2009-évi adótörvény-változások: egyszerűsítések és szigorítások

Pénzcentrum
2008. december 2. 16:15

A 2009-es adó- és számviteli törvény-változások számos ponton egyszerűsítik a vállalkozásokra és magánszemélyekre vonatkozó előírásokat. Az egyszerűsítéssel együtt ugyanakkor szigorítás is jár, amelynek egyik legfőbb célja a feketegazdaság visszaszorítása. Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi adó- és számviteli törvényváltozások részleteit a Deloitte szakértői ismertették.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Társasági adó és szolidaritási adó (különadó)

Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: A zárószavazáson elfogadott törvény egy lényeges változást tartalmaz a korábban hatályban levő társasági adó és szolidaritási adó szabályokhoz képest. A változás az ellenőrzött külföldi társaságoknak minősülő leányvállalatoktól - kivéve az Andorra, Monaco és Liechtenstein országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat - kapott osztalék címén adóamnesztiát nyújt a 2009-ben elszámolt bevételekhez kapcsolódóan. A 2009-es társasági és szolidaritási adóalapból az ellenőrzött külföldi leányvállalattól kapott osztalékbevétel háromnegyede levonható, amennyiben a vállalkozás e bevétel felét legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírokba fekteti, és az ilyen jellegű és összegű befektetéseit, az eredeti befektetés időpontjától számítva, legalább két évig tartja. Az állampapírok között ez idő alatt váltani is lehet, de az ellenérték legfeljebb 15 napig tartható bankszámlán, vagy értékpapírszámlán. További feltétel, hogy az ellenőrzött, külföldi társulásnak minősülő leányvállalat az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30-ig pénzügyileg is realizálja.

Veszprémi István hozzátette: A társasági adóban az említett, ellenőrzött külföldi leányvállalatok jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, jogutód nélküli megszűnése kapcsán 2009-ben elszámolt bevétel háromnegyede szintén mentesíthető az adózás alól. Természetesen csak amennyiben ez a bevétel megfelel az osztalék kapcsán leírt feltételeknek.
Az adóamnesztia értelmében a jövedelem alapjául szolgáló ügyletekkel kapcsolatosan utólagos adómegállapítás nem tehető, és büntetőjogi felelősség sem állapítható meg, ha a vállalkozás a fenti kedvezményeket úgy veszi igénybe, hogy minden előírt feltételnek megfelel - emelte ki a Deloitte szakértője.

Az adózás rendjéről szóló törvény

Veszprémi István elmondta: Az adózás rendjét érintő változások egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása - az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával. A törvényben fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítások is. A törvény alapján a munkáltatói adó-megállapítást a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig kérheti - szemben a jelenlegi február 15-ei határidővel. A szeptemberi törvénytervezettel ellentétben a munkáltató mégsem köteles ezt elvállalni, amennyiben azonban megtagadja, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás lehetőségéről.

Veszprémi István elmondta: A megszűnő adóhatósági adómegállapítás helyett a törvényváltozás egyszerűsített bevallás néven új jogintézményt vezet be. Ez alapján azon adózóknak, akiknek kizárólag kifizetőtől, vagyis munkáltatótól származó jövedelmük van, lehetősége nyílik arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallásukat az adóhatóság állítsa össze. Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallás lehetőségével kíván élni, ezt az adóévet követő év február 15-ig kell bejelentenie az adóhatósághoz. Az adóhatóság az általa összeállított bevallásról április 30-ig értesíti az adózót, akinek ezt követően a bevallást vissza kell küldenie. Amennyiben az adózó nem ért egyet az abban foglaltakkal, a visszaküldés előtt lehetősége van az adóhatóság által küldött adatok javítására.

A Deloitte szakértője kiemelte: A törvény alapján az adózó arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, "nullás" járulék-bevallás benyújtása helyett elektronikus űrlapon nyilatkozik erről a körülményről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, ami azt jelenti, hogy például valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A módosítások életbe lépését követően az éves bevallások határideje az adóévet követő február 15-ről február 25-re változik. A törvény alapján a kifizető és a munkáltató kifizetéskor bizonylatot köteles kiállítani. Ennek a levont adón túl a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeget, a kifizetőt, munkáltatót terhelő tb-járulékot, valamint a levont járulékot is tartalmaznia kell.

Veszprémi István a nettó adótartozás fogalmának kiterjesztése kapcsán elmondta: az adóigazolások kiadásakor az adózó adószámlájának egyenlegét úgy kell megállapítani, hogy a tartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. Ezen értelmezés alkalmazását a törvény kiterjeszti az adóigazolás kiállítása iránti eljárásra is, tehát nemleges (nullás) igazolás akkor is kiadható, ha bizonyos adónemekben tartozás áll fenn, azonban az adószámlák összesített egyenlege nem mutat tartozást.

