A Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló 1992. évi XXII. törvény 175. paragrafusának két bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat 2009. december 31-i hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab).
Az érintett szabály alapján a legfeljebb 10 főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért (szemben a munkáltató objektív kárfelelősségével) csupán vétkessége esetén felel.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - nem vitatva, hogy a foglalkoztatotti létszám bizonyos szempontból mutatja a munkáltató gazdasági erejét - önmagában ennek alapján a munkáltató gazdasági helyzete, teljesítőképessége, pénzügyi helyzete nem ítélhető meg; ugyanígy nem függ a munkáltató cégformájától fizető- vagy teljesítőképessége.
A határozat indokolása szerint a magánmunkáltató fogalma ("maszek") alighanem a szocialista jogból maradt fenn, ahol a magánmunkáltató alkalmazotti létszáma korlátozva volt. A bírók szerint nincs ésszerű alkotmányos indoka a munkáltatók közötti különbségtételnek. A testület határozata szerint a megsemmisítés év végi időpontja megfelelő időt biztosít a munkáltatók számára a megváltozott jogi helyzethez való alkalmazkodásra.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







