32 °C Budapest
Balogh-Simon Zsófia (balra) és Tamási Gergő az International Business Schooltól

Erre bizony nem készít fel az iskola: nagy bajba kerülhetnek a magyar fiatalok az első munkahelyen

2022. június 21. 05:33

Nyelvtudás, diploma, szakmai tapasztalat: valószínűleg a legtöbbeknek ez jut eszébe, ha arról kérdezik, mitől lehet valaki sikeres a munkában. A 'soft skillek' vagy magyarul 'puha készségek' bizonyára kevés embernek jutnának eszébe, mégis kulcsszerepet játszanak abban, hogy valaki jól tudjon csapatban dolgozni, kommunikálni vagy éppen segítséget kérni egy nehéz helyzetben. A Pénzcentrum most Balogh-Simon Zsófiával és Tamási Gergellyel beszélgetett arról, mennyire fontosak a soft skillek abban, hogy valaki megtalálja a neki legmegfelelőbb munkát, és hogyan oktatják ezeket a készségeket itthon.

A 'soft skills', vagy tükörfodításban 'puha készségek' valószínűleg sokaknak nem cseng ismerősen, pedig valószínűleg mindannyian aktív használói vagyunk ezeknek a készségeknek.. Ugyan a fogalom maga viszonlyag új a magyar nyelvben, mégis olyan készségekről van szó, melyeket napi szinten használunk, a munkában pedig a legtöbb ember számára elengedhetetlenek.

Mire is gondolunk?

A soft skillekhez sorolhatjuk a jó kommunikációs készséget, az együttműködést, de a problémamegoldást és akár a nyelvtudást is. Ebből is jól érződik, hogy egy nehezen definiálható kategóriáról van szó. Ugyan az állásinterjúkon nem szokott szóba kerülni, ki mennyire tapasztalt vagy tehetséges ezen a téren, mégis a gyakorlatban a sikeresség egyik fontos kulcsa, hogy valaki jó legyen ebben is. A Pénzcentrum most az International Business School (IBS) két munkatársával, Balogh-Simon Zsófiával, az intézmény karrierirodájának vezetőjével, valamint Tamási Gergely minőségbiztosítási felelőssel beszélgetett arról, mennyire fontosak a soft skillek a munkaerőpiacon, hogyan oktathatóak ezek a készségek, és milyen nehézségekkel szembesülnek a pályakezdők az álláskeresésnél és a munkában.

Pénzcentrum: A ’soft skillek’ vagy magyarul puha készségek viszonylag ritkán kerülnek szóba konkrétan a munkakeresés vagy egy állásinterjú során, mégis olyan fajta tudásról an szó, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy gördülékenyen tudjunk együtt dolgozni másokkal. Ti miket soroltok a legfontosabb soft skillek közé?

Tamási Gergely: Ezt a témát próbáltuk körbejárni egy korábbi kutatásunkban, amely során több mint százezer hazai online álláshirdetést elemeztünk. Ezek alapján ma Magyarországon a legfontosabb, legkeresettebb skillek az interperszonális kommunikációs készségek.  Ezen belül is kiemelkedik a nyelvtudás, főleg az angol. Jelenleg olyan a helyzet a munkaerőpiacon, hogy a nyelvtudás hiánya rendkívül beszűkíti a munkavállaló lehetőségeit. Lehet, hogy a szakmájában valaki maximálisan a topon van, de a nyelvtudás hiánya egy üvegplafont képez. Érdekes viszont, hogy az utóbbi években a magyarnyelv-tudás is megjelent a hirdetésekben, pont amiatt, hogy Budapest az SSC-k számára egy nagyon vonzó helyszín lett. A nyelvtudást a rangsorban az általános szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek, a prezentációs készségek követik, valamint a csapatmunkára való képesség. De az általános számítástechnikai ismeretek, leginkább az irodai alkalmazások megfelelő szintű ismerete, is számos álláshirdetésben jelent meg mint elvárás.

