Már megint a devizák szégyenpadjára került a forint: mikor jön végre a kilábalás?

Immár csaknem egy hete megint folyamatosan gyengül a forint, amire csak ráerősített a bankadó megemelésének terve a múlt hét közepén. Bár többen is cáfolták a kormány részéről, hogy valóban volna ilyen terv, a pénzügyminiszter bejelentése nem tett jót a piac hangulatának - ma ,hétfőn reggel még mindig 390 forint felett járt az euró, ami nem a legjobb üzenet a Monetáris Tanács holnapi ülése előtt.

A Pénzcentrum most arról kérdezte az elemzőket, csökkenhet-e holnap a jegybanki alapkamat, valamint mire számítanak a forint árfolyamával kapcsolatban - elöljáróban annyit, hogy nem feltétlenül most váltanánk külföldi valutát a válaszaik alapján.

Folyamatos gyengülés

Holnap tartja szokásos havi ülését a Monetáris Tanács, és az elemzők szerint nem lesz alapkamat-csökkenés, pedig ezt sokan várják lassan egy teljes éve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint most más jön a monetáris politikában.

Nem várok vágást az alapkamatban, a jegybank most az egynapos betéti tenderek kamatát vágja vissza várhatóan egy százalékkal. Ez azonban fontos lépés lesz, október elsejétől ezt ugyanis kivezetik, és a mindenkori alapkamat lesz az irányadó, vagyis a vágás után az ezzel megegyező 13 százalék. Nagy lépés ez a jegybank, a monetáris politika működésében, mert egy bonyolult rendszert engedünk el

- fogalmazott Virovácz Péter.

Hozzátette azt is, hogy ennek a lépésnek mindenképpen lesz hatása a forint árfolyamára - és rövid távon biztosan nem erősödést hoz.

Azt várom, hogy a piac, legyen bármilyen jó szándékú a jegybank lépése, elsőre nem fogja megérteni ennek a hasznosságát, ami egy újabb gyengülést hozhat majd a forint árfolyamában. Ennek ellenére is azt mondom, hogy a forint még az idén visszaerősödik: véleményem szerint az év végére visszaerősödhet 390-re az euróval szemben, de nem zárom ki a 380-as, de akár a 370-es szintet sem. Nehéz persze pontosan megmondani, de az biztos, hogy késő őszre véget ér majd a kapkodás a pénzpiacokon, eddigre ugyanis majd elfogadják a fentebb már említett rendszerre való átállást, és ez nyugalmat hoz majd

- mondta a Pénzcentrumnak az elemző.

Bezárul a kamatrés

Trippon Mariann sem számít kamatcsökkentésre: a CIB Bank vezető elemzője szerint mivel a növekedési előrejelzések még mindig nem hozták a kívánt számokat, a kamatcsökkentési ütem a szokott módon folytatódik.

Az elmúlt hetekben beérkező adatok alapján a jegybanknak nincs oka arra, hogy változtasson a kamatcsökkentések ütemén. Jövő héten újabb 100 bázisponttal mérséklődhet az irányadó egynapos betéti kamat - vagyis az alapkamat és az egynapos kamat közötti rés a tervezettnek megfelelően bezárul. A második negyedéves GDP azonban a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta, a GDP növekedési előrejelzések ismét negatív irányba változtak. Az augusztusi ülés után azonban az MNB világossá tette, hogy a lefele módosuló növekedési előrejelzések miatt nem gyorsít a lazítás ütemén

- fogalmazott az elemző. Azt is elmondta, hogy a jegybank egyik legfontosabb feladata most az, hogy a stabilitást, amennyire lehet, meg tudják tartani.

A jövőbeli kamatpályára vonatkozóan konkrét iránymutatást nem várhatunk, a jegybank valószínűleg azt fogja hangsúlyozni, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, illetve az előttünk álló hónapokban a beérkező új adatok, információk alapján döntenek majd a lépések nagyságrendjéről (adat-vezérelt) üzemmód. A lazítási ciklus új szakaszában pedig kiemelten fontos marad, hogy a kamatcsökkentések olyan ütemben menjenek végbe, amelyek nem veszélyeztetik a piaci stabilitást és az árfolyamot. A monetáris politikai eszköztár „normalizálása” is fontos feladat lesz az előttünk álló hónapokban, a piac ezzel kapcsolatban is vár iránymutatást a Monetáris Tanácstól. Az egyszerűsítés során valószínűleg egy idő múlva újra szimmetrikussá válik a kamatfolyosó, míg az egynapos betéti eszköz, ha nem is eltörlésre, de deaktiválásra kerül. A kamatfolyosó alakításakor első lépésben a felső szél kerülhet lejjebb, az alsó szél esetében rövid távon nem, vagy csak kisebb csökkentés tűnik indokoltnak

- mondta a CIB Bank vezető elemzője.

Trippon Mariann szerint ugyanakkor a forint árfolyama miatt kevéssé kell aggódni, mert a hatás azért szerencsére rövid volt.

Varga Mihály nyilatkozataira reagálva rángatták meg a forintot a piacon, de bár napon belül elég heves volt a mozgás, alapvetően az EUR/HUF nem lépett ki az elmúlt egy hónap kereskedési sávjából, szóval nem volt hosszú életű a hatás

- mondta erről.

OTP: a kamatcsökkentés nem tenne jót a forintnak sem

Az OTP sem számít kamatcsökkentésre, és azal is egyetértenek, hogy a múlt héten leginkább a hazai politika szereplőinek megszólalásai miatt (is) gyengült a forint - persze más oka is volt mindennek.

A múlt heti forintgyengülést egyrészt a FED vártnál szigorúbb, további emelést előrevetítő közleménye okozta – ahogy korábban is az emelkedő kamatemelési várakozások mindig gyengítették a forintot is –, illetve a Közgazdász vándorgyűlésen elhangzottak – a jegybankelnök, a pénzügyminiszter, illetve a gazdaságfejlesztési miniszter felszólalása - is gyengítette az árfolyamot

- írta lapunknak küldött válaszában az OTP. A kamatcsökkentésről is megegyezik a véleményük más elemzőkével: mint fogalmaztak, a jegybanktól ők sem várnak kamatcsökkenést, de ha ez megtörténne, az nem tenne jót a forint árfolyamának sem.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa várhatóan nem csökkenti kedden az alapkamatot, de az irányadó eszközként funkcionáló egynapos betéti kamat 100 bázisponttal csökkenhet 13%-ra. Ha az alapkamat csökkenne, az várhatóan negatívan hatna a forint árfolyamára, de az egynapos betéti kamat 100 bázispontos csökkenése már beépült a várakozásokba

- írták a Pénzcentrum kérdésére.