Rengeteg magyar táncol az összeomlás szélén: nagy bajod lehet, ha erre nem figyelsz a munkahelyeden

Megbeszélések egész sora, véget nem érő levelezések, bosszantó munkatársakkal való együttműködés, határidők miatti stressz, nehéz nap mint nap ellavírozni ezek között ugye? Végül elindulsz haza és miközben utazol, késztetést érzel arra, hogy zokogásban törj ki, sikíts vagy csak egyszerűen magadra húzd a takarót.

A gyerekeknél ugyanezt a jelenséget „iskolai elfojtás összeomlásának” nevezik, mely kifejezést Andrea Loewen Nair, tanácsadó és szülőtréner alkotott meg. Szerinte azoknál a gyerekeknél, akiknek egész nap a társaikkal kellett érintkezniük, és minden idegszálukat arra kellett használniuk, hogy jól viselkedjenek, érthető, hogy váratlanul felsírnak vagy otthon egészen másnak tűnnek.

Ugyanakkor ezt az élményt nem csak a gyerekek, a felnőttek is ugyanúgy átélik, csak épp az ő esetükben már „munka utáni elfojtás összeomlásról” beszélhetünk. Az alábbiakban mentálhigiénés szakemberek magyarázzák el azt, mi történik ilyenkor pontosan bennünk, illetve hogyan lehet a jelenséget kezelni.

Pszichológia az elfojtás megszűnése mögött

Vessünk egy pillantást arra, hogy néz ki egy átlagos munkavállaló egyetlen napja, és rögtön megérthetjük, miért omlik össze este, ugye?

Modern világunkban folyamatosan arra kérnek minket, hogy tegyünk meg mindent: töltsünk be egy teljes munkaidős állást, ami persze heti 40 óránál többet vesz igénybe, éljünk tartalmas magánéletet, szánjunk időt a testmozgásra, főzzünk egészséges ételeket, utazzunk és éljünk teljes életet. Tartsuk fent a munka és a magánélet közti egyensúlyt

– mondta Jenny Maenpaa, a Forward in Heels pszichoterapeutája. Szerinte a munka sokat kivesz belőlünk: szem előtt kell tartanunk a prioritásainkat, kezelnünk kell az érzelmeinket, emellett szilárd eredményeket kell elérnünk. „Egy bizonyos ponton azonban elfogy az akaraterőnk és az energiánk, nehezebbé válik a lelki békénk fenntartása, az önmérsékletet sem tudunk már gyakorolni” – tette hozzá.

Ez a küzdelem pedig különösen a nap végén ütközhet ki. „Otthon biztonságban érezzük magunkat, ezért felszabadítjuk a valódi érzelmeinket” – magyarázta már Nicholette Leanza, a LifeStance Health terapeutája. És bár mindenki megtapasztalhatja, hogy milyen, amikor egyszercsak minden összeomlik körülötte, néhány embert ez fokozottabban érint. Ilyenek lehetnek a menedzserek, akiknek fokozottabb nyomással kell megküzdeniük. Vagy épp az olyan munkakörökben dolgozók tartozhatnak ebbe a csoportba, akiknek elsöprő mértékű stresszel, nyomással, káosszal vagy egyéb nehéz körülménnyel kell megküzdeniük.

Ez különösen a marginalizált közösségekből származó embereket érinti, akiktől elvárják, hogy maguk mögött hagyják a valójukat a munkanapjuk során a munkahelyük vagy a biztonságuk megtartása érdekében

– mondta Emily Treichler, a Choosing Therapy klinikai szakpszichológusa. Hozzátette, ez főként a neurodivergenseknek, a fogyatékkal élőknek és a mentális betegségben szenvedőknek lehet nehéz, hiszen el kell rejteniük bizonyos aspektusaikat, hogy megtartsák a munkájukat, ezáltal pedig túlterheljék a testüket a munkahelyükön.

A munka utáni elfojtás összeomlás jelei

Mivel ez a koncepció meglehetősen új, még nincs konkrétan meghatározott jellista hozzá – magyarázta Treichler. Ennek ellenére egy szóval mégis összefoglalható a jelenség, mely nem más, mint a kimerültség. Amely rátelepszik minden tevékenységünkre, még olyan dolgokra is, amiket addig igazán élveztünk. „A testmozgásra, a családdal töltött időre vagy az egyéb társadalmi tevékenységeinkre, a hobbinkra” – sorolta a szakember. Azaz érzelmileg kiégettnek és törékenynek érezhetjük magunkat, de akár érzékenyebbek, türelmetlenebbek is lehetünk. Nehezünkre esik az impulzusainkat kontrollálni, olyasmit mondunk a partnerünknek, amit nem ért.