Balogh-Simon Zsófia: Valóban, a kommunikációs készségek megkerülhetetlenek. Emellett kiemelném az alkalmazkodókészséget is, melynek sok aspektusa van. A folyamatos fejlődés, önfejlesztés a mostani munkaerőpiacon létszükséglet, hiszen a munkakörök és cégek is állandóan változnak. Az időmenedzsmentet, az együttműködés és a csapatszervezés is nagyban hozzájárul a pályakezdők sikerességéhez – már a felvételi folyamat során és a betöltött munkakörben is. Az analitikai, illetve szövegelemző képesség is feltörekvő soft skill, ugyanis a mesterséges intelligencia felé hajtó világunkban nekünk embereknek van egy hozzáadott értékünk, amivel elemezni tudjuk a helyzeteket.

Balogh-Simon Zsófia, az IBS karrierirodájának vezetője
fotó: Kaiser Ákos
Balogh-Simon Zsófia, az IBS karrierirodájának vezetője fotó: Kaiser Ákos

A magyar munkaerőpiacon jelenleg dinamikus változások zajlanak, több területen is beszélhetünk munkaerőhiányról, ami viszont sokaknak ad lehetőséget a váltásra. Ti hogyan látjátok, melyek most a legnagyobb kihívások itthon a munkaadóknak, illetve az álláskeresőknek?

Balogh-Simon Zsófia: Jelenleg rengeteg nyitott pozíció van, nagy a verseny a munkáltatók között, hogy megtalálják a tehetségeket. Egymásra licitálnak a kiírásokban, olyanokat ígérnek, hogy sok hallgató már nem is érti, mit kell csinálni. Ebben kell a pályakezdőknek igazán a segítség, hogy megértsék ebből a nagy kínálatból, hogy mi az, ami nekik releváns.  A legnagyobb segítség a nekik, ha valaki odajön egy cégtől, és elmondja, hogy mit csinál és mit szeret ott. Azokat a hallgatókat látom sikeresebbnek, akik jobban átgondolják a döntésüket, és célirányosabban jelentkeznek ahelyett, hogy elküldenék az önéletrajzukat nagyon sok helyre.

Szintén felkapott téma most a visszatérés az irodába. Vannak olyan hallgatóink, akik szinte nem is jártak be órákra, csak online tanultak a járvány ideje alatt. Ők nehezen fogják rávenni magukat arra, hogy másfél órát utazzanak egy munkahelyre. Az nem jó, amikor a menedzserek azt mondják nekik, hogy „be kell járni, és kész, mi is ezt csináltuk fiatalkorunkban”.

Inkább azt kell megmutatni, hogy milyen értékek származnak belőle, az irodában milyen kapcsolatokat tudnak ápolni, milyen plusz tudást tudnak szerezni."

Tamási Gergely és Balogh-Simon Zsófi az IBS-től
fotó: Kaiser Ákos
Tamási Gergely és Balogh-Simon Zsófi az IBS-től fotó: Kaiser Ákos

Arról már volt szó, hogy ezek a készségek a kommunikáció és az együttműködés terén elengedhetetlenek a jó munkavégzéshez, de lehet-e számszerűsíteni a soft skillek értékét? Például kaphat-e magasabb fizetést az a pályakezdő, aki jó ezen a téren, vagy befuthat-e sikeresebb karriert valaki azért, mert kiválóan alkalmazza a soft skilljeit a gyakorlatban?

Balogh-Simon Zsófia: Konkrét számadatokat nehéz előállítani, de alapvetően azok a cégek, ahol magasabb fizetési sávban indulnak a pályakezdők, azoknál mindnél szükséges a puha készségek erős gyakorlása, már a felvételi folyamat során bizonyítani kell a meglétüket. Emellett a gyors előmenetelben is sokat számítanak: aki a csapatban  jó benyomást kelt,  nagyobb értéket tud teremteni az első naptól kezdve, hamarabb kérhet és kap fizetésemelést, valamint kinevezést.

