Fű alatt óriási leépítések mennek Magyarországon: százezrek munkahelye mehet a levesbe?

Kimondottan ijesztő adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első negyedévet összefoglaló munkaerőpiaci kiadványában. Az adatok szerint országosan már 229 ezer a munkanélküliek száma, ami jelentős ugrás mind az előző negyedév, mind az egy évvel korábbi adathoz képest is.

Eközben a munkaerőpiaci tartalék is növekszik, egyre többen vannak azonban azok is, akik már gyakorlatilag minden reményt feladtak arra vonatkozólag, hogy valaha állást találnak. Szakértőket kértünk meg a helyzet elemzésére, és megpróbáltuk azt is megtudni, hogy egyáltalán van-e remény a trendek megfordulására.

Szabolcsban és Borsodban van a legtöbb állástalan

A legrosszabbul a vármegyék közül a keletiek állnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magasan az első a munkanélküliek számában, a KSH által közölt adatok szerint az idei év első három hónapjában 28 ezer állástalant tartottak nyilván, 25 ezer volt ez a szám Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ezután a rangsorban Pest vármegye és Budapest következnek, utána azonban Hajdú-Bihar jön.

Országosan, mint a cikk bevezetőjében is említettük, 229 ezer a regisztrált munkanélküliek száma, ami több, mint tíz százalékos ugrás az előző év első három hónapjában tudott adatokhoz képest. De még az előző negyedévhez képest is ijesztően megugrott azok száma, akik nem dolgoznak: 2023 utolsó negyedévében 219 ezer volt ez a szám.

Mi történik a magyar melósokkal?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a Pénzcentrumnak az adatokról elmondta: folyamatosan dőlnek be a Magyarországon működő cégek, ez is okozta azt, hogy ennyire megugrott a munkanélküliek száma.

Magyarország több mint egy éve az enyhe recesszió állapotában van, aminek eredményeként cégek dőlnek be, lassú, de folyamatos leépítések zajlanak és csökken az elérhető álláshelyek és a betöltetlen álláshelyek száma is. Eközben csökken az újonnan alakult cégek száma és az újonnan létesült pozíciószámok is

- világított rá Nógrádi József. Hozzátette, hogy ezért pedig leginkább az ipari termelés gyengélkedése a felelős, ezen belül is a feldolgozóipar esett vissza leginkább.

Az Opten adatai szerint csak az első félévben 20 ezer cég dőlt be, a cégalapítások száma pedig a korábbi éveknél alacsonyabb szinten áll. Cégek további tízezrei ellen indult eljárás, mert átmeneti fizetésképtelenségbe került vagy egyéb problémája van. Jelenleg a vállalkozások sok esetben a körbetartozások miatt (pl. építőipar), a létszámhiányok miatt (lásd HORECA), illetve a magas energiaárak és piacvesztés miatt (például nehézipar, üveggyártás) dőlnek be. Az utcára került dolgozókat a piac egy darabig képes volt felszívni, így nem okozott komoly létszámváltozást a munkanélküliségi adatokban. Azonban egy hosszabban elhúzódó ilyen időszak már okozhat olyan nem várt változásokat, hogy a munkaerőpiac már nem képes felvenni a munkanélkülieket

- tette még hozzá. Elmondta azt is, hogy egyelőre nem látszik, hogy valóban olyan mértékben indulnának be a nagyberuházások, mint arra sokan számítottak.

Az új cégek létesítése mellett az új beruházások száma és azok volumene is visszaesett, és ami még aggasztóbb, hogy a korábban bejelentett nagyberuházások sem igazán indulnak meg. Súlyos példa erre az akkumulátorpiac, amely az elektromos autó-eladások miatt komoly recesszióba került, A hazai akkumulátoriparban bejelentett több tízezres létszámra egyelőre nincs igény, de ha el is indult valamilyen fejlesztés, akkor is sok esetben külföldi munkaerőt hoznak a saját, anyaországi beszállítóikon keresztül

- tette hozzá a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Egyre kevesebb a munkahely is, és sokan már feladták a keresést

Nógrádi Józsefet arra is megkértük, hogy kommentálja a munkaerőpiaci tartalékról közölt adatokat. Mint kérdésünkre elmondta: fontos ismerni a kategóriákon belül is, hogy ki miért tartozik ebbe bele.

