Fontos dolog derült ki a lakáshitelekről: ezt a kiskaput alig ismerik

A magyarok tömegével veszik fel a személyi hiteleket, és bár ezeknek zöme jól teljesít, azért a KHR-rendszerben szereplő másfél millió tartozás azt jelenti, hogy kb. minden hatodik magyarra jut egy rosszul teljesítő hitel (ez a teljes hitelállomány, ebben benne vannak a lakáshitelek is). Előző cikkünkben bemutattuk, hogy bedőlt hitel esetén milyen lépések követik egymást, röviden ezt a következőképp foglalhatjuk össze:

• Ha nem tudjuk fizetni a törlesztőt, akkor kezdődik a folyamat
  
• A bank ezzel kapcsolatban intézkedik - bevon követeléskezelőt, vagy elindítja a jog eljárást
• Megjelenik a követeléskezelő, aki vagy megvásárolta a követelést, vagy a bank megbízottjaként jár el
• A követeléskezelő megegyezik az ügyféllel, és eszerint indul a törlesztés (ami akár kedvezményes is lehet)
• Ha nincs megegyezés, vagy az ügyfél nem tud törleszteni, közjegyző elé kerül a dolog
  
• Ha a fizetési meghagyás ellenére nem törleszt az ügyfél, megindul a végrehajtás

Azt is elmagyaráztuk múltkori cikkünkben, hogy mi a különbség követeléskezelés és végrehajtás között, és kitértünk rá, hogy az ügyfél megfelelő hozzáállásával jelentősen javíthat a helyzetén és kilátásain, az elzárkózással pedig egyáltalán nem juthat eredményre. Bemutattuk, amit már korábban is megírtunk, hogy személyi hitel bedőlése esetén ugyanúgy elárverezésre kerülhet az ingatlan, mintha jelzáloghitel lenne rajta.

Biztonságos lakáshitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Most arra fókuszálunk, hogy mégis mi a különbség ebben az esetben lakáshitel és személyi hitel között, és ha a hitel bedől, a jelzáloggal terhelt lakás tulajdonosának milyen lehetőségei vannak. A folyamat pontos megismertetése végett a cikkhez segítségül hívtuk a legnagyobb hazai követeléskezelőt, az Intrumot. Azt ismét kiemelnénk, hogy a követeléskezelés egyáltalán nem azonos a végrehajtással, a két folyamatot más szervezet végzi, mások az eszközeik és mások a céljaik is.

A személyi hiteleknél úgy néz ki a dolog, hogy amennyiben az ügyfél nem tud, vagy nem kíván törleszteni, akkor megindul ellene a bírósági végrehajtás (a kimenetel szempontjából mindegy, hogy ezt a bank vagy a követeléskezelő kezdeményezi). Itt jön a kérdés: ha nincs jelzálog a hitelhez, akkor hogyan tudja érvényesíteni a követelést a végrehajtó? Egyszerű: a végrehajtónak joga és lehetősége van lefoglalni az ingó és ingatlan vagyont is. Lényegileg tehát nem számít, hogy van-e rajta jelzálog, ha a hitelt be kell hajtani, akkor akár a lakás is árverezésre kerülhet.

Itt azonban nem mindegy, hogy mekkora a hitelösszeg. A személyi hiteleknél jellemzően alacsonyabb ez az összeg (az átlagos hiteltartozás másfél-kétmillió forint). Itt minden bizonnyal az ügyfél megússza az ingó vagyon értékesítésével. De mi a helyzet a nagyösszegű lakáshiteleknél? Jobban jár az ügyfél, ha a követeléskezelő bevonásra kerül ebben az esetben? Ezt válaszoljuk meg. Megkérdeztük az Intrumot, hogy miben különbözik a lakáshitel és a személyi hitel, ha a dolog a végrehajtási fázisba kerül? Sokadszorra is hangsúlyozni kell, hogy a végrehajtó nem egyezik a követeléskezelővel, az Intrum nem végez végrehajtásokat, a folyamatot azonban jól ismerik.

Biztonságos lakáshitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Ha az adós tartozása nem haladja meg az 500 ezer forintot, akkor az árverés csak akkor tűzhető ki, ha az adós a részletfizetést még nem kezdte meg. Ha zálogjog van bejegyezve az ingatlanra, akkor ez a határ 1 millió forint. Amint látható, jogilag tehát alig van különbség a jelzáloghitel és a személyi hitel között, ami a végrehajtást illeti, és azt leginkább a hitelösszeg határozza meg. A nagyobb hitelösszeg, és nem a jelzálog miatt van az, hogy a lakáshitelek esetén gyakrabban kerül árverésre az ingatlan.

Mi történik a lakással, ha bukik a hitel?

Azt már korábbi cikkünkben is megírtuk, hogy a követeléskezelőnek nem érdeke a végrehajtás elindítása: az ő érdeke, hogy pénzhez jusson. Ezért hajlamos bizonyos kedvezményeket adni az adósnak, hogy a saját bevételeit is garantálja. Ilyen lehet például, hogy egy bukott hitel esetén a követeléskezelő felajánlhatja, hogy nem kerül végrehajtó bevonásra, hanem a tulajdonos maga értékesítheti az ingatlant. Ennek az előnye az, hogy a lakáseladó maga is meggyőződhet arról, hogy ingatlanja piaci áron kerül értékesítésre, másrészt megspórolható a végrehajtás költsége, és természetesen sok idő is.

Megkérdeztük az Intrumot, hogy valóban alkalmazzák-e ezt a kedvezményt. Bár konkrétan nem írták le, hogy milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel, a válaszukból egyértelműen kiolvasható, hogy az opció létezik. Bár leírják, hogy 2017-ben módosult a végrehajtási törvény, emiatt pedig már az árverésen is jellemzően piaci áron kerülnek értékesítésre az ingatlanok, mégis - amennyiben a hitelező jóváhagyja - lehetősége van a lakástulajdonosnak is értékesíteni az ingatlant, ezzel ugyanis nem csak időt spórol meg, hanem a végrehajtás költségeit is.

Biztonságos lakáshitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Természetesen ha az ingatlan értéke nagyobb, mint a tartozás, akkor a fennmaradó rész a lakástulajdonost illeti végrehajtásnál és önálló értékesítésnél is. Ha azonban még az értékesítés után is marad tartozás, akkor a végrehajtó az adós további jövedelmét is zárolhatja (akár annak 50 százalékát is, de 33-at biztosan).

Milyen egyéb kedvezményeket adhat a követeléskezelő?

Gyakori szóbeszéd tárgya, és mi is sokat írunk róla, hogy mivel a követeléskezelő névérték alatt veszi meg a tartozást, lehetőséget ad kedvezményekre az adósnak. Hogy ne csak találgassunk, erről is megkérdeztük az Intrumot. Azt a legelején leszögezik, hogy minden ügyfél esetén a megállapodás személyre szabott, amely figyelembe veszi az ő anyagi helyzetét. A kedvezményekről ezt írják:

Azt azért le kell szögezni, hogy bár a követeléskezelő nem törekszik kamatbevételre, a tőketartozás esetleges csökkentése bizonyos etikai aggályokat felvetne, amennyiben az ügyfél kevesebb pénzt fizet vissza, mint amennyit felvett - valaki tehát károsulttá válik, és általában ebben az esetben nem az, aki miatt a törlesztés meghiúsul. Ezért - bár ezt csak vélelmezzük, választ erre nem kaptunk - a követeléskezelő is el kívánja kerülni azt a helyzetet, hogy az adós a felvett hitelénél kevesebbet fizessen vissza.

Biztonságos lakáshitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!