Tamási Gergely: Nem tudom, hogy ezt bármikor fogjuk-e tudni számszerűsíteni, hiszen a fizetést számos más tényező is befolyásolja. Mégis, ha az ember körülnéz a saját környezetében, azt látja, hogy azok könnyebben és gyorsabban jutnak előre a munkahelyen, akik valamiért jól megtalálják a helyüket a csapatban.

Szinte már közhelyes ezt említeni, de a pandémia óriási változást jelentett mindenkinek az életében, és alapjaiban forgatta fel sokaknak az addig megszokott munkarendjét. Most viszont a járvány utáni helyzettel kell szembenéznünk, az irodába való visszatéréssel, vagy éppen a tartós otthoni munkavégzéssel. Ti hogy értékelitek a Covid-hatást a munkaerőpiacon?

Tamási Gergely: Nagyon sokféle munkáltatót és munkáltatói magatartást láttunk, és az is biztos, hogy a munkaerőpiac jelentősen felbolydult, ami abból is látszik, hogy rengeteg nyitott pozíció van. Hatalmas mozgás indult be a pandémia alatt, ami számomra kicsit megfoghatatlan: amikor amúgy is ennyire változó volt a környezet, és napi szinten változott az, hogy kell-e maszk, hány órára kell hazaérnünk, mikor mehetünk bevásárolni stb., sokan még emellett bevállaltak munkahely-változtatásokat is.

A munkavállalók részéről felmerült egy kérdés, amelyre a munkáltatóknak mindenképpen választ kell adniuk: van egyáltalán még értelme bejárni az irodába?"

Azt számos tech vállalat esetében látjuk, hogy a munkavállalók hajlandók akár lemondani a fizetésük egy részéről is, csak azért, hogy home office-ban lehessenek.

Balogh-Simon Zsófia: A munkáltatóknak át kell gondolni, hogyan lehet hatékonyan együttműködni a poszt-pandémiás helyzetben. Meg kell adni a keretrendszert és az eszközöket ahhoz, hogy a hibrid munka is jól működjön. Ezzel mindenki küzd, mi is. Előfordul, hogy a munkavállalók valamilyen problémába ütköznek, és ha nincsenek ott az irodában, nem lehet tudni, hogy baj van, illetve mi a baj, és ez félreértésekhez vezet, ami aztán a munka és munkakapcsolatok rovására megy.

Különösen a pályakezdőkre igaz, hogy nehezen kérnek segítséget, illetve nem attól kérik a segítséget, aki segíteni tudna."

Ha konfliktusok alakulnak egy munkahelyen, azért sokszor mind a két fél felelős, a munkaadó és a munkavállaló is, nem csak a munkavállaló esetleges kompetenciahiánya szülhet problémákat. Milyen vezetői képességekkel kell rendelkeznie egy jó munkáltatónak?

Tamási Gergely: Véleményem szerint az, hogy valaki jó menedzser legyen, szintén egy tanulható és fejleszthető készség. Nemcsak a pályakezdőknek kell abban gondolkodniuk, hogy fejlesszenek adott soft skilleket. Amikor az ember már dolgozik, már rendelkezik megfelelő munkatapasztalattal, és ezáltal kontextusukban tudja átlátni a problémákat, akkor is van lehetőség tanulni. Ilyen például a menedzsmentkészségek fejlesztése akár formális (pl. MBA elvégzése), akár nem formális tanulási keretek között (pl. mentor programban való részvétel). Erről szól végső soron az élethosszig tartó tanulás.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Balogh-Simon Zsófia: Sokszor nem feltétlenül hiányosak a munkáltatónak ezek a készségei, hanem egyszerűen az idő hiányzik, vagy nincs egy megfelelő rendszer. Azoknál a vállalatoknál, ahol van egy másodlagos rendszer, pl. mentorhálózat, akár egy éve ott lévő munkavállaló, aki érti, hogy milyen cipőben van a frissen beállt munkavállaló, el tudja mondani, hogy mire figyeljen, ad neki egy kis kapcsolati háló segítséget, ott kevesebb múlik azon, hogy az a főnök éppen milyen személyiségű vagy milyen készségekkel rendelkezik.

