Ekkora lehet a minimálbér emelés 2023-ban: friss hírek jöttek a tárgyalóasztaltól

2023 hosszú ideje a legsúlyosabb év lehet a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt, talán még soha ilyen nehéz nem volt leülni mindkét oldal képviselőinek plusz a kormányzatnak, hogy eldöntsék, mekkora legyen a minimálbér a következő évre. Számos tényezőt kell figyelembe venni, a cégek ugrásszerűen megnőtt költségeitől a munkavállalók mindennapos gondjaiig, leginkább persze a vágtató infláció és a megemelkedett rezsiköltségek dönthetik majd el, mekkora mértékben nőjenek a minimálbérek 2023-ra. A tárgyaló felek egyelőre nem idegesek, de arról már határozott elképzelésük van, mit szeretnének, és miből nem engednek a tárgyalások során - megkérdeztük, mi lenne szerintük az üdvözítő megoldás.

Egyre kevesebbet ér a pénzünk

Az idei évben, 2022-ben január 1-je óta a minimálbér bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer), a garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint. Bár az árak emelkedése nem ebben az évben, hanem inkább az előzőnek a végén kezdődött, arra talán senki sem számított, ami a nyakunkra jött 2022-ben: a januári 7,9 százalékos értékről szeptemberre 20,1 százalékosra hízott az infláció, az árak emelkedése pedig az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb.

A 20% feletti infláció valóban lélektani határt jelent, ami egyrészt az Európai Unión belül is kiugróan magas adat, másrészt egyelőre nem látni, hogy mikor lassulhat a drágulás tempója. Sok tényező vezetett el idáig – az Ukrajnában zajló háború, az energiakrízis, és az alapanyagok brutális drágulás, hogy csak párat említsünk –, és szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ilyen mértékű drágulásnál csökkenni fog a fizetések a vásárlóereje. A szeptemberi adatban egyébként már szerepel a rezsicsökkentés korlátozásának a drágító hatása is, ez pedig a téli hónapokban még tovább emelkedhet, tovább tolva az amúgy is magas inflációt. Arról, hogy a pénzünk sajnos egyre kevesebbet ér, ahogy vágtat előre az infláció, nemrég részletesebben is írtunk, ezt a cikket itt tudod újra elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre kevesebbet érnek a magyar bérek: ezen már nem segít semmilyen emelés?

Idén augusztusban 1% alá csökkent a reálbérek emelkedése, ami jól mutatja, milyen óriási Magyarországon az infláció.

Mindenki mást szeretne, de van egyetértés

Mint lapunk megtudta, óvatos tapogatózásokkal már megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a munkavállalók, a munkaadók és a kormányzat között. A LIGA Szakszervezetek elnöke a Pénzcentrumnak elárulta, hogy legelőször a kormánytól kérték ki a makrogazdasági adatokat, hiszen ebből építik majd fel a saját álláspontjukat a tárgyalásokra - ám enélkül is igen határozott elképzelése van arról, mekkora mértékben kellene emelni a minimálbért.

16% lenne az a kiindulási alap, amely mértékű emelkedéssel mi már elégedettek lennénk. Ebben egyetértésre találtunk a munkáltatói oldalról is, de amit nagyon szeretnénk, hogy a minimálbér legalább a reálértékét meg tudja őrizni. Az infláció drasztikus és súlyos emelkedése miatt nem nagyon van másfelé mozgástér, mint felfelé, de azt hiszem, hogy ebben a kormányzat is egyet fog velünk érteni a tárgyalások alkalmával. Ezeknek egyébként csak az első köre ment még le, ekkor kértük ki a különböző statisztikákat és táblázatokat a kormánytól, mert a tárgyalási alapot a múlt év számaira szeretnénk építeni

-  fogalmazott a Pénzcentrumnak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Hasonló véleményen volt László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ő úgy fogalmazott, hogy bár az emelés mértéke szerinte "pénzben nem kifejezhető", mert rengeteg mindent figyelembe kell venni, szerinte legalább a jelenlegi inflációs adatokkal számolni kell - azt pedig meg sem lehet tippelni, hogy meddig száguldhat még az áremelkedés.

Azt gondolom, minimum 15-20 százalékos minimálbér-emelkedésnek kell lennie 2023-ban, ha azt akarjuk, hogy az inflációt is kövesse, és a vásárlóerő is megmaradjon. Ehhez kell a munkaadóktól egy rugalmasság, aminek szerencsére nincsenek híján, viszont még sok kérdést tisztázni kell a tárgyalóasztalnál. Amit én szeretnék, az az, hogy a dolgozóknak valóban olyan minimálbérük legyen, ami a jelenlegi nehéz gazdasági környezetben segít abban, hogy megélhessenek

- összegezte gondolatait László Zoltán.

Nehéz helyzetben a munkaadók

Nem lepődtünk meg azon sem, hogy bár a rugalmasság valóban megvan, a munkaadói oldal szerint nem a dolgozók, hanem ők vannak nehezebb helyzetben. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke a Pénzcentrumnak azt mondta, hogy tudomásuk van a nehézségekről, csakhogy a cégek esetében még egy dolog nehezíti a bértárgyalásokat - éppen ezért kifejezett kérdésünkre sem akart jóslásokba bocsátkozni arról, mekkora lehet a minimálbér emelése a jövő évben.

Való igaz, hogy most kértük el a kormánytól az idei makrogazdasági adatokat és a jövő évi becsléseket, hiszen erre akarjuk alapozni azt, amit képviselni fogunk majd a bértárgyalások alkalmával. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az inflációs előrejelzésekkel nehéz helyzetbe kerülünk: ez ugyebár a 2023 év végi állapotot jósolja majd, nekünk azonban már januártól a magasabb minimálbért kell majd fizetni, tehát deficitesnek lehet nevezni a mi oldalunkról ezt a helyzetet. Talán megérti: annyira sok az ismeretlen tényező, hogy semmiképpen sem szeretnék egyelőre jósolni, sokismeretlenes még az egyenlet, sok mindent nem tudunk

- mondta lapunknak Rolek Ferenc.

Amint tehát látjuk, az álláspontok közelednek, de még csak a tárgyalási kör legelső része ment le - nem tudni egyelőre, hogy mennyi lesz a minimális magyar kereset 2023-ban. És azt sem, hogy tovább veszít-e a pénz a reálértékéből azoknak, akik ezt a pénzt kapják, vagy legalább minimálisan követi majd a gazdaság sűrű változásait a válság kapujában topogva?