Elindult a dinnyeszezon: évek óta nem volt olyan jó a termés, mint az idén

Magyarországon az átlagos éves fogyasztás 10 kg/fő körül alakul. A mintegy 100 ezer tonnás belföldi fogyasztáson túl exportra nagyjából 20-25 ezer tonna körüli mennyiség juthat, melynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül, ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.„Ez kiemelten fontos, mivel a belföldi piacot hazai áruval teljes mértékben ki tudjuk szolgálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál több dinnyét Magyarországon nem lehet értékesíteni. Szerencsére még a szezon indulása előtt az európai országokból jó hírek érkeztek az exportpiaci kereslettel kapcsolatosan. Arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye egy részét.

Az áruházláncok oldaláról egyre inkább a kerek, 10 kilogramm súly alatti görögdinnyére van nagy igény, ezen kívül a magszegény dinnye aránya is évről-évre növekvő tendenciát mutat a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus súlyú és alakú, magas minőségű, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező görögdinnye iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van kereslet. Az idei szezon elején a szokottnál hűvösebb és fényszegényebb időszak nehezítette a palánták előállítását.

Az alacsonyabb hőmérséklet vagy éppen a csapadék hátráltatta az áprilisi és a májusi ültetéseket, így több esetben azokat későbbre kellett ütemezniük a gazdáknak. Ezért a korai ültetések egybecsúsztak és várható, hogy a betakarítás kezdete is összeér több fajtánál. A május végi július eleji esőzések - lokális özönvizek - és a vele együtt járó lehűlés, hideg hajnalok késleltették a terméskötéseket. Ugyan-akkor megfelelő mennyiségű és minőségű termésre számítanak idén. A korai alagutas szabadföldi termesztésből az első termések ezekben a napokban már meg is jelentek a magyar piacon.

A szakember elmondta: 2023-ban összesen 2870 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 10 százalékos területnövekedést jelent. Ezen a felületen mintegy 125-130 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete 315 hektár körül alakul, melyen előreláthatólag 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.

A hazai görögdinnye nagyságrendileg 75-80 százalékát a hazai piacon értékesítik, a többit exportálják. A világon 3,7-3,9 millió hektáron folyik dinnyetermesztés. Európa legnagyobb termelője Spanyolország, ahol a termőterület az utóbbi években csökkent, így ebben az évben 20 ezer hektár alá esett a termőfelületük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eljött, amire a magyar vásárlók olyan régóta várnak? Így érhet véget az árhorror a boltokban

Még mindig vannak rekordszintű drágulást mutató árucikkek, mint például a kenyér, a zsemle, a burgonya, a tojás vagy éppen a tűzifa.

Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, melyből csaknem 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában Olaszország, Görögország és Törökország. Míg Olaszországban a túl sok csapadék, addig Spanyolországban a szárazság okoz egyre komolyabb gondokat a görög- és sárgadinnye termesztőknek. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőfelületünk kicsi a déli országokéhoz képes, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.

Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország (idén kb. 5 %-kal növekedett a területük) és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.

A dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős és gyors emelkedése. Évek óta nő az önköltség, amelyet eddig a gazdálkodók voltak kénytelenek lenyelni. A következő évek-ben pedig elkerülhetetlen, hogy a fogyasztói árakban is érvényesítsék valamilyen formában a költség-növekedést, ellenkező esetben egyre több dinnyetermesztő hagyhat fel a tevékenységgel. Ám nem-csak ebben a szektorban okoz gondot az áremelkedés, hiszen a mezőgazdaság szinte minden területén megfigyelhető és gondot is okoz. A munkaerő költsége gyorsan emelkedik, drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag és a fólia is.

A magyar görögdinnye termesztés előtt lehetőséget, biztonságot és a kockázatos termesztés csökkentését jelentené, ha a betakarítási szezon elhúzódna szeptember közepéig-végéig, hangsúlyozta Lacházi Pál. Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb. A betakarított és értékesített termés minőségének kifogástalannak kell lennie mindig, mert a piacokon is csak állandó, megbízható minőséggel lehet hosszú távon megmaradni.