MNB vs. piaci elemzők: ki a jobb? - regionális kitekintés

Pénzcentrum
2005. március 3. 11:00

Az elmúlt hónapok jellemzően meglepetésszerűen jó inflációs adatokat hoztak. A dezinflációs folyamat felerősödése a kötvénypiacon is erős rally-t eredményezett. A következő hónapokban feltehetően folytatódik a dezinfláció, de az év végére a folyamatok átmenetileg megakadhatnak. Jelen elemzésünkben a piaci és az MNB inflációs prognózisait hasonlítottuk össze azok pontossága illetve változékonysága szempontjából. Vizsgálatunk időhorizontja a 2002-2004 időszak. Eredményeink szerint az MNB prognózisai összességében 2002 decemberére kisebb abszolút hibával jelezték előre a tényadatot, 2003 decemberére a piac volt pontosabb, 2004 decemberére lényegesebb különbség nem adódik. Összességében megállapítható azonban, hogy az MNB prognózisai nagyobb szórást mutatnak mint a piaci elemzők előrejelzéseinek középértékei. Ez alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az elmúlt időszakban a piaci elemzők összességében pontosabb és "megbízhatóbb" előrejelzéseket adtak. Vizsgálatunkat kiterjesztettük a környező országok tapasztalataira is. Úgy tűnik, hogy a régióban hibái ellenére is a Magyar Nemzeti Bank működik az inflációs célkövetés rendszerének szempontjából leginkább transzparensen és adja a legjobb előrejelzéseket más jegybankokhoz képest. A regionális értékelésben az ING Bank helyi elemzőinek ismereteire is támaszkodtunk. Elemzésünk elkészítéséhez aktív segítséget nyújtott Barcza György, az ING Bank szakértője.

Elemzésünk előtt néhány fontosabb módszertani kérdésre felhívnánk a figyelmet. Az MNB szabály alapú feltételes előrejelzéseket publikál, ami azt jelenti, hogy konstans feltételezéssel él az árfolyamokra az előrejelzési horizonton, illetve az olajár esetében is korábban konstans, majd a határidős árfolyamokból származó pályát használ. A piaci elemzők esetében ennél nagyobb a szabadság (de természetesen ezzel a hibaelkövetés lehetősége nem csökken feltétlenül). Az említett okok miatt a becslések tehát csak korlátozott mértékben vethetők össze.

Az alábbiakban az a táblázat látható, mely az MNB által publikált inflációs jelentésekből származó prognózisokat tartalmazza. Az egyes jelentésekből összegyűjtöttük, hogy adott év decemberére milyen becslésekkel éltek az MNB szakértői.


A következő táblázatban a Reuters felmérésekből szedtük ki a piaci elemzők előrejelzéseit. Azokat a pollokat vettük be a mintába, melyek az inflációs jelentések publikálásával egy időpontba estek. A prognózisoknál a középértéket mint mediánt értelmeztük (a vizsgálatot a két szélső véleményt nélkülöző átlagra is elvégeztük, az eredmények érdemi különbséget nem mutattak).


Az alábbi két tábla az abszolút hibákat mutatja a becslések és a tényadatok között.



Látható, hogy 2002 decemberére az MNB átlagos abszolút hibája volt kisebb, míg 2003 decemberére a piaci elemzők adtak pontosabb prognózis. 2004-re kicsivel a piac nyert, ami elsősorban az MNB 2004 februári "félrelövés"-ének eredménye volt. Az átlagos abszolút hiba mint egyfajta pontossági mérőszám értelmezhető.

Az alábbi táblázat a hibák szórását mutatja, amely arra világít rá, hogy a prognózisok milyen mértékben voltak változékonyak a későbbi tényérték körül. Ez a mérőszám a "megbízhatóság"-ot fejezi ki. Megállapítható, hogy 2003 decemberére és 2004 decemberére vonatkozóan is az MNB valamivel változékonyabb becsléseket adott mint a piac. A különbség elsősorban 2003-ra számottevő, 2004-re nem igazán jelentős.

A Cseh Nemzeti Bank a legrégebben, már 1998 óta készít inflációs jelentést. Az eddigi tapasztalatok alapján átlagosan 0.8 %-ponttal lövik el a rövid távú és 2.2 %-ponttal a hosszabb távú előrejelzést. A 2002-es meglepetésszerű infláció csökkenés igencsak szétzilálta az éppen csak alakuló inflációs előrejelzési rendszert. Miután 2002 októberében 0.4-et tévedve 1%-ra jósolták a két hónappal későbbi árindexet, az inflációs jelentés következő januárban mindössze egy darab távoli cél (2004. június 2.5%) jóslásával próbálkozott. Az önbizalom vesztés azonban nem tartott sokáig és szépen lassan visszatért a korábbi rend.

