Egyre távolabb a magyar felzárkózás, bajban a munkaerőpiac: esélytelen a rendes béremelés idén?

A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma historikusan magas, ám az idei évben nem várható további növekedés ezen a téren – derült ki a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentéséből. Az aktuális előrejelzés szerint a versenyszférában foglalkoztatottak száma idén várhatóan -0,1 és 0,3 százalék között változhat, majd 2025-ben és 2026-ban is 0,0–0,5 százalék között nőhet a foglalkoztatás.

A munkanélküliségi ráta az év második felében és jövőre is csökkenhet. A munkanélküliek száma a lassuló konjunktúra hatására 2022 második felétől emelkedik. A gazdasági teljesítmény várttól elmaradó élénkülése miatt az első két negyedévben a jegybank még nem számít a munkanélküliség érdemi mérséklődésére, a jegybank aktuális előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 4,2–4,3 százalékon alakulhat az idei évben. 2025-ben 3,5–4,0 százalék, 2026-ban 3,2–4,1 százalék között alakulhat a ráta.

2024-ben a tavalyi évnél mérsékeltebb lesz a nominális bérdinamika, a reálbérek azonban emelkedni fognak. Az infláció 2023 során elért jelentős mérséklődése nyomán a reálbérek 2023 szeptembere óta növekednek. A munkaerőpiaci feszesség enyhülése, a gyenge belső kereslet és az év elején bejelentett nagyvállalati bérfejlesztések a 2023-asnál visszafogottabb bérdinamikára utalnak.

Idén 10,0–11,0 százalékkal emelkedhetnek a bérek a versenyszférában, míg 2025-re mintegy 7,1–8,2 százalék között, 2026-ra pedig 6,5–7,6 százalék közötti növekedéssel számol a jegybank. A reálbérek 5,7–6,5 százalék között nőhetnek 2024-ben, majd egy évvel később 4,1–5,1 százalék között, 2026-ban pedig 3,4–4,6 százalék között emelkedhetnek a versenyszférában.

Lazulni látszik a magyar munkaerőpiac feszessége

A jegybank előrejelzése szerint tehát az elmúlt időszakban megszokotthoz képest a magyar munkaerőpiac behúzza a féket. A kérdés csak az, hogy Magyarország vajon végleg elérte-e a falat, valamint hogy innen van-e még hová fejlődni. A Pénzcentrum többek között ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni, ezért megkeresett több neves szakértőt, akik bár abban egyetértettek, hogy hazánk munkaerőpiacán egyre szűkebb a mozgástér, ám eltérő véleményt fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen irányban várható elmozdulás a területen.

Mára a gazdaság lassan talán felfelé ívelő pályára áll, de továbbra is komolyak a kockázatok, a kilábalást még sok minden tudja hátráltatni. Az MNB óvatos előrejelzése egyrészt arra mutat rá, hogy a tavaszi időszakkal együtt elindulnak az idénymunkák, amelyek rengeteg embert fognak felszívni, így valóban csökkeni fog a munkanélküliek száma

– közölte lapunkkal Nógrádi József. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója ugyanakkor hozzátette, a foglalkoztatottsági szint visszaállhat ugyan a korábban megtapasztalt szintekre, de ehhez újra vissza kell csábítani azokat, akik közben vagy az inaktívak táborát gyarapították, vagy valamilyen módon a fekete foglalkoztatásban találtak lehetőséget.

Bár más narratíva alapján, de a munkaerőtartalék fontosságát emelte ki a Pénzcentrumnak Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője is, aki szerint az ország lakosságához hasonlóan a gazdaságilag aktívak köre is mérséklődik, így történhet meg, hogy a munkanélküliség és a foglalkoztatottság egyszerre csökken. Szerinte bár a munkaerőpiac telítettnek mondható és a foglalkoztatottság történelmi csúcs közelében áll, még léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyeket be lehet vonni a munka világába.

