Új juttatási csomag terjed a munkahelyeken: a magyarok is durván jól járhatnak vele?

Ha sok millió emberhez hasonlóan mi is egy startup vállalkozásnak dolgozunk, vagy a technológiai iparban helyezkedtünk el, valószínűleg már találkoztunk azzal, hogy részvényeket ajánlottak fel nekünk az állásra jelentkezés során kompenzációként. Ez pedig Kyle Holm, a Sequoia Cunsultink Group tanácsadó csoportjának az alelnöke szerint ebben az iparágban egy gyakori forgatókönyv.

Ez a gyakorlat mára már bevettnek mondható a világ szinte összes országában, ráadásul igen kifizetődő is tud lenni, hogy ha türelmesek vagyunk és merünk kockáztatni. De vajon mit is érnek egészen pontosan ezek a részvényjuttatások?

Azoknak a vállalatoknak az esetében, akiknek már nyilvánosak a részvényeik könnyebb megérteni az értéküket. De egy olyan vállalatnál, amelynél erre még nincs lehetőség a részvényeinek az értékének a meghatározása már inkább művészet, mint tudomány. Ezért is kell bizalmat fektetned beléjük. A vállalatok tudják, hogy mi ez az érték, hiszen ezen adják és veszik a nyílt piacon. Egy nem állami vállalatnál viszont ez hipotetikus. Technikailag semmit sem ér

– mondta Gianna Driver, az Exabeam igazgatója.

Azon nem rég indult vállalatok számára, amelyek nem engedhetik meg még magunknak, hogy magas fizetést adjanak az újonnan felvett dolgozóknak gyakori, hogy részvényeket adnak a készpénz helyett. Jó esetben pedig a cégnek jól megy és felmegy az értéke, ezzel pedig a részvények árfolyama is az egekbe szökik. Hatalmas nyereségre tehetünk szert abban az esetben, ha az eladásuk mellett döntünk, hiszen a kötési ára – amelyen megvásárolhatjuk a részvényt – alacsonyabb, mint a részvényopciók piaci értéke. Összegezve hosszútávon nagyobb kockázatot vállalunk, de a nyereség is nagyobb.

De hogyan tudjuk megmondani, hogy mi számít jó üzletnek és mi az, amikor jobban járunk, ha visszautasítjuk az ajánlatot? Összeszedtünk 4 kérdést a huffpost.com segítségével, amiket érdemes feltennünk magunknak, mielőtt elfogadnánk a részvényeket tartalmazó kompenzációs csomagot.

Ezek korlátozott részvények (RSU) vagy pedig részvényopciók?

Mindenekelőtt fontos, hogy megértsük, hogy milyen előnyei vannak a részvényeknek. Ha olyan céghez csatlakoznánk, akik már a tőzsdén vannak valószínűleg RSU-kat fogunk kapni. Ezek az ilyen fajta kompenzációk leggyakoribb típusai: a felmérések szerint 2018-ban az ilyen módon felajánlott részvények 99 százaléka RSU volt.

A részvényopciók esetében ugyanis egy olyan ajánlatot kapunk, aminél a cég még nincs fent a piacon, tehát egyfajta ígéret csupán, ami szerint egy előre meghatározott áron meg tudjuk majd vásárolni a későbbiekben a részvényeket. Ezzel szemben az RSU-k esetében a saját pénzünket nem kell elköltenünk: a cég készít számunkra egy ütemtervet, amikor bizonyos meghatározott időközönként elérhetővé válnak számunkra a részvényeink. Ezért is tekintik ezt az opciót sokkal kevésbé kockázatosnak, mint a magánvállalati társát.

Ezek a részvények szinte mindig érnek valamit. Ha ilyet kapunk az lényegében ugyanaz, mint év végén bónuszt kapunk. Csak ahelyett, hogy kézpénzt kapnánk, részvényeket kapunk. Ezek a legtöbbször négy éven keresztül járnak, tehát minden év után kapunk egy negyedet, aztán pedig minden negyedévben egy adagot

– magyarázta el Daniel Lee a BrightPlan vezetője és a Kaliforniai Egyetem instruktora.

Hol helyezkedik el az ajánlat, amit kaptunk a szektorban lévő fizetésekhez képest?

Ha ilyen ajánlatot kapunk, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy megéri-e kockáztatnunk. Tehát fontos-e annyira nekünk ez a munka, mutat-e annyira jól az önéletrajzunkban, hogy feláldozzuk a bónuszunkat, vagy egyenesen a havi fizetésünket a munkáért. Röviden megengedhetjük-e magunknak azt, hogy egy ideig – nem tudni meddig – kevesebbet keressünk.