A cseh előrejelzési rendszer másik sarkalatos pontja a céltáv kijelölése volt. A rendszer indulásakor az adott év és a következő év decemberére adott a jegybank előrejelzést. 2001 októberében a decemberi előrejelzéseket kiegészítették egy 4-6 negyedévre előre történő becsléssel. Ezután jellemző volt, hogy nem kifejezetten decemberre, hanem 4-6 negyedévre előre adtak prognózist a szakértők. Emiatt azonban nehézzé vált az egymást követő jelentések előrejelzéseinek összehasonlítása. A "régi rendszer"-re (decemberi becslések) való visszatérés 2004-ben következett be. A legutolsó két jelentés már ismét az eredeti decemberi indexekre prognosztizált.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A Lengyel Nemzeti Bank tavaly augusztusban publikált először nyilvános előrejelzést, nem kis meglepetésre igencsak pesszimistán látva a következő hónapok áremelkedését. A novemberi és februári jelentések - hasonlóan a hazai fejleményekhez - igyekeztek korrigálni a korábbi pesszimizmust és a legfrissebb februári jelentésük már 1.6%-ponttal kisebb, mindössze 2.6%-os inflációt jelez 2005 végére. Mérhető eredmény hiányában nem lehetséges pontosságuk, megbízhatóságuk becslése, az 1.6%-os változtatás már most több, mint amit a hazai monetáris hatóságtól megszokhattunk. Megjegyeznénk továbbá, hogy a lengyel jegybank nálunk egy évvel korábban kezdte el alkalmazni az inflációs célkitűzés (IT) rendszerét, tehát négy évig publikus előrejelzés nélkül operált a jegybank.

A szlovák jegybank lengyel társához hasonlóan nem sietett az IT rendszerének formalitásával bajlódni, inflációs cél és jelentés nélkül működtek egészen tavaly decemberig. Inflációs előrejelzésként az év végén meghirdetett és a következő év közepén felülvizsgált monetáris politikai program szolgált. A tulajdonképpen aktuális évre vonatkozó előrejelzés azonban egész jól üzemelt, az eltérés 2001 óta 1%-ponton belül volt, amely a legjobb rövid távú előrejelzésnek tekinthető a régióban (az MNB háromszor is 1%-nál nagyobb hibát vétett az összehasonlítható 14 hónapos előrejelzési horizonton belül).

Ezt az eredményt azonban nem sikerült átmenteni a hosszabb távú előrejelzésre. Eddig 2003 és 2004 decemberére vonatkozó előrejelzést lehet mérni, az előbbi esetében átlagosan 1.5%-ponttal, utóbbinál már csak 1.1%-ponttal tévedett a jegybank.

Formális inflációs célokkal először tavaly decemberben állt elő a jegybank, a korábbi években csak három évre vonatkozó előrejelzést készített. "Magabiztosság"-ukat sugallja, hogy a cél meghatározása mellett az előrejelzésre már nem futotta, így az első szlovák inflációs jelentés tulajdonképpen pont a lényeget nem tartalmazza. A jelentés természetesen részletesen bemutatja az egyéb (fiskális politika, fizetési mérleg, stb.) makrogazdasági folyamatokat illeszkedve ahhoz a régiós szokáshoz, hogy a jegybankok mindenről véleményt formálnak (a szlovák jelentés csak 13 oldalas, az átlagos 60-100 oldal helyett), csak éppen az infláció alakulását nem sikerül értékelhető módon eltalálniuk.

A cseh, szlovák, lengyel és magyar példák alapján úgy tűnik, a jegybankok is inkább követik az inflációs trendeket, a prognózisok bizonytalansága nem elhanyagolható. A fordulópontok megítélése az eddigi tapasztalatok alapján a jegybankok számára is nehéz, és sokszor sikertelen. A régiós példák is rámutatnak, hogy a magyar jegybank transzparenciája, előrejelzési gyakorlata hibái mellett is kiemelkedő a régióban.

Láng Róbert

HR BLOGGER
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
perfekt  |  2021.05.05 08:17
Durván még egy hónapunk van a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség te...
hrdoktor  |  2021.05.03 06:38
Ha kihagyja a reggelit csökken a teljesítmény, a koncentrálóképesség, nő az esély az elhízásra és kü...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 7. péntek
Gizella
18. hét
EZT OLVASTAD MÁR?