Óriási nemet mondanak dolgozóiknak a magyar munkahelyek: 10-ből 7 melósnak ez csak álom marad

"Társadalmi konszenzuson alapuló családbarát politikát kell teremteni"- az eseményt Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár ezzel a gondolattal nyitotta meg.  Majd Szuromi-Kovács Ágnes ügyvezető megosztotta bevezető gondolatait a vendégekkel, a COVID járvány során kialakuló családi nehézségek tematizálásával folytatta, és azt, hogy az így kialakult helyzet milyen új kihívásokat jelentett a családoknak (online oktatás, online munka) A bemutatásra kerülő kutatás még a a járvány előtt indult, és azóta is folyamatosan bővült.

Nem a home office a legelterjedtebb, ennék sokkal inkább a részmunkaidő, rugalmas munka a térhódító- emelte ki az ügyvezető. A kutatásban tehát azt látni, hogy nem annyira jellemző az otthonról dolgozás, mert a munkája azt nem is teszi lehetővé. A legfontosabb szempontként jelölték meg a munkavállalók a munka és család összeegyeztetéséről, így sokan jelölték meg, hogy ha lenne lehetőség szívesen dolgoznánk otthonról. 

A kutatás eredményeit Héra Gábor szociológus és Mészáros Zoltán kutatásvezető ismertette részletesebben. Mészáros Zoltán kezdte a bemutatást, a munkáltatói oldal bemutatásával. Kérdőíves, majd interjús kutatást végeztek, két nagy blokk volt alapvetően meghatározva. Vezetőket, HR szakembereket kérdeztek meg, területes lekérdezési formában. Az kutatás első fázisában kérdőíves kutatást végeztek, majd azok alapján nyertek ki mélyebb kérdéseket, amelyet 19 vezetőtől és HR szakembertől kérdeztek meg idén tavasszal.

Az atipikus munkavégzési formákhoz kialakult attitűdöket vizsgálták, a részmunkaidős és rugalmas munkaidő áll leginkább a munkavállalók rendelkezésére, jellemzően Budapesten és nagy vállalatoknál, illetve Nyugat Magyarországon. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek ¾-e tartja fontosnak a családbarát munkaidőt, jellemzőbbek a már megszokott informális megoldások (munkaidő lecsúsztatása, munkaidőn belüli személyes ügyintézés stb.) biztosítása. Kevésbé nyitottak a munkaáltatók az atipikus munkavégzési formákra, annak ellenére, hogy ahol bevezették nagyon pozitív hatásokat figyeltek meg

A legtöbb cég azzal érveli az atipikus munkavégzés felé való bizalmatlanságát, nem ismerik annyira és tartanak tőle. 55% szerint viszont szükség lenne ennek a tartózkodó attitűdnek a megváltoztatására, mert felismerték, hogy munkavállalói oldalról nagy rá az igény.

Az atipikus munkavégzés egy speciális formája a járvány óta megjelenő home offce, amit elsősorban a kontroll hiánya miatt nem preferálnak a cégek.

80% nem tartja valószínűnek, hogy szerződésben rögzítve jelenjen meg a home office

- emelte ki a kutató. De az is fontos, hogy vannak olyan iparágak, amikben nem lehet ezt egyszerűen bevezetni, ilyen jellemzően az ipari szektor. Tercier szektorban azért jellemzőbben tudják alkalmazni.

Azoknál, akik bevezették, (a covid után is fennmaradt) a vállalati vezetők, nagyon pozitívan értékelték a home office hatását. Ez látszik a kérdőívekben és az interjúk során is, valamint az is, hogy a már említett informális megoldások és a home office együttes működése igen jól szervezhető. A munkáltatók azzal érveltek, hogy sok időt tudnak spórolni a munkavállalók , a holt idők lefaraghatóak, a munkavállalók is szívesen vállalták és az sem elhanyagolható szempont, hogy sok cég spórolt ezen, mert lefaragható lett az iroda bérleti díja a költségvetésből.  

Negatívumnak elsősorban a tárgyi problémákat hangsúlyozták. Irodai munka esetén a papír alapú ügyintézésnél, illetve a már említett ipari szektorban igen nehezen kivitelezhető az otthoni munkavégzés megteremtése. De ezek mellett említették, a munkavállalói közösségek leépülését is mint negatívum, illetve az adatbiztonsági kockázatot.

A munkavállalók oldalának bemutatást hallhattuk Héra Gábortól. Mészáros Zoltán adatainak megfelelőnek itt is az látható, hogy elsősorban a szellemi munkát végzők mondták, hogy elérhető számukra a home office. 6,5% mondta azt, hogy szerinte megoldható lenne a home office a munkavállalók.

Munka és magánélet egyensúly kérdésénél a válaszadók 70%-a tartja fontosnak, hogy a munkahelye figyeljen erre, úgy, hogy csupán csak 45% mondta azt, hogy a munkahelye ezt meg is teszi. Tehát az igény erősebb, mint a jelen lévő realitás.  Azonban erős kettőség látszik, mert a válaszadók 90% azt jelölte, hogy elégedett azzal, ahogy jelenleg illeszkedik a munkája a magánéletébe.

Tehát az az érdekes helyzet áll fent, hogy ugyan 45% örülne, ha jobban odafigyelne a munkáltató a család-munka könnyebb egyeztethetőségére, mégis elfogadással vannak a jelenlegi helyzetükre is, mivel 90% elégedett azzal, ahogy a munkája jelenleg beágyazódik a magánéletébe. 

Otthoni munkavégzés kapcsán a kényszerszabadságok illetően 12% volt jellemző a covid alatt, de zen felül is sokan jelölték, hogy megváltozott a munkavégzés jellege a covid alatt, bár a szociológus kiemelte, hogy az előzetes hipotézisük magasabb volt, mint az eredmények.

A kutatók együttesen egyetértettek abban, hogy ezek az atipikus munkavégzési formáknak egyértelműen van létjogosultsága, mert az emberek a felszabadult idejüket valóban a családjukkal töltik, és ez minden szempontból előnyös. Zárszóként Annus Gábor a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatója, a kutatáshoz kapcsolódó jó gyakorlatokról tartott rövid összefoglalót.