Meglepő dolog derült ki a külföldi vendégmunkásokról: durván félreismerik őket a magyarok?

A KSH adatai szerint január 1-jével 100,8 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban. 2015-ben még csak 39 ezren voltak, ehhez képest gyors a növekedés. De még a 2023. január 1-jei 85,3 ezerhez képest is 26 százalékos a bővülés - írja a lap. A százezres szám európai összevetésben továbbra is alacsonynak számít: az Eurostat 2023-as adatai alapján Magyarországon a munkavállalók 3,4 százaléka született másik tagállamban, ami negyede az uniós 14,4 százaléknak. Ha a második generációs bevándorlókat is figyelembe vesszük, még kisebb a magyarországi külföldi munkavállalók aránya: 4,8 százalék az uniós 21,4 százalékhoz képest. Ehhez képest Ausztriában minden harmadik munkavállaló vagy a szülei másik országban születtek – köztük igen sokan Magyarországon.

Rengeteg a sztereotípia a vendégmunkások kapcsán, akik azonban nemcsak gyárakban vagy építkezéseken tűnnek fel. Egyre többen helyezkednek el például a vendéglátásában, és sok szolgáltatóközpont sem tudna működni külföldről idetelepült alkalmazottak nélkül. A hazánkban dolgozó külföldiek társadalma jóval változatosabb, mint a hírekben általában szereplőké - írják.

Magyarországra nemcsak dolgozni jönnek külföldiek, hanem tanulni, elkísérik házastársukat, a családokkal gyerekek is költöznek. Ezért összességében már 251 ezer külföldi állampolgár tartózkodott hazánkban idén év elején. Ez az egy évtizeddel ezelőtti 146 ezer főhöz viszonyítva igen jelentős növekedés - írják. A növekedés fő oka a munkavállalás: egy évtizede még a külföldiek negyede élt csak munkavállalási céllal hazánkban, idénre ez már 40 százalékra nőtt. Érdemes még kiemelni a oktatási ösztöndíjak hatását: a kormány a magyar felsőoktatásban tanuló diákok költségének sokszorosát költi arra, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében sok ezer külföldi diákot hozzon a magyar felsőoktatásba.

A vendégmunkások, ázsiai munkavállalók kapcsán gyakran az a kép jelenik meg a médiában, hogy alacsony képzettségűek, betanított munkára jönnek hazánkba. A népszámlálási adatok azonban azt mutatják, hogy jóval képzettebbek a külföldiek, mint a magyar átlag. Míg a magyar állampolgárok csupán 22 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel, a külföldieknél 35 százalék ez az arány. Csak a román állampolgárok képzetlenebbek a magyaroknál a jelentősebb küldő országok közül (17 százalék felsőfokú képzettségű), illetve Németországból is főleg képzettelenebbek jönnek.

Míg az összes EU-tagországból a Magyarországon élők 30 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel, az Ázsiából érkezőknél 39 százalék ez az arány, az afrikaiaknál pedig 47 százalék. Azért is lehet ez így, mert sokan Magyarországra a felsőoktatásba jönnek tanulni, majd később itt maradnak dolgozni. A közhiedelemmel ellentétben tehát nem keveset kereső, képzetlen munkavállalók, hanem magasan képzett szakemberek jönnek leginkább dolgozni Magyarországra Afrikából és Ázsiából. Igaz, az utóbbi egy-két év intenzív beáramlása azóta módosíthatott az arányokon - írja a lap.

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!