Ide menekülnek a legeszesebb magyarok: tömegek hagyják el az országot - itt kolbászból van a kerítés?

A népvándorlás egyidős az emberiséggel, amit viszont fontos megjegyezni, hogy az egyes történelmi korokban nagyon különböző okok húzódtak a különböző népcsoportok, társadalmat vándorlásai mögött. Ebből is látszik, hogy maga a migráció, a be és kivándorlás nem egy, az elmúlt 10 évben intézményesült jelenség. Azonban kár lenne eltagadni, hogy egy ország állapotáról igencsak sokat árul el, hogy hogyan alakulnak a saját állampolgárainak vándorlása a világban, illetve az is, hogy mennyi ember vándorol be más országokból.

Hautzinger Zoltán, Hegedűs Judit és Klenner Zoltán egy 2014-es tanulmányukban részletesen taglalták, hogy a migrációt hogyan lehet csoportosítani és milyen fajtái vannak.

A migrációs folyamatok értelmezésének több megközelítési módja is van, és bár a gyakorlatban nem beszélhetünk élesen elkülöníthető típusokról, a csoportosítások fő szempontjai között általában területi szempontok (államhatár), a cél, a jogszerűség és a tartózkodási időtartam jelennek meg

- írják a tanulmányban.

 Ezen szempontok alapján az alábbi kategóriák különíthetők el egymástól:

• nemzetközi és országon belüli migráció,
• bevándorlás és kivándorlás,
• önkéntes vándorlás és menekülés,
• időszakos és tartós migráció, gazdasági, politikai, kulturális vagy ökológiai migráció,
• illetve legális és illegális migráció.

A fenti csoportosítás az, amit talán a legtöbben ismerünk és használunk a mindennapokban, azonban még további csoportosítási módokat is ismerünk, úgy, mint a mozgás jellege és tartóssága szerinti kategorizálás. Így megkülönböztetünk egymástól rövid tartamú és ideiglenes kiutazást. Valamint az ideiglenes, de határozott idejű tartózkodást a végleges távozástól, az ahhoz társuló letelepedéstől (határozatlan idejű tartózkodástól), illetve a huzamosabb távollétet követő hazatelepedéstől, hazatéréstől. De még ezen felül is különbséget tehetünk a befejezett, tartós vagy határozatlan idejű vándorlás, valamint a befejezetlen, vagyis ideiglenes között.

Az elemzésünkben azt járjuk körbe a KSH 2022-es Népszámlálási adatai alapján, hogy 1990 és 2021 között egyes demográfiai tényezők függvényében hogyan alakult a legalább egy évet külföldön élő magyar lakosság kivándorlása. Ezt megnéztük iskolai végzettség, nemek és korosztályok bontásban is, és külön megvizsgáltuk, hogy 2016 és 2021 között hogyan alakultak ezek az adatok. 

Iskolai végzettségek és kivándorlás

Az első változó, amely szerint megnéztük a kivándorlási és kiköltözési adatokat az az iskolai végzettség. Nem számít ritkaságnak, hogy magyarok külföldre mennek ki dolgozni. Mi is számos cikket írtunk már a témában, hogy milyen szezonális munkalehetőségek adottak főleg a német nyelvterületeken, amelyekhez semmilyen iskolai végzettség nem szükséges. De jellemzőbb, hogy az ilyen munkaköröket ellátó emberek inkább ingáznak a két ország között. A KSH adatai alapján is beigazolódni látszik a feltevés, ugyanis azok fényében az látszik, hogy az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő a kiköltözések száma is. 

A fenti kereszttáblán jól látszik egyrészt az, hogy 31 év alatt több, mint 360 ezer magyar döntött úgy, hogy kiköltözik egy külföldi országba, és ebből is 137 ezer ember igen magas iskolai végzettséggel hagyta itt Magyarországot. A probléma nem új keletű, régóta lehet hallani, hogy a diplomás emberek úgy érzik külföldön sokkal jobban megbecsülik és honorálják a megszerzett intézményesült tőkéjüket, ezért egy biztosabb anyagi helyzet reményében kimennek egy külföldi céghez dolgozni.

Erre adnak bizonyítékot a fenti táblázatban szereplő adatok is, ugyanis az érettségivel és diplomával rendelkezők teszik ki a teljes kiköltözött adat nagyjából 70%-át.

Ha csak a 2016-2021-ig terjedő időszakot vizsgáljuk azt láthatjuk, hogy a diplomások vezetését az érettségivel rendelkezők veszik át, és abban az 5 évben a sikeres záróvizsgával középiskolát végzettek költöztek ki a legnagyobb arányban. Azt is megnéztük, hogy jellemzően melyek a célországok, vagy térségek,ahová a legtöbben mennek. Nem meglepő módon elsősorban Európa és azon belül is az Európai Unió tagállamai a legkelendőbbek.

Amerika is igen előkelő helyet foglal el a listában, a nem EU tagállamokhoz tartozó európai országokat is bőven megelőzi. Látható a listában egy-két konkrét ország is, ilyen például Németország. A kivándorlók 44%-a, az EU tagállamba vándorlóknak választotta Németországot, ami egy igen markánsan kiugró adat. 

A nők vagy a férfiak vándorolnak inkább?

Érdekes megnézni a kiköltözési adatokat nemek szerinti és korcsoportos bontásban is. A nemek tekintetében nincs akkora különbség. Az 1990-2021-es és a 2016-2021-es időszakban is nagyjából 4 000- 5 000 fővel több férfi választja a kiköltözést, mint nő. 

Ennek számos magyarázata lehetséges, gondolhatunk a munkaerőpiaci viszonyokra nemek tekintetében, vagy arra, hogy a nők felé milyen egyéb társadalmi elvárás fogalmazódik meg (gyermekszülés stb.).

Melyik korosztály megy el itthonról?

A korosztályokat tekintve nem meglepő, hogy alapvetően az aktív, munkaképes korúak többsége hagyja el hazánkat, ami nyilván gazdasági szempontból a leginkább előnytelen. Ha a teljes 31 éves periódust nézzük, akkor azt láthatjuk a lenti táblázatban, hogy a 30-49 éves korosztályban a legmagasabb a kiköltözések száma. Ez a két korosztály együtt közel 200 ezer embert tesznek ki, ami a teljes 360 ezer főhöz viszonyítva igen jelentős érték. 

Ami érdekes viszont, hogy ha az 5 éves periódust vizsgáljuk, akkor azt olvashatjuk le, hogy 10 évvel lejjebb csúszott ez az érték, és a 20-tól 39-ig terjedő korosztály együtt közel 38 ezer embert veszített, ami az vizsgált időszak kivándorlási adataink kb. 59%-át jelenti. Tehát azt láthatjuk, hogy egyre inkább a fiatalabbak döntenek a kiköltözés mellett, ami már az a fenti iskolai végzettségek adataiból is árulkodó volt.