Átalakul a lízingszakma

Bár a magyar lízingtársaságok kihelyezési volumene a hazai GDP-arányában hasonló mértékű, mint amivel a nyugat-európai piacok büszkélkedhetnek, ám a szakmán belüli hangsúlyok jelentősen eltérnek a fejlettebb lízingkultúrával rendelkező országokétól. Míg 2005-ben Magyarországon a teljes lízingpiac forgalmának 69 százalékát a személygépkocsi finanszírozás tette ki, addig a korábbi EU-tagállamokban e szegmens mindössze 25 százalékos részarányt mutat.

A szakemberek szerint ugyanakkor a tendencia egyre sebesebben változik, amit az autópiac visszaesése kényszerít ki: a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) adatai szerint szeptember végéig a tavalyinál 2,3 százalékkal kevesebb, valamivel több, mint 141 ezer új személygépkocsi talált gazdára Magyarországon. A lízingcégek a harmadik negyedévben, az április-júniusi három hónaphoz képest 8 ezerrel kevesebb, 62 ezer autó finanszírozásához nyújthattak csak segítséget. A személygépjármű-üzletág piaci részesedése a 2006. júniusi 65 százalékhoz képest 58 százalékra csökkent a lízingszakmán belül. A piac szűkülése egyre kockázatosabb finanszírozási konstrukciókat követel meg a szereplőktől, miközben a megtérülési mutatók folyamatosan romlanak. Az értékesítési volumen csökkenésével párhuzamosan egyre több lízingcégnél jöhet el az a pont, ahol a tulajdonosok már nem fogadják el, hogy a verseny révén kialakult alacsony kamatszint mellett irreálisan magas jutalékköltségek mellett tartsák meg pozíciójukat a lízingpiacon.

Kiss Zoltán a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoport vezérigazgatója szerint "az elmúlt másfél-két év magyar lízingpiaci trendjei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a személygépkocsi finanszírozás túlsúlyának fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan, mindinkább előtérbe kerül a termelőgép-, az ingatlan és a luxuscikk-finanszírozás".

A finanszírozók útkeresése érhető utol azokban a mutatókban, amelyek szerint az elmúlt időszakban mind nagyobb a piaci mozgás a termelő gépek, az ingatlanok és az egyedi, speciális eszközök, mint például hajó, repülő üzletágban a hazai lízingszakmán belül. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint gép- és berendezés lízing egy év alatt 20 százalékkal bővült, a 2005. szeptemberi 92 milliárd forint után idén 110 milliárd forintot meghaladó eszköz beszerzésére nyílt lehetőség a lízingcégek segítségével. Ezzel a teljes eszközállományon belül immár 14 százalékos részt mondhat magáénak ez az üzletág. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a 15 százalékkal növekvő teherautó lízing, valamint a hihetetlen mértékben fejlődő ingatlanlízing üzletág együttesen mintegy 210 milliárd forintos eszközállománnyal bír, elmondható, hogy a vállalati ügyfelekhez kapcsolódó eszközlízing súlya immár a lízingszakma teljes, 900 milliárd forintot meghaladó üzleti volumenének harmadát teszi ki. (Az ingatlanlízing 80 milliárdos eszközállományához a részben magáncélú lakáslízing hozzájárulása nem éri el a 10 milliárd forintot.)

Értékesítési ellentét

A magyarországi gép- és eszközlízing furcsa helyzetét mindennél jobban jellemzi az, hogy miközben általános az a vélemény, hogy a többletfedezetet nem kívánó, tisztán eszközalapú finanszírozás óriási lehetőséget jelent a tőkeszegény kis- és középvállalkozások finanszírozásában, a hazai gyakorlatban a mai napig nem alakult ki a kockázati súlyozású értékesítés. A hazai kereskedelmi bankok - noha többségük portfóliójában ott található a lízingtársaság is - továbbra is a lízinghez képest magasabb kockázatú beruházási hiteleket kínálják a kis- és középvállalatok részére. A banki értékesítési versenyben a lízing diszpreferált: a pénzintézeti üzletkötők az esetek döntő többségében arra vannak ösztönözve, hogy ügyfeleiknek a banki termék-kínálatból ajánljanak finanszírozási megoldást, míg a lízing mint alternatíva gépjármű/teherautó-beszerzéskor kerülhet előtérbe, hiszen bármely gép/berendezés, vagy akár ingatlan lízingfinanszírozás is helyettesíthető egy beruházási hitellel.