A törvény alapján azokban az esetekben, amikor az Adózás rendjéről szóló törvény kizárja az adóbírság mérséklésének a lehetőségét - amikor például az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze - az adóbírság kiszabható maximális mértéke az adóhiány 50 százalékáról az adóhiány 75 százalékára emelkedne.

A törvény alapján a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is bírságolható. A foglalkoztatás bejelentésének elmulasztásáért a foglalkoztató vezetője ugyancsak bírságolható. A törvény értelmében 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthatók azon bankszámlanyitásra kötelezett adózók, melyek egymás közötti ügyleteik ellenértékét 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával teljesítik.

A jövőben az adóhatóság akkor is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha ismételten kényszerül elrendelni 60 napos üzletbezárást - tevékenység-felfüggesztést - az adózónál, vagy ha az adózó bevallási, adó(előleg) fizetési kötelezettségének huzamosabb ideig, vagyis az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.

Személyi jövedelemadó, különadó, cégautó-adó

Veszprémi István elmondta: Az összevont adóalapot terhelő adókötelezettséget csökkentő adókedvezmények fennmaradnak, azonban az összegszerű egyedi korlátozások megszűnnek. Adókedvezmény érvényesíthető a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is. A szabályozás célja az adókedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése. A kamat módosított definíciója szerint nem szükséges a kamatfeltételeket nyilvánosan meghirdetni, azonban kamatnak a jóváírt és/vagy tőkésített összegből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész minősülhet. Egyszerűsödnek továbbá a nem kifizetőtől származó kamat adójának megfizetésére vonatkozó előírások is, mivel a negyedévente teljesítendő adókötelezettséget éves adófizetési kötelezettség váltja fel.

A 35 százalékos osztalékadó megszűnik, a módosítás az osztalék adóztatására - feltéve, hogy az osztalékra nem az egyéb jövedelemre irányadó szabályok alkalmazandók - 10 vagy 25 százalékos adómértéket ír elő - emelte ki Veszprémi.

A Deloitte szakértője hozzátette: A társasági adónál megjelent adóamnesztia a magánszemélyek által alacsony adókulcsú államban székhellyel bíró jogi személy, illetve szervezet által, vagy annak megbízása alapján fizetett osztalék esetében is irányadó. A feltételek szerint a 2009. évi személyi jövedelemadó-kötelezettség megállapításakor az osztalékadó mértéke 10 százalék, ha a magánszemély a jövedelem 50 százalékának megfelelő összeget a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. június 30. napjáig a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba - vagyis állampapírba - fekteti. A magánszemélynél ilyen módon keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.

Veszprémi István kiemelte: A Személyi jövedelemadó-törvény keretében jelenleg szabályozott cégautó-adó átalakul. Az új adó vagyoni típusú adó, amelyet a gépjárműadóról szóló törvény szabályoz. Cégautó-adó cég tulajdonában levő személygépkocsira tekintettel merülhet fel, magánszemély tulajdonos esetén pedig olyan személygépkocsi vonatkozásában - a törvényben jelölt kivételekre is figyelemmel - amely után költséget számoltak el. Az adó alanya a tulajdonos, lízingbevevő vagy használó. Az adót negyedévente kell megállapítani és megfizetni, havi mértéke pedig a hengerűrtartalomtól függően 7000 Ft, vagy 15000 Ft - amiből a gépjárműadó levonható.

Megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása is, azonban egyedi éves korlát vonatkozik az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségére - a minimálbér két és félszerese - és a művelődési intézményi szolgáltatásra (a minimálbér értéke).

A különadóra vonatkozó szabályok érdemben nem módosulnak, azonban a különadó-alap azon része után, amelyből a kifizető nem vont előleget, csak a bevallással egyidejűleg kell adót fizetni - tette hozzá.

Járulék

Veszprémi István elmondta: A törvénymódosítás értelmében kiegészülnek a munkáltató (kifizető) magánszeméllyel történő elszámolására vonatkozó szabályok, mivel a munkáltató (kifizető) által nem a jogszabályok szerint levont adó, adóelőleg mellett, a nem megfelelő mértékben levont egyéni járulékok elszámolására vonatkozó részletes eljárási rendet is tartalmaz a szabályozás.

Az általános forgalmi adó

Csátaljay Zsuzsa, a Deloitte Zrt. Adótanácsadási üzletágának áfaszakértője kiemelte: A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet a teljesítés hiánya ellenére történő számlakibocsátás is. A korábbi szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a számlán termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy, illetve szervezet kétséget kizáróan bizonyítsa, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy történt ugyan, de azt más teljesítette. Az új törvény a mentesülés további feltételeként írja elő, hogy a számlán termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy gondoskodjon a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, valamint erről értesítse a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, vagy szervezetet.

