Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

A magyar alkalmazottak közel kétharmada szerint alapvető elvárás az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása azokon a területeken, ahol erre mód van – derült ki az Erste Facebook-oldalán készült felméréséből.

A bank rendszeresen kikéri munkatársai véleményét az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, ezúttal viszont arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek a kérdésről más cégek dolgozói. A felmérésből kiderült, hogy a többség számára a koronavírus-járvány idején megtapasztalt home office mára a szükségből lehetőséggé vált: sokan szeretnek – legalább részben – otthonról dolgozni, és nagyon sok munkahelyen van is erre lehetőség. A bank által megosztott kérdőívet kitöltő dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mostani munkahelyén lehet otthonról is dolgozni, és további 5 százalék válaszolta, hogy szerinte megoldható lenne a home office a munkakörében, de a munkáltatója nem engedélyezi azt.

Azon kitöltők közül, akiknél van, vagy lehetne home office, 61 százalék szerint alapvető, hogy a munkáltató engedélyezze az otthoni munkavégzést, míg további 32 százalék „nagyon fontosnak” gondolja, hogy legyen lehetőség távolról dolgozni. A budapesti válaszadók esetében az otthoni munkavégzés az átlagnál valamivel fontosabb (az alapvető és a nagyon fontos együtt közel 94 százalék), míg a vidékieknél valamivel alacsonyabb (kevesebb, mint 92 százalék). Nagyobbak a különbségek, ha az életkort nézzük. A fiatalabbaknak fontosabb, hogy a lakóhelyükről dolgozhassanak, mint az idősebbeknek: a 36 év alattiak közel 65 százaléka gondolta alapvetőnek az otthoni munkavégzés lehetőséget, míg a 36 év felettiek esetében ez kevesebb, mint 59 százalék.

Ahol lehetőség van a távoli munkavégzésre, a leggyakoribb felállás, hogy a munkavállaló teljes mértékben dolgozhat az otthonából – 33 százalék válaszolt így. (A budapestiek esetében ez az arány nem éri el a 28 százalékot, míg a vidékieknél meghaladja a 40 százalékot). A második leggyakoribb opció a heti három nap home office (26 százalék), melyet a heti négy (16 százalék), a heti kettő (15 százalék), majd a heti egy nap (6 százalék) követ. Bár a home office-ban tölthető napok számában az eredmények alapján nagyon megengedő a munkáltatók többsége, csak a kitöltők 62 százaléka rendelkezhet teljesen szabadon arról, hogy mikor dolgozik otthonról. A munkaadó a válaszadók 30 százalékának szabja meg részben, hogy mikor végezheti home office-ban a munkáját (például hétfőnként kötelező bejárni az irodába), 5 százalék pedig egyáltalán nem dönthet arról, mely napokon dolgozhat otthonról.

Az Erste arra is kíváncsi volt, mit szeretnek a munkavállalók az otthoni munkavégzésben, ezért közösségimédia-elemzésnek (social listening) vetette alá a home office-szal kapcsolatban született nyilvános felhasználói beszélgetéseket. Az elmúlt fél év magyar nyelvű társalgásaiból kiderül, hogy az otthoni munkavégzésben a rugalmasság mellett a spórolási lehetőséget is nagyon szeretik a munkavállalók. Amellett, hogy az utazással eltöltött idő sem terheli a napi rutint, sokan fejtették ki, hogy a részben vagy egészben otthonról történő munkavégzéssel a költségeiket is csökkenteni tudják, hiszen nem csak az ingázásra fordított összeget takarítják meg, de például a ruhatáruk is lassabban használódik el.

Többen számoltak be arról is, hogy hatékonyabbnak érzik magukat, amikor otthonról dolgoznak. A kevesebb lehetséges zavaró tényező miatt sokan írtak arról, hogy jobban tudnak koncentrálni, ha nem veszik körbe őket a kollégák, és egy-egy kérdés nem szakítja félbe az aktuális munkafolyamatot. Bár sokan érvelnek a teljes távmunka mellett, a „bejárós napokat” sem veti el teljesen az online közösség. A heti 1-2 nap irodai munkavégzés mellett is többen érvelnek, például azzal, hogy így van tér beszélgetni a kollégákkal, ami sokat segít a csapaton belüli jó viszony kialakításában és fenntartásában.