Összességében a kommunikáció és a gyakori beszélgetések minden helyzetben segítenek, erre pedig időt kell szánni."

A soft skillek hiányossága komoly nehézséget jelenthet a munkahelyi beilleszkedésben, a másokkal való együttműködésben, ami nem csak munkavállalónak jelenthet nehézséget, hanem a munkaadónak is. Nyilván egy főnöknek érdeke, hogy a beosztottja jól tudja végezni a munkáját, de mit tehet akkor, hogyha azt veszi észre, valakinél pont a soft skillek hiánya miatt nem megy minden úgy, ahogy kéne?

Balogh-Simon Zsófia: Nagyon fontos, hogy elmagyarázza a munkavállalónak, mi a probléma, és kontextusba helyezze: milyen hátrányai vannak így, és milyen előnyei lehetnek, ha önfejlesztésbe kezd. Sokszor csak annyit mondanak a kollégáknak, hogy ez így rossz, és ne ilyen legyen. Ha megérti az egyén, hogy miben lesz neki jobb, ha ezt fejleszti, akkor belső motivációt kap, hogy saját maga is dolgozzon rajta.

Tamási Gergely: Az már egy nagyon fontos felismerés egy munkáltató részéről, hogy egy nem megfelelő teljesítmény mögött egy adott soft skill hiánya áll. Attól tartok, hogy sokszor nem jutnak el idáig, és egyszerűen „alkalmatlanként” leírják a munkavállalót.

Tamási Gergely, az IBS minőségbiztosítási és fejlesztési központjának vezetője
fotó: Kaiser Ákos
Tamási Gergely, az IBS minőségbiztosítási és fejlesztési központjának vezetője fotó: Kaiser Ákos

Ti sokat foglalkoztok a soft skillekkel, de ez azért még nem bevett gyakorlat mindenhol itthon. Szoktak a munkavállalók képzéseket tartani direkt ebben a témában, illetve milyen lehetőségei vannak a soft skillek fejlesztésére azoknak, akik már dolgoznak?

Balogh-Simon Zsófia: Igen, az UpSkill programunk erre irányul. A munkahelyi egynapos tréningek egy lépést tesznek előre, de mindig elmondom, hogy veszélyes azt gondolni, hogy egy készséget egy nap alatt ki lehet fejleszteni, mi is egy évet szánunk rá.  A tréning anyag a tudásnak max. 10 százaléka, nem lesz belőle semmi, ha nem gyakorolják onnantól tudatosan, kontrolláltan.

Tamási Gergely: Igazából minden tanulási folyamatnak ez az alapja. Nem lehet ráerőltetni senkire, hogy bármit megtanuljon. Lehet motiválni az embereket különböző eszközökkel, de a tanulás alapja az, hogy egy olyan állapotba kerülünk, hogy hajlandók vagyunk befogadni azokat a hatásokat, amik minket érnek. Ebben pedig nagyon sokat segít a munkáltató visszajelzése és támogatása.

Milyen tanácsokat adnátok azoknak, akik nem érzik jól magukat a munkahelyükön, és úgy gondolják, hogy pont a saját, esetleg a kollégáik soft skilljeinek a hiánya miatt van ez így? Ti milyen lehetőségeket láttok az önfejlesztésre? Mennyire lehet ez megoldás arra, hogy valaki élvezze a munkáját?

Balogh-Simon Zsófia: Ez egy értékes felismerés, ha valaki erre rájön. Merjen segítséget kérni. Nagyon gyakori, különösen pályakezdőknél, hogy nem merik elmondani, hogy mit nem tudnak. Kell tudni segítséget kérni, mert a menedzser örülni fog neki, hogy megtörtént az önreflexió, és a munkavállaló is nagyobb értéket fog teremteni azzal, ha jobban dolgozik. Munkán kívüli önfejlesztésre is sok a lehetőség: kreatív hobbik, önfejlesztő csoportok sokszor gyorsabb és áthatóbb sikereket érnek el, mint bármilyen tréning.

