Fogyasztói csoport: 41(!) milliós bírság a fogyasztók megtévesztéséért

A GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást az Euro Correct Consulting (ECC) Kft-vel szemben, mert a vállalkozás hirdetéseiben nem vagy nem egyértelműen adott információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól (pl. a vásárlói joghoz való hozzáférés bizonytalan idejéről, vagy a kockázati tényezőről). A GVH korábban hasonló jogsértés miatt három eljárásban is elmarasztalta a korábban Euro Credit Kft. néven is működő ECC Kft-t és összesen 36,5 millió forint bírságot szabott ki a társaságra.

Az ECC Kft. az elmarasztalások ellenére folytatta fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatásainak közreadását. A vállalkozás újságokban megjelent tájékoztatásai összhatásukban továbbra is azt a látszatot keltették, mintha kölcsönt, hitelt nyújtana. Erre utal például a vizsgált tájékoztatásokban hangsúlyos elemként megjelenő "Fix törlesztő részletek!" kifejezés. A GVH szerint a fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztó arra a következtetésre juthatott, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén a fogyasztó azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza.

Csakhogy az ECC Kft. nem hitelezéssel, hanem fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozik. A szolgáltatás iránt érdeklődő és azt igénybe vevő fogyasztók számára tevékenységének ezen jellegzetessége sok esetben még a szerződéskötéskor sem derül ki.

Mindezek miatt a GVH megállapította, hogy az ECC Kft. újsághirdetéseivel megtévesztette a fogyasztókat, így a versenytörvény által lehetővé tett legmagasabb összegű bírságot, előző éves nettó árbevételének tíz százalékát, azaz 41,6 millió forintot szabott ki a vállalkozásra. A bírság nagyságának meghatározásakor a GVH súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy az ECC Kft. jogsértő hirdetései hosszú időn át elérhetőek voltak, széles fogyasztói körhöz juthattak el. A hirdetések ráadásul sérülékeny fogyasztói körnek (BAR-listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelműek stb.) szóltak, akik egy fogyasztói csoportba belépve hosszú távra szóló jogviszonyba kerültek a vállalkozással. Ugyancsak súlyosbító körülménynek bizonyult, hogy a vállalkozás visszaesőnek számít, hiszen hasonló jogsértés miatt már többször marasztalta el a GVH.

A GVH az elmúlt öt évben összesen kilenc eljárást folytatott le különböző fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben, melyek szinte kivétel nélkül marasztalással és bírság kiszabásával zárultak. Az eljárások során a GVH magát a konstrukciót nem vizsgálhatja és nem is vizsgálja, ám a tagokat toborzó hirdetések, tájékoztatások tartalmát annál inkább. Eljárásaiban a versenyhatóság sorra állapította meg, hogy a szervező vállalkozások magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályba ütközik. Ám gyakran hiába mondta ki a jogsértést, szabott ki bírságot, írt elő kötelezettséget, a vállalkozások némileg módosítva tájékoztatási gyakorlatukat, folytatták azt alapvetően változatlan formában. Nem ritka e körben az a jelenség sem, hogy e cégek egyik napról a másikra megszűnnek, majd új néven, ám azonos gyakorlatot folytatva működnek tovább. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a GVH jelen pillanatban is 5 fogyasztói csoport ellen folytat vizsgálatot.

A fogyasztói csoportok tevékenységével a versenyhatóság mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSzÁF) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) is találkozott. Az egyes hatóságok a hatáskörükhöz és jogszabályi lehetőségeikhez mérten reagáltak a vásárlói csoportokat szervező vállalkozások által nyújtott tájékoztatásokra, illetve magából a konstrukcióból fakadó sajátos elemekre. Így az NFH felügyeleti eljárásokat indított, a PSZÁF hatósági szerződéseket kötött, míg a GVH a fent leírt versenyfelügyeleti eljárásokban vizsgálta a csoportokat. A csoportokat szervező cégek tevékenységére vonatkozó jogi szabályozás hiányából fakadó problémák orvoslására azonban a hatóságok nem vállalkozhattak. Emiatt a hatósági fellépések ellenére a fogyasztói csoportokat szervező cégeknek sem a tájékoztatási, sem a működési gyakorlata alapvetően nem változott meg, miként a fogyasztói panaszok száma sem csökkent jelentősen. Nagy valószínűséggel mindez így is marad mindaddig, amíg a fogyasztói csoportok tevékenységét szabályozó jogszabályok meg nem születnek.