Érdemes lehet ebben az esetben mérlegelni, hogy az alapfizetés, amit ajánlanak, az elegendő-e arra, hogy fedezzük a kiadásainkat. Röviden törekedjünk arra, hogy a fizetésünk a piacinak megfelelő legyen, kivéve, ha van annyi spórolt pénzünk, hogy megengedhessük magunknak a kockázatot.

A legrosszabb forgatókönyv az, ha túl nagy kockázatot vállalunk

– vélekedett Lee, aki felvázolt egy példát is. Előfordul, hogy az ember a megélhetési költségeinek fedezésére adósságot vállal, mert a fizetése nem elegendő az olyan alapvető szükségletek fedezésére, mint a lakbér például. Az ilyen helyzetekben pedig csak abban tudsz reménykedni, hogy ezek a részvényopciók, amiket megszereztél egyszer csak milliókat fognak érni. De sajnos a legtöbb cég végül sose kerül ki a tőzsdére, így statisztikailag ez az opció semmit sem ér.

Meddig szeretnénk a cégnél maradni?

Gondoljuk végig azt, hogy látjuk-e magunkat hosszútávon a cégnél, vagy csak egy átmeneti munkát keresünk éppen magunknak. Ez kulcsfontosságú lehet annak eldöntésében, hogy a munkáltató részvényjuttatásai megérik-e nekünk hosszútávon, ugyanis a részvényopciók és az RSU-k is általában több évre szólnak. Sőt, gyakran előfordul, hogy a szerződés szerint legalább egy évig ott kell dolgoznunk, hogy megkaphassuk a részvényeket.

Mondjuk azt, hogy felvettelek egy munkára. 200 000 értékben ajánlok fel neked részvényeket, amiket 4 évre osztok el. Viszont itt van a csavar a dologban: legalább egy évet kell nálam dolgoznod ahhoz, hogy megkapd az első részletet

– magyarázta el Ramona Ortega, a My Money My Future szakértője. Ráadásul végig kell gondolnunk azt is, hogy tudunk-e annyi pénzt gyűjteni, aminek a segítségével meg tudjuk vásárolni majd a részvényeket, hogy ha a cég kikerült a piacra, vagy lejárnak, esetleg elbocsátanak minket.

Azt pedig már mondani se kell, hogy a kifejezetten magas jutalmak semmit se érnek, ha közben esetleg egy mérgező környezetben dolgozunk, ami teljesen felőröl minket.

Van egy mondás a HR-szektorban, miszerint az emberek nem a munkahelyüket hagyják ott, hanem a vezetőiket. Persze, lehet szinte pénzt hozzávágni az emberekhez, ami alapvetően nagyszerű. De a nap végén úgy kell hazamennie az alkalmazottnak, hogy jól érzi magát. Ez nagyon sokat számít

– vélekedett Driver.

Mennyit ér jelenleg a részvény és mit gondolnak a jövőről?

Ha kapunk egy ilyen ajánlatot – ugyanúgy ahogyan bármilyen másik ajánlatnál – jogunkban áll kérdéseket feltenni. Abban az esetben, ha magáncégről beszélünk, akkor kérjük ki a részvények független értékelését, ami az eszközök és a pénzáramlások elemzésével határozza meg a valós piaci értéket.

Ha azt mondják, hogy 10 ezer részvényt kapunk, akkor csak akkor tudhatjuk, hogy ez mennyit is ér pontosan, ha tudjuk a részvényeknek a pontos árát

– tanácsolta Lee, akinek a becslése szerint a legtöbb munkáltató segít ezeket az adatokat megszerezni, ha pedig nem az könnyedén lehet egy intő jel.

Adott esetben tegyük fel azt a kérdést is, hogy mikor szeretné a cég, hogy a részvények nyilvánosak legyenek. Ha például azt mondják, hogy jelenleg 5 dollárt (2000 forint), de a cél az, hogy 40-et (16000 forintot) érjenek, amikor kilépünk a tőzsdére legalább értjük majd a cég gondolkodási módját. Így pedig könnyebben tudunk mérlegelni.

Mindenképpen kérdezzük meg azt is, hogy mennyi forgalomban lévő részvény van jelenleg forgalomban. Ezáltal megtudhatjuk, hogy jelenleg mennyi részvény van a befektető, az alkalmazottak és a vezetők tulajdonában. Így megtudhatjuk, hogy mekkora szeletet kapunk a tortából.