A munka utáni elfojtás összeomlás hatásai nem csak mentális szintűek, olyan fizikai tünetekhez is vezethetnek, mint a fejfájás, gyomorfájás és a hátfájás

– figyelmeztetett Nicholette Leanza. S hogy mikor jelenhetnek meg ezek a jelek? Jenny Maenpaa ezzel kapcsolatban a munkahelyről való távozás és az otthonunk közötti utat emelte ki. „Ezek a tünetek gyakran a szorongás, depresszió vagy más hangulatot befolyásoló zavarok jelei, ám ha rendszeresen és ugyanabban az időben jelentkeznek, akkor azok a munka utáni elfojtás összeomlásának a tünetei lehetnek” – mondta.

Így előzheted meg a bajt

A munka utáni megsemmisülés jelei kapcsán bárkiben felmerülhet a kérdés, hogy ha a tüneteket és a kiváltó okot ismerjük, úgy képesek lehetünk-e megelőzni a problémát. Nos, erre a rövid válasz az, hogy igen. Ám ehhez már a kora reggeli óráktól egészen a hazautazásig résen kell lennünk. Maenpaa szerint egy kis előrelátással és felkészüléssel sokat javíthatunk a negatív hatásokon.

Vagyis ahelyett, hogy folyamatosan küzdenénk magunkkal, érdemes inkább elhatározni, hogy jó hangulatban érkezünk haza, az aznapi kudarcainkért pedig nem szabad haragudnunk magunkra. El kell fogadnunk a valóságot, miközben kezelhetjük a munka utáni elfojtás összeomlás tüneteit is

– mondta a Forward in Heels pszichoterapeutája. Nicholette Leanza szerint a hazafelé tartó úton érdemes az aznap történt események és élmények tömörségét fellazítani, amire jó megoldás lehet a kedvenc podcast sorozatunk vagy zenelistánk hallgatása, vagy az, ha csak csendben töltjük el azt az időt.

Emily Treichler, a Choosing Therapy klinikai szakpszichológusa ennél sokkal perspektivikusabb megoldást vázolt fel, szerinte ugyanis már eleve érdemes úgy karriert és munkahelyet választanunk, hogy képesek legyünk egészséges környezetet teremteni és azt fenntartani saját magunk számára. „Mindig fontoljuk meg, hogy mi vezet el a muka utáni korlátok összeomlásának állapotához, és gondolkozzunk el azon is, hogy miként tudnánk kezelni azt” – javasolta a szakember.

Ezt tegyük, ha összeomlottunk

A hangsúly az ilyen helyzetekben mindig az elfogadáson és a helyzet normalizálásán van.

Az összeomlás visszatartásából fakadó probléma kezelése nagyon nehéz. Éppen ezért az egyik legfontosabb lépés, hogy az adott pillanatban elismerjük az érzelmeinket. Hogy >>Hú, ma tényleg úgy éreztem, hogy túlterheltek, most tényleg kimerült vagyok.<< Az önmagunkkal való törődés ugyanis azt is jelenti, hogy tiszteletben tartjuk azt, amit érzünk

– mondta Treichler.

Nicholette Leanza ehhez hozzátette, ezután mindig ugorjunk öngondoskodás módba, menjünk ki a szabadba, sétáljunk egy kicsit a természetben, csináljunk valami szórakoztató dolgot a barátainkkal, vagy csak egyszerűen nézzünk meg valami filmet, éljünk kicsit a hobbinknak. Ezen felül a nyugtató zene és egy forró fürdő szintén remek kikapcsolódási lehetőség. A szakember emellett hisz a testmozgás erejében is, aminek ráadásul tudományos alapja is van. Felidézett egy 2016-os tanulmányt, mely szerint az aerob gyakorlatok csökkenthetik a negatív érzelmeket. „Ennek persze nem feltétlenül kell kimerülnie abban, hogy edzőterembe járunk, akár táncolhatunk, túrázhatunk vagy jógázhatunk is, ami éppen jól esik” – tanácsolta.

Jenny Maenpaa a gyerekeinkkel tartott táncpartit javasolta gyógymódként, vagy éppen a pár perces párnába üvöltést. A lényeg, hogy elűzzük a haragunkat, kiengedjük az érzelmeinket, amire megfelelő módszer lehet a naplóírás, a meditáció is.

Ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy az érzelmeink olyanok, mint a hullámok a tengerparton, akkor tudni fogjuk, hogy minden érzésnek megvan a maga helye és ideje

– mondta Maenpaa. Azaz egy negatív érzelem egészséges és produktív módon történő kiengedése mindig teret ad egy pozitívnak, ami ezáltal sokkal hamarabb megjelenhet.