Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?

"Túlzóak és megalapozatlanok az ügy kapcsán tapasztalható várakozások. Bárhogyan is végződik ez a per, az nem jelenti azt, hogy az adós mentesül a neki kifizetett hitelösszeg visszafizetése alól. Ez a jogvita a felvett hitelösszeghez mérten kis összeg elszámolásáról szól. Tévúton jár, aki azt gondolja, hogy bármilyen bírósági döntés mentesíti majd a felvett és felhasznált hitelösszeg visszafizetése alól" - fejtette ki a Portfolio.hu-nak egy banki jogász. Az Európai Bíróság szerinte nem könnyítette meg a Kúria dolgát, de a hitelesek és a bankok sem bonthatnak pezsgőt. A bankok jellemző véleménye szerint az árfolyamrést indokló konverziós szolgáltatások olyan "jellegadó" szolgáltatásai a deviza alapú kölcsönöknek, amelyek nélkül a szerződés fogalmi elemei nem teljesülnek. A konverzió tehát a kölcsön alapján nyújtott szolgáltatásokhoz elválaszthatatlanul és szükségszerűen kapcsolódó szolgáltatás, amit tavaly júliusban a Kúria is megerősített.

Amennyiben vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége (vagyis a Kúria úgy véli majd, hogy nem elsődleges tárgya a szerződésnek), akkor az alapján dönthető majd el a tisztességtelenség kérdése, hogy az ügyfél számára világos és érthető volt-e az árfolyamrés működése. Kásler Árpádéké vélhetően egy olyan eset volt, amelyben az árfolyamrés nem volt világos és érthető, ugyanis a költségek listája a hitelszerződésben nem tartalmazta az árfolyamrést. Hasonló eset lehet az is, amikor az ügyfél képes bizonyítani, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást, ám ez Sahin-Tóth szerint nem jellemző: a devizahitelek során jellemzően feltárták a bankok a kockázatokat. A Kúria végül a Kásler-ügy említett vonatkozásában úgy billentette helyre tavaly júliusi döntésében a szerződés érvényességét, hogy lényegében a szerződéskötéskori állapotot állította helyre. Sahin-Tóth Balázs szerint megvan az esély arra, hogy ismét hasonló döntést hoz a Kúria.

Jogegységi határozattal azonban nem lehet teljesen egy nevezőre hozni a különböző szerződéseket, hiszen bankok között és bankon belül sem ugyanúgy történt az egyes ügyfelek tájékoztatása, márpedig elsősorban ez döntheti el, tisztességes-e a szerződés.

Zalán Gábor ügyvéd szerint nincs nagy meglepetés az Európai Bíróság ítéletében. Két szempontból jobb az ítélet a devizahiteleseknek, mint a bankoknak:
1. Kimondták, hogy az árfolyamkülönbözet nem elemi része a devizahitel-szerződéseknek, és semmi sem kényszerítette a bankok arra, hogy különböző árfolyamon számolják a hiteleket. Hogy az árfolyamrés a szerződés elsődleges tárgya és lényeges része-e, annak eldöntését a Kúriára bízta a bíróság. Zalán arra számít, hogy annak fogja tekinteni a Kúria, ugyanis az árfolyamrés meghatározza a törlesztőrészlet nagyságát.
2. Az Európai Bíróság felhatalmazta a bíróságokat arra, hogy ha tisztességtelen feltétellel találkoznak, akkor azt egy nemzeti jogból vett "tisztességes" rendelkezéssel kiküszöböljék. A magyar jogi logika erre nem nagyon adott lehetőséget eddig. Hogy mi lesz a vitatott pont helyébe lépő tisztességes feltétel, nagy kérdés. Logikusan háromféle megoldás közül választhatnak a bíróságok: 1. a folyósításinak megfelelő árfolyamon kell törleszteni, 2. valamiféle középárfolyamon teszik ezt, 3. azt mondja a Kúria, hogy nem tisztességtelen a mostani feltétel.

Nem valószínű, hogy jogegységi határozatot hoz az árfolyamrés ügyében a Kúria, ugyanis ebben nem születtek egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek - véli Zalán Gábor. Az egyoldalú kamatemelések ügyében viszont számíthatunk ilyenre, nagy kérdés, ennek mi lesz a tartalma.

Úgy véli, nagy valószínűséggel nem mondja ki az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban sem a Kúria, hogy úgy, ahogy vannak, ezek tisztességtelenek. Ha azonban a szerződések objektíve nem tartalmazzák a kamatváltozásokra vonatkozó oklistát, tisztességtelennek nyilváníthatja a Kúria a kamatemelést. Nincs azonban jogi útmutatás arról, miként állítható helyre egy kamatszint tisztességessége. A bank beperlését fontolgató adósok érdeke, hogy bizonyítsák: a tájékoztatás nem volt megfelelő a hitelszerződés megkötésekor. Érdemes azonban mindenkinek megvárnia, milyen döntést hoz a Kúria.

Ami a kormányt illeti: senki nem fog helyette jogot alkotni. Az Európai Bíróság ítélete csak megerősítette, hogy jogalkotás nélkül nem oldható meg a devizahitelesek helyzete. A kormány az Alkotmánybíróság márciusi határozata alapján elvileg ott változtathat a szerződéseken, ahol a bíróságok: ahol az egyik fél jogos érdeke előre nem látott módon egyoldalúan sérült. Ha a Kúria kimondja, az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések ügye ilyen lehet.

Ugyanakkor Nemes Ákos is elismerte, hogy az Európai Bíróság ítélete lehetővé teszi a Kúriának, hogy az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltételt tisztességtelennek nyilvánítása. Ezt azonban megint csak nem generálisan fogja megtenni a Kúria - véli az ügyvéd. Szerinte ehelyett a Kúria felállíthat egy listát arról, mely tájékoztatási követelmények elmaradása esetén számít az árfolyamrés tisztességtelennek. A nyelvtani értelmezhetőség, szövegkörnyezet, az aláírás körülményei, a közjegyző jelenléte mind-mind meghatározó. A felperes, vagyis az ügyfél dolga lesz ezután bizonyítani, hogy valóban nem kapta meg a szükséges tájékoztatást, vagyis az árfolyamrés alkalmazása az ő esetében tisztességtelen.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány nem nyúlhat bele úgy a devizahitel-szerződésekbe, hogy az árfolyamrést egy az egyben eltörölje. Ehelyett - véli Nemes Ákos - a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva a tisztességtelenséget be is bizonyító ügyfelek esetében állíthat majd csak fel egy generális kompenzációs szabályt. Mivel azonban az ügyfél számára e perekkel elérhető haszon kicsi, a pereskedés (azon belül főleg a bizonyítás) költsége viszont nagy, nem számíthatunk tömeges perekre. Nem teljesítés esetén pedig a bankot megilleti a késedelem és adós szerződésszegése miatti kártérítés, ezek együttes összege valószínűleg magasabb mint a devizafelár - fogalmazott Nemes.

Fontos téma lesz ez a Portfolio.hu Hitelezés 2014 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!