Erről a legtöbb magyarnak sejtelme sincs: ennyit számít, ha másfél fokkal melegebb van

The State of Climate Action (Az éghajlat-politika helyzete) kiadvány hangsúlyozza bolygónk éghajlatának aggasztó állapotát, és a globális felmelegedés elleni azonnali, jelentős intézkedések sürgősségét. A tanulmány szerint határozott fellépés nélkül a legfeljebb 1,5°C-os cél egyre nehezebben érhető el. Oroszország és Európa nagy részén (így Magyarországon is) már több mint 2°C-kal, az Északi-sarkvidéken pedig több mint 4°C-kal magasabb volt az átlagos hőmérséklet 2012–2022 között, mint 1900–1920-ban, miközben az óceánok hőmérséklete is egyre gyorsabban nő, és a globális kibocsátás mértéke még mindig emelkedik.

A tanulmányban szükségesnek meghatározott 7%-os károsanyag kibocsátáscsökkentés példátlanul magas – nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel jártak a Covid-19 válság okozta leállások. A tanulmány szerzői szerint az elmúlt években sok területen történt előrelépés, de továbbra is jelentős hiányosságok vannak a nemzeti kötelezettségvállalások területén, a vállalati éghajlatvédelmi intézkedésekben, a zöld technológiák elterjedésében és a finanszírozásban is.

A világnak végre rá kellene ébrednie, hogy a status quo fenntartása többé nem opció

- mondta Rich Lesser, a BCG globális elnöke és a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetségének a főtanácsadója. "A kormányoknak, a vállalatoknak és mindenki másnak összehangolt lépéséket kell tenni az ambiciózus éghajlati céljaink eléréséhez. Közös felelősségünk, hogy az elkövetkező generációk számára egy élhetőbb és zöldebb jövőt építsünk."

A nemzeti és vállalati kötelezettségvállalások és intézkedések még mindig elégtelenek

A globális károsanyag-kibocsátás 80 százalékáért felelős országoknak már vannak net zéró vállalásai. A helyzet azonban nem ennyire pozitív, hiszen azok az országok, amelyek 2050-re vállalják a net zéró szint elérését – vagyis azt, hogy akkor ők már egyáltalán nem lesznek kibocsátók – csak a mai károsanyag kibocsátás harmadáért felelősek.

Azonban, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen utat kell befutni ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a net zérót – és ehhez milyen köztes lépésekre és eredményekre van szükség – akkor azt kell látni, hogy a jelenlegi kibocsátásnak csak a 20 százalékára van 2050-re szóló vállalás. Mindez azt jelenti, hogy

a net zéró szint elérése helyett a mostani károsanyag-kibocsátás 80 százalékával még 2050-ben is együtt fogunk élni.

További 10% csökkentésre ugyan van terv, de ennek megszűntetése a várható késések miatt csak 2050 után valósulhat meg.  A jelenlegi kibocsátás 50 százalékának a megszűntetését már jelenleg is csak 2050 utánra tervezik, a fennmaradó 20%-ra pedig semmilyen céldátum vagy net zéró terv nincsen.

1,5°C felmelegedés felett minden tizedfok ront az emberiség biztonságos létfeltételein, és nagyobb költséggel is jár. Egy idei, 2023-as, tíz fejlődő országot vizsgáló tanulmány szerint 3,5°C-os felmelegedés esetén az egyes országok alkalmazkodási költségei mintegy 60%-260%-kal  lennének magasabbak 2030-ra, mint az 1,5°C-os emelkedés esetén, és egy ilyen felmelegedés az esetleges alkalmazkodást követően is jelentős további veszteségekkel járna.

Vállalati oldalon az elmúlt években jelentős, de közel sem elégséges előrelépés történt. Az 1,5°C-os globális céllal összhangban lévő, tudományosan megalapozott kötelezettségvállalásokat tett vállalatok száma 2020 vége és 2023 augusztusa között több mint hatszorosára nőtt. Mindennek ellenére a világ 1 000 legnagyobb vállalata közül 400 még nem vállalt net zéró kötelezettséget. A TOP 1 000 közül alig 200 tűzött ki ilyen tudományosan megalapozott célt, de ezek közül is csak néhánynak van átfogó, nyilvánosan közzétett átmeneti terve a célok elérésére és a tényleges kibocsátáscsökkentésre.

Technológiai és finanszírozási hiányosságok

A net zéró kibocsátáshoz szükséges zöld technológiák többsége már létezik, de számos ezek közül ma még nem versenyképes. Amelyek már versenyképesek vagy hamarosan azok lesznek, mindössze a globális kibocsátás 55%-át fedik le. Számos technológia jelenleg még csak a fejlesztés korai szakaszában jár. A felzárkózás érdekében az innovációnak és az ipari méretnövelésnek szinte példátlan mértékben kell felgyorsulnia.

Az egyik fő ok, amiért az 1.5°C-os cél elúszni látszik az az, hogy 2022-ben már több mint 2 ezer milliárd dollár hiányzott az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához.

Kritikus hiányosságok vannak a korai technológiák és az infrastruktúra finanszírozásában, a zöld energia tárolásában, a hidrogén felhasználásában, a zöld repülő-üzemanyagok előállításában – mivel ezekre 2022-ben a kibocsátás csökkentésére szánt forrásoknak csak mintegy 2%-át költötték.

Jelentős korrekció kell

A jelentés több rövid távú prioritást javasol annak érdekében, hogy az 1,5°C-os határérték elérhető közelségben maradjon. Egyebek között ezek az intézkedések szükségesek:

• 2025-ig globálisan meg kell szüntetni az erdőirtást.
• A mezőgazdaság és a földhasználat megváltozása miatti kibocsátásokat 50%-kal kell csökkenteni 2030-ig.
• Az új épületek 100%-a legyen karbonsemleges 2030-ra (ma kevesebb, mint 1% az).
• 2030-ig évente meg kell négyszerezni az újonnan épített szél- és naperőmű kapacitásokat.
• 2030-tól ne legyen új fosszilis erőmű.
• A kereslet 10%-át fenntartható üzemanyaggal működő repülők lássák el 2030-ban (ma 0,1%).
• 2035-re le kell állítani a belsőégésű motoros gépkocsik gyártását.
• 2040-ig valamennyi szén- és olajerőmű bezárása.
• 2050-ig 6 Gt CO2 megkötése (ma 40 Mt, ami a célérték kevesebb, mint 1 százaléka)

"Nem lehet figyelmen kívül hagyni a riasztó tendenciákat és az előrelépés hiányát, amiket ez a tanulmány kiemel. Az éghajlati válság már itt van és azonnali összehangolt, globális szintű fellépést követel" - mondta Pim Valdre, a Világgazdasági Fórum éghajlat-politikai kezdeményezésekért felelős vezetője.