Kivonják a forgalomból az egy- és kétforintos érméket!

A forgalomból történő kivonással az állam visszanyeri az érmék alapanyagául szolgáló fémet, amit bizonyára értékesít majd, illetve hosszabb távon spórol azzal is, hogy a pótlás és bővítés költsége is eltűnik. Ez a magas eltűnési arány és az utóbbi években emelkedő nyersanyagárak (elsősorban a réz, nikkel és a cink) miatt is szép summa: egy tavalyi becslés szerint évi egymilliárd forintot lehet megtakarítani az aprópénzek megszüntetésével. Az egyforintos előállítási költsége 4 forint körül van, a kétforintosé pedig 8 forintra rúg. (Az egyforintosok az említett három fémből készülnek, a kétforintosokban nincs cink.)

A döntést a monetáris tanács hozta, de a technikai és szabályozási kérdések kidolgozásában a Pénzügyminisztérium is részt vesz, ez a munka jelenleg is folyik. Az Index információi szerint október elején kívánják bejelenteni a döntést.

Bár a részleteket még nem ismerjük, de más országok gyakorlata és a józan ész is sugall bizonyos következtetéseket. Az egyik, hogy a termékek, szolgáltatások árai továbbra sem fognak kizárólag nullára vagy ötösre végződni. A számlapénzként, átutalással vagy kártyával történő fizetésnél szinte bizonyosan ezentúl is fizethetünk pontosan. Ezt a szabályt esetleg csak akkor írja felül a szabályozó hatóság, ha a készpénzzel illetve számlapénzzel történő fizetés feltételeit teljesen azonosnak akarja megtartani. Ekkor dönthet úgy a minisztérium, hogy a kerekítést számlapénznél is el kell végezni, ám ezt nem tartjuk valószínűnek.

Készpénzfizetésnél sem kell attól tartani, hogy pórul jár a vásárló. Egyrészt a lefelé, illetve felfelé kerekítések hatása több vásárlás során semlegesíti egymást, másrészt szinte biztosra vehetjük, hogy a kerekítés csak a végszámlánál történik. Egyszerű példával élve: egy darab 18 forintos zsemlét vásárolva 20 forintot fizetünk majd, de 10 darabért nem 200 forintot, hanem 180-at kérnek majd a pénztárnál. (Tizenegy darab esetén viszont 198 forint helyett 200-at fizethetünk.)

Kérdés, hogy mindettől mi változik. Amennyiben feltételezéseink helytállóak, akkor szinte semmi. A termelők és kereskedők árazási magatartása a legtöbb esetben nem módosul jelentősen: a nagyobb értékű termékeknél eddig sem voltak jellemzők a nem kerek számok, a "marketing kilencesek" pedig továbbra is megmaradnak. (Ausztriában évtizedekkel ezelőtt volt jellemző, hogy az egygroschenes érme kivonása után is hemzsegtek a boltokban a 14.99-es termékek.) A kisebb értékű árucikkek esetén pedig a tömegáru jelleg miatt az összérték szintén magas, így a piac a kerekítésre hivatkozó áremelést feltehetően nem tolerálná - legalábbis termelői, nagykereskedői szinten.

Érdemes azonban megemlíteni, hogy míg Magyarországon semmilyen problémát nem okozott a fillér kivonása, addig a cseheknél a 10 és 20 filléresek megszűnésekor - elsősorban bizonyos pékáruknál - tapasztalták a kerekítésből fakadó drágulást. Még a cseh jegybank egyik vezetője is elismeri, hogy tapasztaltak némi, az intézkedésből fakadó inflációt.

Elképzelhető, hogy egyes termékek árai nálunk is elkezdenek "kerekedni", elsősorban a kisboltokban, ahol így megoldható, hogy egyetlen vásárlás se okozzon kerekítési igényt. (Ahol kimért áru is van, ott ez nemigen lehetséges.) Technikai kihívásként felmerülhet a pénztárgépek átalakítása, ha automatikusan akarják megoldani a kerekítés elszámolását.

Elviekben azonban a kerekítésből származó károk és előnyök elhanyagolhatók, így várhatóan a lakosság sem fogja nagyobb mértékben keresni a számlapénzzel történő fizetés lehetőségét, mint eddig. A fentiekből következően az árhatás vélhetően minimális lesz, így inflációs többlettel sem kell számolni, az árstatisztika pedig eltekinthet a kerekítés számbavételi problémáitól.

Az állam egyébként az Index információi szerint gáláns lesz: adóknál lefelé, kifizetéseknél felfelé fog kerekíteni, illetve érvényesül ez a szemlélet minden más olyan pénzmozgásnál, ahol az állam és az állampolgár lép egymással kapcsolatba.

Az aprópénzek problémája nem egyedülálló. Az euró esetében a kezdetek óta folyik a gondolkodás, mit kezdjenek az egy- és kétcentesekkel (az Egyesült Államokban szintén ismert az egycentesek dilemmája). Néhány tagország azt fontolgatja, hogy ugyan elfogadja a kis érméket fizetőeszközként, de nem gyártja őket, így aztán fokozatosan marginalizálódna a szerepük a fizetési rendszerben. A csehek jövőre az 50 filléres kivezetésével megszüntetik a váltópénzüket.

Magyarországon utoljára 1999-ben vontak ki véglegesen érmét a forgalomból: akkor az 50 filléres szűnt meg. Számítási egységként azonban a fillér is tovább él mindennapjainkban.

Ma délelőtt fél 10-kor megérkezett a jegybank közleménye a hírre regálva. Ez gyakorlatilag mindenben megerősíti információinkat és feltételezésünket a kivonás következményeit illetően. A széleskörű tájékoztató kampány október 1-én indul.

2007.09.21 09:36
Megérkezett az MNB közleménye - tényleg megszűnik az aprópénz