A Deloitte szakértője közölte: A törvény módosítja a számla kiállításának határidejére vonatkozó szabályozást is. A módosítás a számlakiállításra nyitva álló határidőt továbbra is a teljesítéshez, illetve az előleg kézhezvételének napjához köti, a számlakiállításhoz rendelkezésre álló 15 napos határidő helyett azonban a módosítás szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított "ésszerű időn belül" köteles gondoskodni a számla kiállításáról.

Csátaljay Zsuzsa elmondta: Az "ésszerű időt" a törvény az ügylet típusától függően definiálja. A módosítás szerint az ellenérték készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén a számlát a fizetés időpontjában haladéktalanul ki kell bocsátani. Azokban az esetekben, amikor a fizetés átutalással történik, és a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, továbbra is megmarad a 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettség. A törvény külön határozza meg a gyűjtőszámla, illetve a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítására vonatkozó határidőt.
E
nnek megfelelően gyűjtőszámla esetén a számlakiállításra nyitva álló 15 napos határidő a kibocsátó adómegállapítási időszakának utolsó napjától, míg számlával egy tekintet alá eső okirat esetén a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől számítandó. A korábbi áfa-törvény rendelkezéseihez képest enyhítést jelent, hogy az elfogadott módosítás az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az "ésszerű idő" tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében várhatóan lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás.

A Deloitte szakértője hozzátette: A törvény kötelezővé teszi a számla kiállítását a 900.000 Ft adóval növelt ellenértéket meghaladó termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, még abban az esetben is, ha a magánszemély vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti és a számla kibocsátását nem kéri.
Csátaljay Zsuzsa kiemelte: A törvény szigorúbb értékhatárokat határoz meg az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély megszerzésére. Az eddigi 10, illetve 20 milliárd forintos minimumértékeket a törvény 12,5, illetve 25 milliárd forintra emeli.

Helyi iparűzési adó

Veszprémi István elmondta: A törvénymódosítás teljes egészében mentesíti az adó alól a külföldi telephelyen folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételt, ha a vállalkozó külföldön, vállalkozási tevékenysége után fizet valamilyen vállalkozási tevékenységet terhelő önkormányzati adót. A jövőben rendszeressé válhat az állami adóhatóság adatátadása, illetve az önkormányzati adóhatóságok adatátadása az adózó székhely szerinti állami adóhatóság számára, ha a megállapítás bevétel-eltitkolással, vagy jogosulatlan költség-elszámolással függ össze.

Módosul a közvetített szolgáltatás törvényi definíciója is. A helyi iparűzési adó alapja a jövőben csökkenthető azon szolgáltatások ellenértékével is, melyet az adóalany az általa értékesített "új lakás" előállításához, vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe - tette hozzá Veszprémi.

Az Illetéktörvény változásai

Veszprémi István elmondta: A törvény hatályba lépésétől fogva mentes az öröklési illeték alól a gyermek, házastárs, szülő, eltartott szülő nélküli unoka öröklése esetén a megszerzett örökrész -lakás - tiszta értékéből 20 millió forint. Ha a lakás miatti illetékalap a 20 millió forintot nem éri el, akkor a különbözet az egyéb öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesítésére fordítható. Ugyancsak mentes bármely EGT tagállam állampapírjának öröklés útján történő megszerzése.

A Deloitte szakértője közölte: Az ingatlan a forgalmi érték 50 százalékánál alacsonyabb vételár mellett történő "visszterhes megszerzése esetén" a forgalmi érték 50 százaléka, és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell ezentúl megfizetni.

Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményt a vállalkozó a nettó árbevétel megoszlásáról, illetve a két éven belül történő továbbértékesítésről szóló nyilatkozata alapján veheti igénybe, és az adóhatóság a vállalkozó bejelentése alapján, illetve adóellenőrzés keretében ellenőrzi a feltételek teljesülését. - tette hozzá Veszprémi.

Számviteli törvény

Binder Szilvia, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója elmondta: A számviteli törvény jövő évi változásainak célja az egyszerűsítés, és a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. A változások egyik leglényegesebb eleme, hogy egyszerűsödik a devizában történő könyvvezetés. Enyhülnek ugyanis azok a feltételek, amelyek a beszámoló forinttól eltérő devizanemben történő összeállítását teszik lehetővé.

A Deloitte szakértője kiemelte: Ezt a megoldást azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes értéke - az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön - legalább 50 százalékban az adott, forinttól eltérő devizanemben merül fel. Ez a feltételként előírt arány ma még 75 százalék, de a módosítás 2010. január 1-i hatállyal további csökkentést irányoz elő. Ekkortól már a 25 százalékos "idegen-deviza" arány megléte is elegendő lenne ahhoz, hogy a vállalatok ezt a megoldást választhassák.