Először is ott vannak a munkanélküliek: ha az ő számuk növekszik, akkor a tartalék is növekszik, így a 30 ezer fős munkanélkülivel meg is van a tartalék növekménye. Az alulfoglalkoztatottakkal az a helyzet, hogy ők jellemzően kismamák vagy otthonápolást végzők, illetve akik egyéb okok miatt tudnának ugyan 8 órában dolgozni, de ehelyett 4 vagy 6 órában dolgoznak és azt is jellemzően távmunkában teszik - az ő számuk nem jelentős. Az inaktívak, akik szeretnének dolgozni, de nem tudnak, jellemzően valamilyen fekete foglalkoztatásban vannak, és alapos oka van annak, hogy nem akarnak láthatóvá válni - például gyerektartás, hitelállomány követelés vagy egyéb köztartozás - és tartanak attól, hogy levonják a bérüket. Az inaktívak, akik nem keresnek munkát, de alkalmasak a munkára pedig már feladták, hogy valaha lesz esélyük visszakerülni a munkaerőpiacra, és ez külső segítség nélkül biztosan nem is fog menni nekik

- írta le a helyzetet a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.A munkaerőpiaci tartalék állását az alábbi grafikonon mi is megmutatjuk.

Nógrádi József azt is hozzátette: egyre kevesebb az üres álláshely is, főleg a versenyszférában volt komoly a visszaesés.

Az üres álláshelyek száma folyamatosan csökken, a tavalyi évhez képest 16%-kal, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 83 000 fős álláshelyből mára csupán 70 000 maradt elérhető. Ami érdekes, az inkább az állami és versenypiaci betöltetlen pozíciók összehasonlítása. Míg az állami szektorban szinte nincs változás, továbbra is 23 000-es, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a versenypiacon már más a helyzet: 57 000 helyett 44 000 az elérhető szám ami rendkívül alacsony, közelíti a COVID idején tapasztalt szintet

- világított rá a szakértő. Végezetül elmondta, hogy jelenleg komoly veszélye van annak, hogy elindul felfelé később a munkanélküliségi szám.

A gazdaság élénkülése nélkül komolyan elindulhat felfelé a munkanélküliség, különösen az őszi időszaktól, amikor véget érnek a szezonális és idénymunkák. A cégek az elmúlt 4-5 évben válságból válságba sodródtak: alapanyaghiány, Covid, energiaválság, infláció, amire most a recesszió következett. Nem vigasz, hogy ez utóbbi elsősorban külső tényezőknek, a felvevő piacok gyengélkedésének köszönhető. A 2010-es évek elején, 400-500 ezer fős volt a munkanélküliség. Ennek megoldására jött létre a közfoglalkoztatás. Valami hasonlóra lesz szükség most is, ha nem akarunk bajt. A legtöbb munkavállaló alacsony képzettségű, ők egyre inkább kiszorulnak. Egyrészt mert őket építik le elsőnek, másrészt a robotizáció az ő, jellemzően repetitív feladatait váltja ki. Ez ma már egyre érezhetőbb tendencia. Az AI pedig már a szellemi pozíciók kapcsán is megteszi ugyanezt: hatékonyságot növel, de közben munkaköröket szüntet meg. A képzésbe sokat kell fektetni: a felnőtt munkavállalókat vissza kell ültetni az iskolapadba és mindent elkövetni annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értéket termeljenek. K+F beruházásokat kell idehozni, és klasztereket kell építeni, ahogy azt a Nemzeti Klaszterprogram is hirdeti, hogy a vidék ne maradjon le, és infrastrukturálisan is képesek legyünk vonzók lenni a beruházások számára

- zárta gondolatait a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.