Örök dilemma: kiszámoltuk, mit tegyünk váratlan kiadás esetén

Megkeresett minket egy olvasónk nemrég, hogy váratlan kiadása adódott. Volt pár százezer forintja, de rettegett tőle, hogy a kiadással lemeríti a kasszát, ezért hitelfelvételen gondolkodott. Ennek apropóján gondoltuk bemutatjuk, hogy mi ilyenkor a helyes megoldás - ha van egyáltalán.

Válogass a személyi hitelek közt a Pénzcentrum kalkulátorában!

Manapság sajnos nem jellemző Magyarországon, hogy a lakosságnak milliós megtakarításai legyenek, pár százezer forint viszont jellemzően azonban van a családi kasszában. Ez alkalmas arra, hogy rendkívüli kiadásit ebből fedezzék, nagy összegű családi beruházására azonban nem ad lehetőséget. Sokan teszik mégis azt, hogy van ugyan otthon megtakarításuk, mégis inkább hitelt vesznek fel a kiadások fedezésére, hogy otthon kuporgatott pénzüket biztonságban tudják. Jó ez a magatartás?

Kezdjük ott, hogy a személyi hitel nem olcsó. Bár a kamatai nagyot zuhantak az elmúlt években, azért még mindig inkább jellemző a kétszámjegyű THM, mint az egy - főleg kis összeg esetén. Fontos, hogy konkrét példákon nézzük meg, hogy mennyibe kerülnek a személyi hitelek:

A CIB Bank személyi kölcsöne például a versenytársakhoz képest alulárazottnak tűnik, a maga 8,17 százalékos THM-ével 5 év alatt 606 ezer forintot fizetünk vissza a banknak a felvett 500 ezer forintra. Az MKB hitele már 11,37 százalékos THM-mel vihető, a teljes visszafizetendő összeg 648 ezer forint. A Raiffeisen 13,41 százalékkal, a K&H 13,79 százalékkal kínálja a hitelt. Az Erste terméke a maga 16,59 százalékkal picit drágábbnak tűnik kalkulátorunk alapján a többi bank hitelénél.

Nézzünk meg egy konkrét élethelyzetet is. A fenti hitelek THM-ének átlaga 13,11 százalék, ezért ez alapján számolunk a továbbiakban a szemléltetés során. Azt nézzük meg, hogy mennyire jó döntés hitelt felvenni akkor, ha egyébként van megtakarításunk. Az alábbiakból indulunk ki:

• példaalanyunknak, Istóknak 500 ezer forint megtakarítása van készpénzben
• Istóknak hirtelen jött, 500 ezer forintos kiadása akad
• Istóknak nincs egyéb hitele, a jövedelme némileg jobb a magyar átlagnál, nettó 250 ezer forint.

Istóknak gondolkodott azon, hogy az 500 ezer forintját állampapírba fektesse, közben azonban váratlanul kiadása akadt, amely pont ekkora összegű forrást igényelt. Istóknak alapvetően két választása van: vagy megtartja a pénzét, és hitelt vesz fel, vagy feléli a tartalékait, és lenullázza magát. Melyik a helyes döntés?

Megtakarítás hitel mellett

Általánosságban az egy helyes magatartás, ha meglévő hitelünk mellett havi rendszerességű megtakarításba kezdünk. Amikor a megtakarítás lejár, vagy tetemes összeget gyűjtöttünk össze, érdemes lehet azt betörleszteni a hitelbe, hiszen ezzel jelentősen csökkenthetjük a havi törlesztőnket, és ezzel a megtakarítási lehetőségeink is nőnek, és a hitelünktől is korábban szabadulunk. Most azonban nem ez a helyzet áll fenn.

Tegyük fel, hogy Istók rettenetesen fél, hogy nem lesz egy biztonsági tartaléka, ezért inkább vesz fel hitelt a kiadásai fedezésére. Ekkor megmarad az 500 ezer forintja, cserébe viszont havonta fizetnie kell a törlesztőt, ami - ha 13,11 százalékos kamattal veszi fel a hitelt -, akkor havonta 11 404 forint. Istóknak ez nem akkora kiadás, ami nem érné meg, hogy cserébe ott legyen az 500 ezer, ha kell.

Ennek az előnye egyértelműen az, hogy egy adott esetben további kiadások terén nagyobbak a lehetőségeink, gyakorlatilag fel vagyunk vértezve egy nehéz helyzetre. Ráadásul ha emellett még havi megtakarításokat is tudunk képezni, akkor futamidő előtt betörleszthetünk, és akkor havi terheink csökkennek.

Válogass a személyi hitelek közt a Pénzcentrum kalkulátorában!

Azt viszont tudnunk kell, hogy ez a megoldás nem olcsó: 684 280 forintot fogunk fizetni a banknak a fenti feltételek mellett, 184 ezer forinttal többet, mintha megtakarításainkból fedeztük volna a kiadást. Lehet azonban ezt enyhíteni: ha ezt az 500 ezer forintot szuperállampapírba tesszük, akkor 5 év alatt 636 534 forintot kapunk. Így már csak kb. 50 ezer forinttal rosszabb ez a megoldás annál, mintha megtakarításainkból álltuk volna a kiadást. Ne feledjük, az állampapír egy likvid megtakarítási forma: bármikor feltörhetjük azt (MÁP+ esetén ilyenkor 0,25 százalékos "büntetéssel" kell számolnunk, ha nem kamatfordulókor törjük fel).

Ehhez képest tisztább megoldás az, amikor a megtakarításunkat egy az egyben a felmerülő kiadás megtérítésre fordítjuk. Ennek az egyenlege egészen pontosan 0, mert nem fizetünk kamatot, de kamatnyereséget sem érünk el a befektetésen. Ennek a helyzetnek azonban az a nagy hátránya, hogy védtelenné válunk egy újabb kiadás ellen, amit már mindenképp hitelből kell fedeznünk.

Általánosan jó megoldás nincs, azt mindenkinek egyénileg kell meghoznia. Ha csak pénzügyi szempontból nézzük, akkor a kiadást érdemes inkább a megtakarításból fedezni, mint felelőtlenül eladósodni (különösen így van ez alacsony jövedelemnél), de ha mindenképp szoronganánk amiatt, mert nincs megtakarításunk, akkor nem ördögtől való a hitelfelvétel. Egyvalamit azonban ne felejtsünk el: ha a megtakarítást költjük el, akkor nettó vagyoni helyzetünk 0, ha azonban hitelből fizetjük, akkor ugyanez már negatív.