A törvény további egyszerűsítése, hogy amennyiben a feltételeknek megfelelő vállalkozás funkcionális pénzneme az eurótól eltérő deviza, a vállalkozás dönthet úgy, hogy az adott deviza helyett euróban készíti el beszámolóját. Ebben az esetben viszont a vállalkozásnak a létesítő okiratában funkcionális pénznemeként rögzítenie kell az eurót.

A Deloitte szakértője hozzátette: Kibővül az összevont (konszolidált) beszámoló és üzleti jelentés készítése alól mentesíthető anyavállalatok köre. Ezek elkészítése alól jövőre azon anyavállalat is mentesül, amely magát és leányvállalatait is bevonja egy harmadik országbeli, fölérendelt anyavállalat - hazai vagy Európai Uniós jogszabályok szerint összeállított és nyilvánosságra hozott, összevont (konszolidált) beszámolójába. Ez azt jelenti, hogy olyan vállalkozások is mentesülhetnek a jövőben a beszámolási kötelezettségeik alól, amelyek fölérendelt anyavállalatának nem az Európai Gazdasági Térségben van a székhelye, de egyébként mindenben megfelelnek a számviteli törvény vonatkozó rendelkezéseinek.

Binder Szilvia kiemelte: A részvénytársaságnak, vagy európai részvénytársaságnak nem minősülő egyéb vállalkozások a mainál szélesebb körben mentesülnek az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól. Ez a lehetőség - az összes leírt feltétel teljesülése mellett is - csak akkor nyílik meg előttük, ha az összesen legalább 20 százalékos részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok köre nem kéri az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítását. Ez lényeges változást jelent, hiszen a jelenleg hatályos törvény értelmében most még az összesen legalább 10 százalékot birtokló kisebbségi tulajdonosi közösség is kérheti az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítését. A módosított rendelkezések már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazhatóak - tette hozzá.

Binder Szilvia elmondta: A fejlesztési célú támogatásokra vonatkozó lényegi változás az, hogy az ezek kapcsán elszámolt halasztott bevételt a támogatás visszafizetése esetében is meg kell szüntetni ezentúl. A visszafizetett fejlesztési célú támogatást pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Ez a rendelkezés már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazható.

A Deloitte szakértője közölte: Jelenleg a vállalkozásoknak a számviteli politikájuk keretében elkészítendő pénzkezelési szabályzatban meg kell határozniuk a napi záró készpénzállomány maximális összegét. A törvényváltozások oly módon korlátozzák a készpénzes tranzakciókat, hogy ez a maximális érték a jövőben nem haladhatja meg az 500 ezer forintot, vagy az előző évi, éves szintre számított összes bevétel 1,2 százalékát - vagyis a kettő közül a magasabb összeget. A napi készpénzállomány értékét a módosítás egyébként az adott hónap naptári napjainak záró készpénz-állományát figyelembe véve, azok naptári hónapra számított napi átlagában állapítja meg - erre vonatkozik tehát az 500 ezer forintos határ. A jogelőd nélkül alapított vállalkozások esetében viszont a maximális napi átlag az alapítás üzleti évében és az azt követő üzleti évben nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot. Az éves záró állomány maximális értékét pedig, amíg az előző évi összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, a megelőző üzleti év összes bevétele alapján kell meghatározni - hangsúlyozta.

Binder Szilvia kiemelte: Az elfogadott módosítások kibővítik a számviteli törvényben felsorolt "egyéb bevétel" és "egyéb ráfordítás" jogcímeket. Ezek között - jellegüknek megfelelően - külön nevesítik a kerekítési különbözeteket, például az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt keletkező különbözetet. Ez a rendelkezés alkalmazható már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is.

A szakértő hozzátette: Új, az egyéb bevételek összegét csökkentő tételek is bekerültek a törvénybe. Ilyen például az értékesített és a szerződési feltételek teljesítésének meghiúsulása miatt később visszavett, ám a két időpont között használt tárgyi eszközök, vagy immateriális javak visszavételkori piaci értéke. A csökkentő tétel azonban legfeljebb az eredeti eladási ár, vagy - a teljesítés későbbi meghiúsulása esetén az eredeti ellenértéknek részben, vagy egészben visszatérített értéke lehet.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
perfekt  |  2022.01.17 12:31
  Az Országgyűlés a 2021. június 8-i ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
vezetoi-coaching  |  2022.01.16 20:11
“Hogy sikered legyen az üzletben, tegyél róla, hogy a többiek úgy lássák a dolgokat, ahogy Te látod....
laskainelli  |  2022.01.15 18:39
A párban érkező klienseim egy része azzal a “panasszal” érkezik, hogy a kapcsolatukban hónapok óta n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 19. szerda
Sára, Márió
3. hét
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?