Devizahitelesek, figyelem! Ma jár le két fontos határidő

Forintosítás és 25%-os tartozás-elengedés

Ezt a fizetőképesség helyreállítását célzó lehetőséget azok kapták meg, akik tavaly szeptember végén 90 napot meghaladó késedelemben voltak deviza jelzáloghitelükkel. Esetükben augusztus 31-ig vált lehetővé a tartozás 25%-os elengedése és forintosítása. E hitelek állománya az MNB adatai szerint tavaly szeptember végén közel 600 milliárd forint volt, ami a deviza jelzáloghitelek 10,5%-át jelentette (azóta a jól fizető deviza jelzáloghitelek nagyarányú végtörlesztése miatt 20% közelébe nőtt az arány).

Ettől a programtól azonban jóval szerényebb eredményt várhatunk, mint az árfolyamrögzítéstől: az igénybevétel mennyiségi kritériumainak az MNB adatai szerint csak legfeljebb az állomány 60%-a felel meg. A május 15-ei határidőig a fel nem mondott hitelszerződéssel rendelkezők jelentkezték igényüket (nyilatkoztak arról, hogy nem önhibájukból kerültek késedelembe). Nem segíti őket, hogy a forintosítás még a 25%-os tartozáselengedés mellett sem igazán jelent számukra alacsonyabb törlesztőrészletet a várható kamatemelkedés miatt (márpedig ezt a törlesztőrészlet-szintet nem tudták fizetni). Valamelyest enyhít ezen a számukra (és a kisebb lakásba költözők számára) is elérhetővé tett állami forinthitel-kamattámogatás, amelyet Budapesten a legfeljebb 20 millió forintos, vidéken a maximum 15 millió forintos ingatlannal rendelkezők vehetnek igénybe. Hogy azonban végül hányan tartoznak majd a sikeresen forintosítók körébe a "rossz hitelesek" közül, az az augusztus 31-ei határidőt követően több hónappal dőlhet csak el. Várható azonban, hogy a "forintosítók" köre a bankok nem teljesítő hitelállományának töredékét teszi csak ki, és mindez csak egy szűk kör (kevesebb, mint 20%) számára nyújt majd megoldást. Mindennek a bankokra és az államra (a banki leírási veszteség 30%-át a bankadóból elengedik) gyakorolt pénzügyi hatását egyelőre a bizonytalan részvételi arány és a fizetőképesség újbóli helyreállításának kérdőjelei miatt egyelőre nehéz megmondani.

Átlátható kamatozásra történő átváltás

2012. április 1-jétől a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatározni: 1.referencia-kamatlábhoz kötve, vagy 2. a kamat mértékét 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzítve. Előbbi esetben forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR (egyes esetekben az ÁKK által havonta közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam), euróhiteleknél az EURIBOR, frankhiteleknél a CHF LIBOR a mérvadó. Referencia-kamatlábhoz kötött hitel esetén a kamatot a kamatperiódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani. Mindez normál esetben csak az április 1-je után kötött új hitelszerződésekre vonatkozik, a törvény értelmében azonban 2012. augusztus 31-jéig egy alkalommal kérhetik írásban az ügyfelek hitelük módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a fenti feltételeknek. Ebben az esetben az is lehetséges, hogy az euróhitelt forinthitelre, a frankhitelt euró- vagy forinthitelre váltsa át az ügyfél.

A Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankszakemberek szerint azonban nem jellemző, hogy élnének ezzel a lehetőséggel az ügyfelek, mégpedig azért, mert az újonnan felvehető hitelek kamatszintje jellemzően jóval magasabb, mint az ugyan nem referencia/fix kamatozású, de a törlesztőrészlet szempontjából még mindig kedvezőbb eredeti hiteleké. Minél hosszabb a futamidő, annál érzékenyebb a törlesztőrészlet egységnyi kamatváltozásra (lásd a fenti ábrát). Könnyen megeshet a fentiek miatt, hogy az "átkötés" kérvényezésének lehetőségével néhány tucatnál több ügyfél nem él az augusztus végi határidőig.