Újabb változás a lakáshiteleknél: mutatjuk, kik járnak a legjobban

Szombati Anikó szerint az új lakáshitelesek négyötöde már most is rögzített kamatozást kér, és tavaly jó részük alacsonyabb arányú törlesztést vállalt a jegybank által most maximált, változó kamatozású hitel törlesztőrészleténél - olvasható a Portfolio cikkében.

Az MNB augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, miután az Európai Központi Bank véleményezte azt.

Hozzátette, hogy ezek a szabályok ösztönzik az új lakáshiteles ügyfeleket a fix, "bebetonozott törlesztőrészletű" lakáshitelek felvételére. Akik ugyanis 10 évre vagy a hitel futamidejének egészére fixálják törlesztőrészleteiket, jövedelmük ugyanakkora hányadát fordíthatják hiteltörlesztésre, mint eddig: 400 ezer forint havi nettó bevételig a felét, e fölött 60 százalékát - mutatott rá Szombati Anikó.

A kockázatosabb, változó kamatozású, vagy rövidebb időre fixált kamatú forint lakáshiteles ügyfelek is bízhatnak benne ezentúl, hogy lesz elegendő jövedelmi tartalékuk, ha emelkedni kezdenének a kamatok - mondta. Az ő havi törlesztőrészletük maximuma ugyanis jövedelmüknek az eddigiekhez képest alacsonyabb hányada lehet: 5 évnél rövidebb fixálásnál 25 százalék, 5-10 év közöttinél pedig 35 százalék - fejtette ki.

Tavaly a magyarországi háztartási hiteleknél az átlagos JTM-mérték mindössze 27 százalékos volt. A hazai ügyfelek tehát Szombati Anikó szavai szerint eddig is óvatosan, döntően az új jegybanki JTM-limiteknél is alacsonyabb szinten igényeltek jelzáloghiteleket.

A jegybank fix kamatozást ösztönző lépése összhangban van az idei új lakáshitelesek szándékával is, több mint négyötödük ugyanis 2018 májusban már fix kamatozással vette fel a hitelét, miközben ez az arány egy éve még alig 40 százalék volt - ismertette. Az ügyvezető emlékeztetett rá, hogy az összes hazai lakáshitel szerződés közel 60 százaléka - a régebbi változó kamatozású konstrukciók miatt - még mindig egy évnél rövidebb időre fixált kamatozású.