Özönlenek az ázsiai vendégmelósok az országba: közben rekordsok magyar vándorolt ki Ausztriába

2023 január elsején a KSH előzetes becslései alapján 226 300 külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, 11,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban - hasonló mértékű növekedés csak 2018-ban volt 2017-hez képst. 2013-hoz képest pedig 160 százalékos volt a növekedés a hazánkban tartózkodó külföldiek számában.

A KSH kommentálja szerint 2013-ban a hazánkban élő külföldiek felét a szomszédos országok állampolgárai tették ki, e csoport aránya a következő években csökkenni kezdett, és 2019 óta 35–37 százalék körül stagnál. Ugyanez látszik a népmozgalmi helyzetképhez csatolt adatokból is: 2023 elején a legtöbben ( 79 900 fő) valamelyik szomszédos országból érkezett hazánkba,

második helyen viszont immár nem valamelyik egyéb európai ország polgárai állnak, hanem az Ázsiából érkezők.

Az alábbi táblán is lehet látni, hogy korábban egyeduk 2021-ben közelítette meg az ázsiai állampolgárok száma az európaiakét az országban, azonban megelőzni 2013 óta (amióta az adatokat közlik) nem cserélt még helyet a dobogón a két kontinens, egészen mostanáig.

A bontás úgy néz ki, hogy a hazánkban tartózkodók 35 százaléka szomszédos országból jött, 29 százalék Ázsiából, és 28 százalék valamelyik nem szomszédos európai országból. Ezekhez képest az Afrikából és az Amerikából érkezettek aránya viszonylag elenyésző, 3-4 százalékos, de így is több ezer emberről beszélünk.

Itt él a legtöbb külföldi Magyarországon

A KSH azt is nyilvántartja, hogy hol él 1000 lakosra vetítve a legtöbb külföldi állampolgár Budapesten jutott idén január elsején, a KSH statisztikája szerint 57,1. Második Győr-Moson-Sopron megye 35,6-tal, a harmadik helyen pedig Zala megye áll 29,7-tel.

A lista másik végén Szabolcs megye foglal helyet, ahol 5,9 külföldi jutott 1000 lakosra, Békésben 6,3 volt az arány, ezeken kívül Nógrád megyében (9,2) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (9,8) volt 10 alatti a mutató idén január elsején.

Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt!

A statisztikai hivatal a magyarok ki- és visszavánorlási arányát is figyelemmel kíséri (ebben csak a Magyarországon született, magyar állampolgárok mozgását figyelik), és mint kiderült, a 22-re becsült adat szerint kb. 26 500 honfitársunk hagyta el az országot, nagyjából 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben nagyjából 21 900-an vándoroltak vissza Magyarországra, 3 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban, így 4600 fős deficitben lehet ebben a tekintetben a népesség.

Ez majdnem 640 százalékkal kevesebb, mint az előző évi egyenleg! Akkor ugyanis még 853 fő pluszban zárt ez a mutató.

2017 óta nem vándoroltak ki ilyen sokan az országból, és habár az egyenleg 2019 és 2021 között pluszban zárt, ezt javarészben felírhatjuk a járványhelyzet számlájára. Se előtte, se utána nem fordult pluszba a ki- és visszavándorlási mutató, amióta az adatokat közlik.

A kivándorló magyarok 44%-a Ausztriát, 25%-a Németországot, 5-5%-a Hollandiát és Svájcot, míg 4%-a az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Miközben a korábban kiemelt jelentőségű Egyesült Királyságba évről évre kevesebben vándorolnak, a Németországba vándorlók száma enyhén, az Ausztriába vándorlóké pedig jelentős mértékben növekedett a tavalyi évhez képest

- jegyezte meg a KSH.

A fenti, lapozós táblából pedig látszik, hogy Ausztriából még a járvány alatt sem telepedtek haza arányaiban annyian, mint a nagy egész átlaga, sőt, még a COVID idején is jellemzően többen mentek ki, mint ahányan hazajöttek. Ebben nyilván az ország közelsége is közrejátszik.

Viszont amióta az adatokat közlik, nem költöztek annyian Ausztriába, mint 2022-ben, a becslések szerint majdnem 12 ezren mentek át a nyugati szomszédba - derült ki az adatokból.

Németország esetében az összesített számokhoz hasonlóan 2019-20-21-ben valamelyest pozitív volt az egyenleg, azaz többen jöttek haza, mint ahányan kimentek, de csak párszázas pozitív irányű eltérésről beszélünk.

Az Egyesült Királyság esetében inkább a Brexit kavarhatott be a képbe, hiszen onnan már 2018 óta többen jönnek haza, mint ahányan kivándorolnak.

Egyre több vendégmunkás kell

Korábban a külföldi vendégmunkások kapcsán Dénes Rajmund Roland, a Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt a Pénzcentrumnak, hogy Magyarországon gyakorlatilag szinte elértük a teljes foglalkoztatottságot, azaz aki tud, akar dolgozni, az ma dolgozik is. Így pedig kár azt várni, hogy kevesebb vendégmunkás fog kelleni a hazai munkaerőpiacon, sőt:

A magyar gazdaság működéséhez, fejlődéséhez elengedhetetlenül szükség van most és a jövőben is szakképzett és szakképzetlen munkaerő bevonására, bővítésére ellenkező esetben a jelenleg működő cégek nem tudnak termelni, működni és nem fognak az országban maradni valamint nem jönnek a jövőben új beruházások hazánkba mert a munkaerő pici helyzet miatt a szakképzett munkaerő nem biztosított. Ez nemzetgazdasági érdek

- magyarázta a szakértő.

Toldi Gábor, a DTC Solutions munkatársa pedig úgy fogalmazott: a magyar munkavállalók még akkor is nehezebb helyzetből indulnak, ha nem is távoli országban laknak, hanem itt helyben - csakhogy a magyar melós gyorsan elhasználódik. Annak kapcsán, hogy a statisztikák szerint rengetegen érkeztek tavaly a távol-keleti országokból, a szakember arról beszélt, több ország is ráállt arra, hogy direkt nyugati munkavállalásra képzi a melósokat:

A Fülöp-szigetek és Vietnam esetében a magyarázat végtelenül egyszerű: ezek az országok egy ideje ráálltak arra, hogy nyugati országokba exportálják a munkaerőt, és ezzel jelentős összegeket is keresnek. De komolyan is gondolják, olyannyira, hogy a szakmunkás-képzésben sok esetben német gépeken tanítják a diákokat azokra a feladatokra, amelyeket például Magyarországon is végezni fognak egy feldolgozóipari állás esetében. Angolul is tudnak annyira, hogy azokat a feladatokat, melyeket végezniük kell, bizonyossággal megértsék

- magyarázta