Óriási veszélyben Magyarország legnagyobb kincsei: a kegyetlen időjárás mindent megváltoztat

Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese előadásában a 2024-es támogatási kifizetéseket és a 2025-ös kifizetési terveket ismertette, ahol jó hírekről és pozitív tendenciákról számolt be. Mint mondta, 2021-ben 812 milliárd, 2022-ben 1 010 milliárd, 2023-ban pedig rekord mértékű, 1 413 milliárd forintnyi támogatást fizettek ki mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásként. A pozitív trendek idén is folytatódnak: a 48. hétig ugyanis már 1 168 milliárd forint kifizetés teljesült.

A még le nem zárt vidékfejlesztési programra kitérve az elnökhelyettes azt is elmondta, hogy eddig több mint 70 ezer igénylés érkezett be, azonban 5 720 projekt esetében még hiányoznak a záró kifizetési kérelmek. Mindez azért kiemelten fontos, mert 2025. december végéig kell teljesíteni az utolsó kifizetési kérelmeket, ennek teljesítése érdekében pedig az érintetteknek a lehető hamarabb és legpontosabban előkészítve kellene beküldeni a szükséges igazolásokat, elszámolásokat.

Mint mondta, a beruházási típusú támogatásokra 1 924 milliárd forintnyi támogatási kérelem érkezett be, melyeknél a legnagyobb érdeklődés az állattartó telepek megújításánál tapasztalható. A statisztikák alapján pedig az is látszik, hogy a kérelmek száma Pest vármegyében volt a legmagasabb, a megvalósítási helyek tekintetében azonban már nagyobb területi szórást tapasztaltak.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt három év a kihívások esszenciáját hozta, hiszen rengeteg gazda tapasztalhatta meg, hogy valami rendszerint félremegy. Ebből kiindulva olyan változások bevezetését javasolta, amelyek takarékosabb, jövedelmezőbb és kiszámíthatóbb jövőt biztosítanak. Mint azt a szakember hangsúlyozta, a növénytermesztés terén – az idén tapasztalt termésátlagok alapján – ezeknek a céloknak az elérésére a szója reális megoldást kínálhat.

Vida József, az OPUS GLOBAL, Jövő Nemzedék Földje Alapítvány igazgatóságának elnöke és a felügyelő bizottság elnöke a témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésben arra tért ki, hogy a jövőbeli sikeresség záloga az lesz, hogy mely növények bírják majd az aszályt, ugyanakkor érdemes figyelembe venni a növényi étrend és a vegán étrend terjedését is, hiszen ezek terjedése is egyre inkább befolyásolja a piacot. Olyan gazdaságokat kell tehát kialakítani, amelyek a klímaváltozáshoz kötődő kihívásokkal szemben saját magukat védik és amelyek révén ki lehet elégíteni a növekvő igényeket.

Ifj. Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint kétségtelen, hogy nagy kihívás lesz választ adni a megváltozott környezeti körülményekre és az egyre súlyosbodó klímaválságra. A határainkon kívülre tekintve, Lengyelország példáját látva ugyanakkor az is kitűnik, hogy a klímaváltozásnak erős nyertesei is lehetnek.

Kétezer hektáron cégünk is 18 növényfajt termel, ami elsőre sokkolónak hathat. Azonban jól látszik, hogy minden évben van olyan növény, ami nem lesz sikeres, vannak azonban olyan alternatívák is, amelyek segítségével csökkenteni lehet más növények kiesését. Ez a taktika máshol is meghatározó lehet a jövőben, hiszen ezzel megoszthatjuk a rizikót és minimalizálhatjuk a veszteségeinket.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy korábban gazdálkodóként ő is tizennégy különböző növényt termelt, pontosan azért, hogy kiegyenlítse az esetleges kieséseket. Bár a klímaváltozás akkor még nem volt olyan jelentős, fontosnak tartotta, hogy legyen tartalék és most is fontosnak tartja, hogy egy gazdálkodó lehetőség szerint több lábon álljon. Mint mondta, hosszútávon valószínűleg az sem lesz fenntartható, hogy egy növénytermesztő csak növénytermesztő, egy állattenyésztő pedig csak állattenyésztő legyen.

Minden egyes gazda és gazdaság más. Mások az adottságok, a műszaki feltételek, a szakmai felkészültség és a rendedlkezésre álló munkaerő is, ezért nem szabad konkrét javaslatot megfogalmazni, hogy ki mit tegyen, ki mit változtasson. A szabályozási rendszernek azonban olyannak kell lennie, ami előnyére válik a gazdáknak.

Kovács Herman, a NAGISZ csoport vezérigazgatója az állattenyésztési szektor képviseletében arról beszélt, hogy bár elsőre nem feltétlenül gondolnánk, a klímaváltozás és a kapcsolódó szélsőségek ezt a szektort is jelentős átalakíthatják. Ugyanúgy problémás ugyanis a tartós meleg és az aszály. A tartós hideg elmaradásával pedig hosszabb ideig hazánkban maradnak a darvak és a vadludak, így az általuk hordozott madárinfluenza is többször okoz problémát. Ily módon az állattenyésztésben is olyan beruházásokra van szükség, amely segít ezeket a hatásokat valamelyest tompítani.