A segítségkéréshez szükséges a kölcsönös bizalom és a megfelelő kommunikáció a munkáltató és a munkavállaló között. Szerintetek sorolhatjuk ezt is a soft skillekhez?

Tamási Gergely: A bizalmon alapuló nyílt kommunikáció egy rendkívül fontos interperszonális készség.

Ha az ember nyíltan képes kommunikálni arról, hogy milyen problémái vannak, akkor ez egy egészséges légkörű munkahelyen nemhogy a hátrányára, hanem kifejezetten az előnyére válik."

Balogh-Simon Zsófia: Sokan azért nem kérnek segítséget, mert félnek attól, hogy a helyzet átcsap egy mikromenedzsmentbe, ezért kell együtt megbeszélni a folyamatot, célokat. Ha kiépült  a fejlesztendő készség, el lehet engedni a munkavállaló kezét, és az új készségekkel már egyedül mehet tovább. Bizalom kell hozzá és idő.

fotó: Kaiser Ákos
fotó: Kaiser Ákos

Ha félretesszük a soft skilleket, szerintetek mi a kulcsa annak, hogy valaki jól boldoguljon a munka világában, nem csak a karrier tekintetében, hanem az önmegvalósítás szempontjából is? Mi az a tanács, amit szerintetek mindenkinek, főleg a pályakezdőknek meg kellene fogadnia?

Balogh-Simon Zsófia: Visszatérnék az önreflexióhoz. Építse be magának mindenki azt a szokást, hogy időnként megáll és átgondolja, hogy ő maga mit szeretne. Mivel szeretné tölteni a napjait, milyen célhoz szeretne hozzájárulni, milyen jellegű tevékenységek, kulturális elemek, értékek azok, melyeket ő a magáénak vall. Ha ezzel tisztában van valaki, sokkal könnyebb a keresés és a segítségkérés is. A cégek is nagyon sok támogatást tudnak adni, sok lehetőség van munkatársakkal beszélgetni. Ha tudja a pályakezdő, hogy őt mi érdekli, mi fogná meg, akkor ki tudja aknázni az interneten fellelhető sok tartalmat, lehetőséget.

Tamási Gergely: Nagyon hasonló tanácsot adnék: „ismerd meg önmagad.” Nekem a 0. lépés az, hogy merjen visszajelzést kérni a pályakezdő saját magára vonatkozóan. Nagyon sokszor él bennünk egy énkép, miközben a körülöttünk lévő emberek nagyon másképp látnak minket. Kérjünk visszajelzést a lehető legtöbb forrásból; olyanoktól is, akik nem annyira kedvelnek minket. Ezek nagyon fontosak lehetnek egy célállítás során. Ismernünk kell a kiindulópontot és a végcélt ahhoz, hogy felmérjük: mi az az út, amit ehhez végig kell járnunk.

Címlapkép: Kaiser Ákos

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
hrdoktor  |  2022.07.04 06:03
Itt a nyár, sokan terveznek hosszabb-rövidebb utazást, pihenést, amely néhány dolgot szem előtt tart...
vezetoi-coaching  |  2022.06.30 10:32
  2x2=5. Meghülyültem? Lehet… lehet, hogy én vagyok az egyetlen (egyik…), aki szembe halad az aut...
perfekt  |  2022.06.30 09:56
A 310/2021 (VI.7.) Kormányrendelet alapján az alkalmazottak nélküli önfoglalkoztatók egy egyszeri 21...
legacykft  |  2022.06.24 17:47
Legutóbbi blogbejegyzésem végén megfogalmazódott bennem az a remény, hogy mivel a legtöbb időt önmag...
hrbonbon  |  2022.06.24 10:21
          Simonyi Judit ügyvezető igazgató beszámolója Az AIMS INTERNATIONAL 2022. június 14-1...
Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 4. hétfő
Ulrik
27. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?