Megszólalt az MNB-alelnök: újabb sebességre kapcsolhat a drágulás Magyarországon

A 24.hu podcastadásában elhangzott az is, hogy a decemberi infláció a jegybank előrejelzési sávjának felső széléhez közelített. A jegybanki előrejelzés szempontjából a decemberi szám figyelmeztető, de az év eleji átárazások lesznek igazán iránymutatók.

Figyelmeztető jel a lakossági inflációs várakozások emelkedése is. Az alelnök úgy gondolja, hogy a 2025-ös éves átlagos infláció a MNB decemberi előrejelzési sávjának a teteje körül alakulhat. (Ez a sáv 3,3-4,1 százalék volt.) Az inflációs környezet a magasabb világpiaci olaj- és élelmiszerárak miatt kedvezőtlenebbé vált. A növekvő drágulási ütem megfordításához rövid távon a "devizapiaci fejlemények" megfelelő kezelése lehet a kulcs.

Ha túl gyorsan hirdetünk győzelmet az infláció elleni harcban, az visszaüthet. Elkötelezett antiinflációs monetáris politikára van szükség. El kell érnünk, hogy a devizapiacon stabil állapot alakuljon ki

- fogalmazott Virág Barnabás a forint közelmúltban mutatott gyengülésére utalva.

A szeptember óta zajló forintgyengülés nem segítette az inflációs folyamatokat, ennek első jeleit a decemberi inflációs adatban láthattuk. Arra a felvetésre, hogy a jelenlegi, 6,5%-os irányadó kamat elegendő lehet-e erre, kitérő választ adott a jegybank alelnöke. Ebben kitért arra is, hogy még jelenleg is pozitív reálkamat van Magyarországon. A közelmúlt kedvezőtlen nemzetközi környezete (amely régiós tőkekiáramlással járt) nagyban hozzájárult, hogy ezen kamatszint mellett is gyengült a forint.

A magyar gazdaságpolitika meghatározó pozícióiba új döntéshozók kerülnek, ez bizonytalanságot okoz a piacon a gazdaságpolitika 2025-ös fegyelmezettségét illetően, de Virág meg van győződve arról, hogy a költségvetés kitart a csökkenő hiánycélja mellett. A további kamatcsökkentés lehetőségeit firtató kérdésre Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy a 6,5%-os kamatszintre szükség van "az elkövetkező időszakban". A 2025-ös év a nagy meglepetések éve lehet, a meglepetések érkezhetnek pozitív és negatív irányból is.

Az idei gazdasági növekedés szempontjából két kulcskérdés van: a külső (export)piacok állapota, valamint az inflációtól való félelem kiirtása. Az idei év eleji jelentős lakossági állampapírkamat-kifizetésről szólva úgy fogalmazott: mindenki hozzon megfontolt döntést a megtakarításairól. A jegybank belső felmérései szerint a domináns irány nem az, hogy ezt a pénzt elköltik a háztartások, hanem újra befektetik azt.

A jegybank-alelnöki pozícióról Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy mandátuma 2026 júniusában jár le, arra készül, hogy addig kell ellátnia a feladatait. Minden monetáris tanácstag jövőbeli kijelölését illetően a döntés a miniszterelnök és a jegybankelnök kezében van.

címlapi kép: Purger Tamás, MTI/MTVA