Donald Trump eredetileg 90 napra, július 9-ig függesztette fel a vámok bevezetését, hogy időt biztosítson a tárgyalásokra.
Ma tette közzé az Európai Bizottság a munkaerőköltség indexének 2018-as első negyedévi adatait, amelyből kiderült, hogy az elmúlt egy évben az EU-s tagállamok mközött Magyarországon nőtt a harmadik legmagasabb mértékben a munkaerőköltség. Ez ráadásul kizárólag a fizetések emelkedésének köszönhető, hisz a munkát terhelő adók mértéke csökkent.
Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) munkaerőköltség indexének (LCI) 2018-as első negyedévi értéke alapján 9,8 százalékkal nőtt hazánkban egy év alatt a munkaerő költsége a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Ez ráadásul úgy jött össze, hogy a munkát terhelő adók és járulékok összköltsége 0,8 százalékkal csökkent, a növekedés tehát kizárólag a bérek növekedésének volt köszönhető. A 9,8 százalékos adat alapján Magyarországon nőttek a harmadik legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek az EU-ban, hazánkat csak az abszolút első Románia és a második Lettország előzték meg, sorrendben 12,9 és 10,7 százalékos értékkel.
A lista másik végén Finnország, Olaszország és Porugália kullognak, a finneknél 1,2 százalékkal nőttek csak a bérkölttségek, az olaszoknál 0,3 százalékkal, Portugáliában pedig csökkentek 0,4 százalékkal. Ha a számok mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy Finnországban ez az alacsony érték részben annak köszönhető, hogy csökkentek a munkát terhelő adók és járulékok, Portugáliában viszont a bérek is csökkentek, 0,4 százalékkal.
Hazánk szempontjából még érdekes megvizsgálni, hogy mi történt az LCI-indexszel a 2012-es indulása óta. A teljes munkaerőköltség 133,7 százalékkal, több mint duplájára emelkedett, ugyanakkor a bérköltség ezt meghaladva 144,5 százalékkal nőtt, míg az adóteher ezt jelentősen alulmúlva, csupán 97,6 százalékos mértékben növekedett. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok által munkaerőköltségre elköltött összegnek nagyobb része marad most a munkavállalóknál, mint 2012-ben.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Hitelfelvétel 2025-ben: mire figyelnek leginkább a magyarok?
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink milyen szempontok alapján vesznek fel hitelt.
-
Újabb okosórás fizetést vezet be a Gránit Bank (x)
A Garmin és a Xiaomi okosórákon is érintésmentesen fizethetnek a napokban élesített fejlesztés révén a Gránit Bank ügyfelei. A bank az innovációval tovább bővítette a gyors és kényelmes fizetési megoldásainak körét.