Számos meghatározó pozícióval rendelkező bankcsoport lízingcége szinte jelentéktelen teljesítményt nyújt gép, berendezés oldalon, holott csoportszinten a lízing biztosítéki előnye megkérdőjelezhetetlen: szükség esetén az eszköz értékesítését gyorsabban és hatékonyabban tudják megoldani, hiszen az eszköz a lízingcég tulajdonában van, és kialakított másodpiaci kapcsolatrendszereken keresztül gyorsan, megfelelő áron értékesíteni lehet azt. A fentiek miatt a lízingcégek jelentős hangsúlyt fektetnek az eszközök kereskedőivel kialakítandó partneri viszonyra. Teszik ezt nemcsak az új ügyletek megszerzésének reményében, hanem a fennálló finanszírozásaik biztosításáért is.

A piac ugyanakkor kétségtelenül mozog, amit mindennél jobban bizonyít az, hogy egyre több "nem banki" szereplő hasít ki magának értékelhető részt a teljes gép/berendezés piacból. A fenti, bankcsoporton belüli ellenérdekeltség ugyanis ezen cégeket nem terheli. Amíg pedig a komoly értékesítési hálózattal rendelkező nagy bankok nem ismerik fel ezt a helyzetet, kitűnő lehetőséget adnak a kisebb cégek komoly lízingpiaci térnyeréséhez.

Előtérben a globális előnyök

A fentiek jegyében talán nem véletlen, hogy a gép- és eszközlízing piacon mindeddig nem a nagy banki lízingcégek uralják a piacot. Míg az új autó finanszírozás területén az első öt lízingcég között egyedül a Lombard Lízing szerepel nem univerzális banki leánycégként, addig az eszközlízing rangsorban csak a CIB és a Budapest Bank képviseli nagybanki réteget, míg a piac legnagyobb szeletét kizárólag erre az üzletágra specializált lízingcégek uralják. Ezen cégek jelentős része is banki kézben van, ám számos esetben tevékenységük független a Magyarországon meglévő banki leánycégtől. Az érintett lízingcégek kellő alapossággal közelítették meg a területet, és jellemzi őket a nagyfokú specializáció is. Erre azért van szükség, mivel az eszköz alapú finanszírozás kockázatainak csökkentéséhez elengedhetetlen az eszköz másodlagos piacának a biztosítása is. Épp ezért gyakori, hogy egy-egy üzletágban jelentős piaci súllyal bíró lízingcég - akárcsak a gépjármű kereskedők esetében - ma már a kereskedő, értékesítő céget is finanszírozza, ám cserében joggal várhatja el, hogy a finanszírozási szerződés felmondása után visszavett gépeket az adott értékesítési hálózat segítségével gyorsan tovább lehet adni.

Bizonyos iparágakban és termékek esetében ugyanakkor a szerény hazai felvevőpiac megköveteli, hogy a területen jelen lévő társaságok az eddiginél jobban használják ki az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségeket, és a magyarnál lényegesen nagyobb EU-piacra irányítsák azon eszközök másodlagos forgalmát, amelyek itthon egyediségük miatt nem - vagy csak nagy nehézségek árán - tudnának új vevőt találni. Ebben nagy segítséget jelent, hogy a gép- és eszközlízing területén mozgó "specialisták" jelentős része saját hazájában is általában ugyanazon iparágakban bír jelentős finanszírozói pozíciókkal, mint itthon.

"A lízingcégek és a termékek meghatározó gyártói között kialakult, országokon átívelő kapcsolat mindkét fél számára hasznos: a gyártó olyan új piacokon tud megjelenni a finanszírozó támogatásával, ahol egyedül nehezen tudná megoldani az értékesítést, míg számunkra, lízingcégek számára partnerünk stabilitása, megbízhatósága garanciát jelent az eszközök minőségére, s másodpiaci értékesítésére. Ezzel a finanszírozás kockázatmentesebbé válik, ami ügyfeleink számára kedvezőbb kamatokat és/vagy magasabb finanszírozási hányadot biztosít" - mondta el Kiss Zoltán.