Minimálbér-emelés 2023: aggódhatnak a magyar dolgozók, friss hírek jöttek a tárgyalóasztaltól

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, ami a jövő évi minimálbér összegét illeti. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ugyanakkor azt is elismerték, hogy a számok még nem is kerültek szóba, egyelőre azt várják, hogy a kormány is meghallgassa a javaslataikat. Az idő azonban egyre fogy, és legalábbis kérdéses, mit sikerül végül elfogadtatni mind egymással, mind a kormánnyal, mire a konkrét számokat kell közölni.

Lesöprik az ötleteket

Több javaslatra sem volt nyitott eddig a kormány azok közül, melyeket a LIGA Szakszervezet tett az asztalra – ezt a szervezet elnökétől tudtuk meg. Mészáros Melinda lapunk kérdésére elmondta, hogy bár mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak jó lett volna, ha elfogadják a javaslataikat, a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen elképzelhető, hogy a kormány elfogadja ezeket a 2023-as évre vonatkoztatva.

Korábban is javasoltuk már, hogy a minimálbér legyen adómentes a garantált bérminimum mértékéig, erre azonban eddig nem volt fogadókészség a kormányzat részéről. Ezzel az intézkedéssel a nettó bérét mindenkinek növelhettük volna, de jó lenne a foglalkoztatóknak is, akik azért nagy rézben mikro-vagy kisvállalkozások, ezzel jelentős terhet vettünk volna le a vállukról. Javasoltuk azt is, hogy a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, amit minden munkaadó fizet, azt töröljük el, és az álláskeresési járadékot, és hasonlókat egy különálló költségvetési zsebből finanszírozza a kormányzat, és ne a munkavállalók fizessék meg ezeket a díjakat – ez is nettóbér-emelkedést hozhatna. Ebben a kritikus időszakban azonban, amikor várható a jövő évben az álláskeresők számának emelkedése, azt várjuk, hogy ezekre a javaslatokra sem lesz nyitott a kormányzat

- mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Mindent nem lehet

A munkavállalók képviselői nagyon szeretnék, ha az inflációt követné a minimálbér, de a munkaadók azt kérik, hogy őket is értsék meg a tárgyalásoknál – ezt már Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke nyilatkozta a Pénzcentrumnak. Elismerte ugyan, hogy az infláció mértékének alakulását figyelembe szokás venni a tárgyalásokon, de egyszerre mindent nem lehet. Ráadásul a munkaadók eleve nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a gazdasági növekedés lassulása a vállalkozások bevételeire is negatív hatással van.

Az infláció egy bértágyalásnál valóban egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni, de önmagában nem lehet azt mondani, hogy mindenképpen legyen annyi, mint az infláció mértéke. Inkább attól függenek a tárgyalási pozíciók és a felvetett kívánságok, hogy a gazdasági növekedés és más hasonló mutatók, illetve a várakozások, előrejelzések hogyan alakulnak. Hogy konkretizáljam: ha két dolgot nézek, mondjuk az inflációt és a gazdasági növekedést, akkor gazdasági növekedés esetén sokkal könnyebb azt mondani, hogy igen, igyekezzünk a bérekkel az inflációt lekövetni. Abban az esetben azonban, ha a gazdaság teljesítménye csökken, vagyis a vállalatok bevételei is csökkennek, akkor nem lehet azt mondani és kérni, hogy a bérek kövessék az inflációt. Hallok olyan hangokat, amelyek 26 százalékos minimálbér-emelést szeretnének: anélkül, hogy én elárulnám, milyen konkrét emelkedést szeretnék jövőre, azt kell mondanom, hogy ez a kérés biztosan nem teljesíthető

- mondta Rolek Ferenc. A szakértőt megkérdeztük arról is, van-e arra esély, hogy nem sikerül megegyezni a minimálbérről még ebben az évben: szerinte ez elképzelhetetlen. Az eddigi évek tapasztalatai alapján biztos abban, hogy ha véleménykülönbségek is vannak a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, azt biztosan sikerül elsimítani az év végéig, és meglesz a megegyezés.