Megint fordítva ül a lovon Magyarország? Nem fényesek a gazdasági kilátások, ez sokaknak fog fájni

2025 májusa a világgazdaságban a változások felgyorsulását hozta. A Közel-Keleten az elmúlt hónapokban fokozódott a feszültség, miközben két atomhatalom, India és Pakisztán között rövid ideig közvetlen konfrontációra is sor került a terrorizmus és a vitatott vízhasználati jogok miatt - áll a GKI elemzésében.

A meglévő geopolitikai feszültségek többek között ingadozó nyersanyagárakhoz vezetnek, miközben a kereskedelmi és ellátási hálózatokban is zavarokat okoz. Az újraéledő kereskedelmi háborúk lassítják a globális növekedést és a nemzetközi kereskedelem bővülését. Európa radikális energiapiaci fordulatot hajt végre, amely hosszú távon csökkenti ugyan az orosz kitettséget, de növeli a költségeket.

2025 májusában az Európai Unió és az Egyesült Államok között veszélyes mértékben fokozódtak a kereskedelmi feszültségek. Az amerikai elnök a múlt héten már 50%-os vámot helyezett kilátásba június 1-től az EU-ból érkező termékekre (igaz, ezt egy hónapra felfüggesztette).

Ha az Európai Unió válaszintézkedésekkel fog élni, azok tovább fokozzák a kereskedelmi háborút és kihatnak az EU exportáló ágazataira. Magyarország – mint exportorientált és az autóipar teljesítményének különösen kitett EU-tagállam – megsínyli a globális kereslet visszaesését és az ellátási láncok zavarait.

Az USA külpolitikája az erősebb nemzeti érdekérvényesítés irányába mutat. Ennek hatására számos korábbi partnerével, gazdasági versenytársával konfliktusba került, aminek az eredménye visszafogottabb külkereskedelem és gazdasági növekedés lesz. Ezt a hatást a későbbiekben mérsékli, hogy az USA piacáról kiszoruló országok részben az EU-val való kereskedelem révén javítanak helyzetükön. Mindez azt is jelenti, hogy az olcsó (elsősorban kínai) áruk dömpingje ellen előbb-utóbb az EU-nak is védekeznie kell, aminek első jelei már látszanak is.

Európa számára gazdasági szempontból elsősorban Oroszország Ukrajna elleni háborújának a hatása jelentős, ami a magasabb energiaárakkal, a szankciók hatásaival és a fegyverkezési kényszerrel együtt jelentősen visszafogja a növekedési kilátásokat. A szankciók kivezetése javítaná ugyan a gazdasági növekedési kilátásokat az EU és ezen belül különösen Közép- és Kelet-Európa számára, ugyanakkor az orosz energiáról való leválás miatt ez a hatás mérsékelt lesz.

Az EU rendkívül megnövelt fegyverkezési kiadásainak a gazdasági növekedéshez való tartós hozzájárulása mérsékelt, és egyúttal elveszi a forrásokat más, a növekedést jobban támogató területektől.

A magyar kormány elsősorban a keleti országokkal (és az USA-val) igyekszik jó kapcsolatot kialakítani, befektetéseket az elmúlt időszakban eddig leginkább Kínából és Dél-Koreából sikerült bevonzani. Magyarország gazdasági kilátásai szempontjából meghatározó a járműipar, ehhez kapcsolódóan az akkumulátoripar termékei iránti nemzetközi kereslet alakulása, az EU ezen ágazatokat érintő szabályozása. A kilátások azonban továbbra is kedvezőtlenek

- áll az elemzésben. Nagy jelentőségű Magyarország energiaellátási biztonságának és költségének alakulása. Jelenleg a Török Áramlaton érkező földgáz ahhoz is hozzájárul, hogy tranzitországként Magyarország gazdasági előnyöket realizáljon a régióban. Amennyiben azonban az EU drasztikusan tovább korlátozza az orosz energiahordozók importját (a tervek szerint 2026-tól), az jelentős többletköltséget jelenthet a magyar gazdaság számára.

A magyar gazdaság, mint nyitott, exportorientált gazdaság mindezen folyamatoknak kitett: az EU–USA vámvita, az EU energiapolitika és a globális autóipari verseny átalakulása egyaránt közvetlen vagy közvetett hatással van hazánk exportlehetőségeire, energiaellátására és ipari vállalataira. A magyar gazdaságpolitika mozgástere ezért ebben az időszakban meglehetősen szűk – a külső sokkhatásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, az új piaci rések kihasználása és a nemzetgazdasági érdekek hatékony és konstruktív képviselete az EU-n belül kulcsfontosságú lesz a következő időszakban.