Minden harmadik a jenhitelt választja - mi lesz ennek a vége?

A hazai kereskedelmi bankok egyelőre csak vállalatok részére folyósítanak jen alapon hitelt, lakossági ügyfelek számára nem tesznek elérhetővé hasonló konstrukciót. A jelenség egyik lehetséges oka, hogy míg a jelenleg is elérhető svájci frank, illetve euró alapú hitelek esetében az árfolyam kockázat a közép-hosszú távon várhatóan mérséklődik, addig a jen esetében nehéz ezzel a tényezővel kalkulálni.

A japán anyavállalattal rendelkező Summit Pénzügyi Zrt. azonban felvállalta ezt az innovatív lépést, és bevezette a hazai piacon is a jenben denominált termékeket, ezért őket kérdeztük a jen alapú hitelek népszerűségéről, az ügyfelek kockázatvállalási hajlandóságáról és a lassan féléves termékkel kapcsolatos tapasztalatokról. Ám mielőtt megismerkednénk Cser Gábor, a vállalat kereskedelmi igazgatója által elmondottakkal, nézzük meg, milyen kockázatokkal kell szembenéznünk, és mire számítanak az elemzők.

Miből lesz a kockázat?

Mint általában a devizában denominált hiteleket, a jen alapú termékeket is az árfolyamkockázat teszi a forintban felvett hiteleknél nagyobb rizikót rejtő ügylettekké. Az árfolyam-ingadozás mellett természetesen számolnunk kell a forint alapú konstrukciókra is jellemző kamatkockázattal is, ezért a következőkben ezeket a tényezőket vesszük nagyító alá.

A japán jen az utóbbi néhány hónapban, egy jelentősebb, februári erősödés ellenére, folyamatos gyengülést mutat az euróval és a forinttal szemben is. Ebben az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő carry trade is szerepet játszik, vagyis az, hogy a befektetők a kisebb hitelkamattal rendelkező ország devizájában denominált hitelt vesznek fel, melyeket a magasabb befektetési hozamot ígérő devizában fektetnek be.

Link carry trade

A hitelfelvétel azonban gyengíti a jent, hiszen ezáltal több pénz kerül a gazdaságba, ami a kereslet megnövekedéséhez vezet, illetve a jenben folyósított összegek nemzeti valutára való átváltása csökkenti a japán pénznem iránti keresletet. Így a jen az erős gazdasági növekedés ellenére sem mutat erősödést. Az elemzők szerint a forint további erősödése már nem valószínű, és egy esetleges japán jegybanki kamatnövelés a hitelfelvevők számára előnytelen irányba mozdíthatja az árfolyamokat.

A japán monetáris szigorítás azonban az elemzők szerint még várathat magára, mert a jelenlegi egészséges inflációs trendet keresztbetörhetné a változtatás, így a következő hónapokban valószínűsíthetően nem kell jelentősebb változásra számítanunk.

Ami a magyar alapkamatot illeti, az elemzők az előbbiekben említettekkel szemben csökkentésre számítanak, amelyet több egyéb tényező mellett a forint sávon belül tartása is indokol. Így várhatóan a közeljövőben a két országban jellemző kamatok közelítenek majd egymáshoz. A jelenleg érvényben lévő 0,5 százalékos japán irányadó ráta mellett a most 8 százalékos magyar alapkamat várhatóan csökkenni fog.

A japán jen esetében azonban fontos megemlítenünk, hogy plusz kockázatot jelenthet az egyéb deviza alapú hitelekkel szemben, hogy a jen hektikusabb mozgást mutat a fent említett három devizával szemben, mint maga a forint az euróval és a svájci frankkal szemben. Vagyis a forint a rögzített sáv miatt követi az euró mozgását, míg a jen és az euró, illetve a jen és a forint viszonylatában erre semmilyen garanciát nem kapunk.

Mit választott a hitelfelvevők 1/3-a?