk, hogy mekkora adóalap után kell az adót megfizetni.

Ebből az következett, hogy az említett példában szereplő magánszemély nem tudta megállapítani, hogy mekkora adókötelezettsége keletkezik a 2010. évre. Angyal József szerint hitelesen csak a munkáltatótól elkért, pecséttel ellátott bérjegyzék alapján lehetett ezt megtenni.

Az adóhatóság a Pénzcentrum.hu kérdésére elismerte, hogy a fentiekből adódóan bizonyos esetekben az adatszolgáltatásban szereplő 2010. évi adókötelezettség magasabb, mint a magánszemély tényleges adókötelezettsége. Viszont tévesen tájékoztatott, amikor azt írta a levelében, hogy a munkáltatók a különadó alapot képező jövedelemről adtak ki igazolásokat.

Éppen az okozta az egyik súlyos problémát, hogy a munkáltatóknak nem kellett évekre lebontva tételesen megadniuk a munkaviszony megszűnése esetén járó jövedelmeket. A nyomtatványon is csak egy év szerepelt. A NAV hibás adatszolgáltatást kért a munkáltatóktól, akik szabályszerűen jártak el - magyarázza Angyal József.

Sürgősen nézzék át a bevallásokat!

Több százezer forintot is tévedhettek a saját kárukra az említett cipőben járó adózók, ha a munkáltatói adatszolgáltatás alapján automatikusan befizették az adót, így sürgősen vizsgálják át a bevallásukat! - tanácsolja Angyal József. Amennyiben hibát találnak, önellenőrzéssel kérhetik vissza a pénzt az adóhatóságtól. Az említett esetben ugyanis a NAV sem tudja megállapítani, hogy mennyi pénz jár vissza, lévén, hogy ugyanazokból a hibás munkáltatói igazolásokból tud csak tájékozódni, amelyeken nincsenek megosztva a különadó alapját képező jövedelmek.

Ugyanez a helyzet azoknál, akik még 2010 előtt szűnt meg jogtalanul a munkaviszonyuk, de bíróság megítélt javukra a felmentéshez kötődő juttatásokat, amelyeket 2010-ben kaptak meg. Nekik nem kellett bevallaniuk a különadót annak ellenére, hogy tavaly fizették ki nekik, lévén, hogy a megszerzés időpontja számít. Ha mégis bevallották, és megfizették a különadót, akkor sürgősen nyújtsanak be önellenőrzést, mert az adóhatóság nem fogja tudni megállapítani, hogy ők ténylegesen mikor szerezték a jövedelmüket!

És még csak most jön a feketeleves, OLVASD TOVÁBB!

Milliókat bukhatott az állam: elismerte az adóhatóság

A kitöltési útmutatóban még az szerepel, hogy ha valakinek két évre, például 2009-2010-re oszlik meg a különadós jövedelme, akkor azt arra az évre kell bevallani, amelyik évben meghaladja a 2, illetve a 3,5 millió forintos jövedelmi határt. Eszerint ha valaki mondjuk 10 millió forintból 4 milliót 2009-ben kapott meg, akkor - a kitöltési útmutató szerint - a munkáltatói igazolásában az szerepel, hogy a teljes 10 millió forintot 2009-ben szerezte meg, tehát az Ab döntése szerint nem kell különadót fizetnie.

Ezzel szemben a NAV a Pénzcentrum.hu-nak elküldött válaszlevelében a következőt írja szó szerint:

"...egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője a munkaviszonyának 2010. évben történő megszűnésekor 10 millió forintot kapott...
4 millió forintot 2009-ben, 6 millió forintot 2010-ben szerzett meg, akkor az adatszolgáltatás adatai szerint a magánszemélynek 2009 re 2 millió, 2010-re 6 millió forint, összesen 8 millió forint adóalapja keletkezett.

Ebből úgy tűnik, mintha a jogszabályváltozás után - azaz kizárólag a 2010. évre vonatkozóan - a magánszemély különadójának alapja 6 millió forint lenne. Ugyanakkor a helyes számítás az, hogy e második esetben a magánszemély 2010-ben 6 millió forintot szerzett a munkaviszonyának megszűnésére tekintettel, melyből csak a 2 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó alapját.

Azaz - szemben az adatszolgáltatás tartalmával - a magánszemély tényleges adókötelezettsége csak 4 millió forintra rúg, és ennek az összegnek kell szerepelnie a magánszemély bevallásában is".

No, elismerjük: adózó legyen a talpán, aki kiigazodik ezen. Segítünk!

A NAV a fent idézett válaszával elismerte, hogy hibás volt a kitöltési útmutatója. Az útmutató szerint ugyanis a példában említett magánszemélynek egyáltalán nem kellett volna különadót fizetnie, mert már 2009-ben meghaladta a munkaviszonya megszűnése miatt kapott jövedelme az - állami gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó - 2 millió forintos határt, tehát a teljes 10 millió forintot 2009-re kellett volna elszámolni.

Az idézett példa szerint viszont az említett magánszemélynek 4 millió forint adót be kellett volna fizetnie, amit - ha volt sütnivalója - nem tett meg, mondván, hogy a kitöltési útmutató szerint rá nem vonatkozik a törvény.

Következtetés: az adóhatóság az állam kárára tévedett! - mondja Angyal József, aki már több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy hibás a kitöltési útmutató.