Mutatjuk a hitelt, aminek csak egyetlen feltétele van

Magyarországon nagy általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási hallgatók jogosultak diákhitel felvételére. Erre a Diákhitel Központnál van lehetőség, mely nem egy bank, hanem egy speciális hitelintézet, amit kizárólag arra a célra hoztak létre, hogy hitelt nyújtson egyetemi és főiskolai hallgatóknak. Ha nagyon szőrszálhasogatóak akarunk lenni, akkor az vehet fel diákhitelt, aki:

• 40. életévét még nem töltötte be,

• magyar állampolgár,

• menekült, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik,

• felsőoktatási intézmény hallgatója,
  

• van bejelentett lakóhelye, valamint

• nincs még diákhitel szerződése.

Könnyen belátható, hogy a fenti kritériumoknak viszonylag könnyű megfelelni, ha valaki főiskolára vagy egyetemre jár.

Mi a különbség?

A legnagyobb különbség a két konstrukció között, hogy míg a Diákhitel 1-et leginkább megélhetési és lakhatási költségekre fejlesztették ki, addig a Diákhitel 2 konstrukciót kizárólag tandíjra lehet fordítani.

Fontos azonban, hogy a Diákhitel 1 konstrukció, hallgatók által fizetett kamatszintje jelenleg magasabb, mint a Diákhitel 2-é. Ennek megfelelően, ha van pénzünk arra, hogy befizessük a tandíjat, de nincs pénzünk megélhetésre, érdemes lehet mégis inkább a tandíjra venni fel a pénzt és a megélhetési költségeinket finanszírozni saját pénzből.

Van persze némi bizonytalanság a Diákhitel 2 konstrukcióban, ez pedig az állami kamattámogatás. A Diákhitel 2 kamata ugyanis enélkül meghaladná a Diákhitel 1 kamatát, így csak az vegye fel a kettes számú konstrukciót az egyes helyett, aki szerint ez a támogatás hosszú távon is megmarad.

Kik veszik fel?

Megkérdeztük a Diákhitel Központot arról, hogy van-e különbség a két típusú hitelt felvevők területi megoszlása és kari megoszlása között.

A 2015/2016-os tanévben Diákhitel 1-et felvevők esetén a három legnépszerűbb szak, sorrendben

• a mérnökinformatikus

• a gazdálkodási és menedzsment szak, valamint

• a turizmus-vendéglátás

volt.

A jogászképzés valószínűleg annak köszönheti előkelő második helyezését, hogy az oktatási kormányzat radikálisan csökkentette az elmúlt években az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát.

És hol?

Érdekes még összehasonlítani a két konstrukció közötti különbséget abból a szempontból, hogy milyen a főváros és a vidék aránya az újonnan megkötött szerződések tekintetében.

A Diákhitel 2 esetén az átlagosan felvett hitelösszeg 209 883 forint volt egy félévre, míg a Diákhitel 1 esetén ez az érték havi 30 129 forint volt. Ha a féléves hitelfelvételt elosztjuk hat hónapra, akkor azt láthatjuk, hogy a Diákhitel 2 átlagos hitelösszege 16%-kal meghaladja a Diákhitel 1-ét.

A fentiek utalhatnak egyébként a magasabb fővárosi megélhetési költségekre, de természetesen az is hatással lehet a statisztikára, hogy hol járnak többen önköltséges szakokra.

És mennyit?

A maximálisan felvehető hitelösszegek jelentősen eltérnek a két diákhitel konstrukció között.

• Diákhitel 1 esetén havi 50 ezer forint, míg

• Diákhitel 2 esetén félévente a tandíj összege vehető fel.

Hogy fizetem vissza?

A Diákhitel 1 és a Diákhitel 2 esetén is a jövőbeni fizetéstől függ a törlesztőrészlet mértéke, ám fontos, hogy az előtörlesztés nem kerül pénzbe. A pontos menethez készítettek kalkulátort is, így ki lehet próbálni, hogy a különböző hitelösszegek esetén, a fizetés mértékétől függően, mennyi idő alatt szabadulhatunk diákhitelünktől.

A Diákhitel 1 kalkulátort itt, a Diákhitel 2-ét pedig ide kattintva találja meg.