A két ilyen népcsoport a 15-24 év közöttiek korosztálya és a nyugdíjasok. A munkahelyteremtésnek jelenleg nem demográfiai, hanem kulturális és befektetési akadályai vannak. A vállalatok jelentős likvid tőkén ülnek, amelyet a gazdasági bizonytalanságok miatt nem mozgósítanak a korábban megszokott mértékben, illetve a magas kamatkörnyezet következtében

– mondta. A munkaerőpiacot emiatt csökkenő kereslet jellemzi: a KSH adatbázisa alapján 2023. utolsó negyedévében a nemzetgazdaságban átlagosan 74,5 ezer betöltetlen állás volt, amely 2021 eleje óta nem tapasztalt alacsony érték. Az alacsonyabb munkaerő-kereslet alacsonyabb kereset-növekedési ütemet eredményez, mivel így a bérdinamikát kevésbé hajtja a munkáltatók versenye.

Emellett az is probléma, hogy a magyar állam nem túl gáláns a munkájukat elvesztőkkel szemben – erről már Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója beszélt a Pénzcentrumnak. Hozzátette, az álláskeresők mindössze 3 hónapig kapnak támogatást,

éppen ezért a juttatási idősáv lejárta után csökken a munkanélküliek regisztrációs hajlandósága, ami nagyban torzítja a hivatalos statisztikákat, így valójában kérdéses a munkanélküliségi ráta csökkenése.

Emellett látható, hogy már csak olyan munkaerő mobilizálható, amely kiemelt odafigyelést igényel az állam részéről (képzést, átképzést, utazás és szállás biztosítását).

Évtizedek múlva talán elérhetnénk a nyugati bérszintet

Az MNB Inflációs jelentése a munkaerőpiac várható tendenciái mellett egy további nagyon fontos tényezőre is rámutat, mégpedig az elmúlt időszak bérnövekedési dinamikájának lassulására, vagy ha úgy tetszik kifulladására. Ami azonban alighanem megpecsételi majd a nyugati bérszínvonalhoz való felzárkózás eredményességét, valamint újabb hullámot gerjeszthet a képzett munkaerő elvándorlásának.

A bérdinamika kifulladásáról beszélni hamis előrejelzés. Az MNB előrejelzése szerint is a versenyszféra bruttó keresetnövekedése idén 10 százalék feletti, 2025-2026-ban pedig 7-8 százalék közötti lesz

– jelentette ki Horváth Sebestyén, aki elismerte ugyanakkor, hogy az előrejelzett infláció fényében idén 6, a következő két évben pedig 4-5 százalék közötti reálbérnövekedésre kell számítani, ami tény, hogy alacsonyabb a 2010-es évtized 6 százalékos magyar átlagánál, de még mindig kiemelkedő érték. Ez a bérnövekedési ütem szerinte ugyanis az egyik legmagasabb Európában, és az Európai Unió átlagos bruttó keresetnövekedése nem haladta meg az elmúlt másfél évtizedben a 6 százalékot.

Az Oeconomus elemzőjénél kevésbé volt pozitív a cégek mindennapjaira rálátó Nógrádi József. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója elmondta, bár a napokban az elemzők – látva az év eleji bérkiáramlási ütemet – a bérdinamika tekintetében inkább növekedést valószínűsítenek, ugyanakkor ennek vannak nyilvánvaló költségvetési korlátai is a cégek oldalán.

Amennyiben a szerényebb mértékű forgatókönyv valósul meg, azzal valóban kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy a környező országok elszívják a munkavállalóinkat a magasabb bérekkel

– vetítette előre.

Ráadásul az unió országai sorra nyitnak a harmadik országbeli munkavállalók irányába, ami azt jelenti, hogy még a külföldről érkezők számára sem leszünk megfelelő alternatíva, és ők is inkább a német vagy francia piacot, esetleg a skandináv országokat fogják majd választani. „Ennek oka szintén a magasabb bér (2-3-szoros is akár), másrészt ezek az országok sok esetben letelepedést is ígérnek” – tette hozzá.

Ez pedig a következő időszakban nem is nagyon fog változni, Nógrádi József szerint legalábbis a nyugati bérekhez való felzárkózás egyelőre beláthatatlan távolságban van. Ebben egyetértett a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is, aki kijelentette,

az olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikát folytatva sohasem fogjuk megvalósítani a felzárkózást.

Ám szerinte a nemzetközi példák alapján egy magasabb hozzáadott értékre fókuszáló gazdaságpolitika segítségével, mely támogatja a termelékenység növekedését (oktatás, innováció, munkaerő képzése és átképzése) is legalább 25-30 év kellene hozzá.